Az iskola mellett munkát vállalóknak szüksége van jogi tanácsadásra - ezért indult el a DiákÉSZ jogi tanácsadója - erről tájékoztat az iskolaszövetkezet közleménye.

A Budapesti Gazdasági Egyetem alapképzésben részt vevő hallgatóinak 14 százaléka rendelkezik már külföldi munkatapasztalattal, és minden második hallgató tervezi, hogy tanulmányait követően külföldön keres munkát. Közel felük jelenleg is dolgozik tanulmányai alatt

A felvételiző diákok 47 százaléka szeretne külföldön is tanulni, és tavalyhoz képest duplájára nőtt azok száma, akik a teljes képzést külföldön végeznék el, vagy részképzéssel (pl. ösztöndíjjal) utaznának külföldre - világított rá a Budapesti Gazdasági Egyetem által az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon végzett kutatás.

Ha külföldön a tanulmányok nem is mindenhol, de a megélhetés komoly összegekbe kerülhet, így a diákoknak ezek finanszírozása érdekében gyakran munkát kell vállalniuk. Nem árt tudni, mire érdemes odafigyelni. Ezt szedte össze az Eduline.

Az év vége felé a még bent lévő szabadnapok feltorlódhatnak, ráadásul az ünnepek alatt mindenki egyszerre szeretné kivenni, ami még maradt. Így a cégeknek komoly tervezésre van szükségük, hogy a munka zökkenőmentesen folytatódhasson, hacsak nem állnak le az ünnepi időszakra. Megkérdeztünk néhány vállalatot, hogyan csinálják.

A felsőoktatásban egyre szélesebb körben kötelező a szakmai gyakorlat, aminek elsődleges célja, hogy az egyetemen elsajátított elméleti képzés gyakorlattal egészüljön ki. Tekintettel arra, hogy a munkaadók többsége a szakmai tapasztalatot részesíti előnyben, az elhelyezkedés szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a frissdiplomások már fel tudjanak mutatni egy-két éves gyakorlati időt. Ez persze komoly terheket ró a vállalatokra, hiszen a kollégáknak be kell tanítani a diákokat, azonban megvan az az előnye, hogy így tudatosan ki tudják termelni az utánpótlást. Persze kérdés, hogy a gyakornoki idő után melyik fél szeretné folytatni a közös munkát…

A DiákÉSz adatai szerint 2015 januárja és augusztusa között közel 15 millió munkaórát (ami közel kétezer évnek megfelelő időtartam) dolgozott összesen majdnem 100 ezer diák 5 ezer megbízónak, megközelítően 11 milliárd forintot termelve, ami számukra 10 milliárd forint személyes jövedelmet jelent.

Egy diákmunkás keserű tapasztalatait osztotta meg egy blogon, aki szalag melletti kisegítést vállalt ezen a nyáron. Az első gyárral teljes mértékben elégedett volt és mint írja, nem a diákmunkásoktól várták el a hétvégézést, nulla pótlékért, hanem a saját dolgozóiktól. A második gyárban azonban éppen az ellenkezője történt.

Pataki Zoltán, az Eudiákok szövetkezetének elnöke a Gazdasági Rádiónak elmondta, országosan 100 ezer felett van a diákmunkát vállalók létszáma. A diákok egyre felkészültebbek, a bérek rendben vannak.

Vannak diákok, akik a tanév folyamán is vállalnak munkát, de azért ez a kisebbség. A többség csak nyáron dolgozik, 16 év alatt például kizárólag ilyen szezonális munkavállalás lehetséges. Persze a munkavállalás mögött különböző célok „rejtőznek”, így a következő félévre tandíjra gyűjtéstől, a nyári bulik, fesztiválok finanszírozásán át, addig az anyagi megfontoláson túlmutató elgondolásig, hogy a munkatapasztalat később is jól jöhet a munkavállalásnál. Több változás is érintette a diákmunkát és az iskolaszövetkezeteket az elmúlt időszakban, mely változások a piacot is befolyásolhatják, illetve a diákok helyzetét is javíthatják. Ezeket a változásokat próbáltuk összeszedni.

Július 1-től kezdték a munkát a fiatalok a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghirdetett nyári diákmunka programban. Jelentkezni azonban egészen a program végéig, augusztus 31-ig lehet, írja a Promenád.hu.

Átlagosan bruttó 700 forintos órabérrel számolhat a fiatal, ha dolgozni szeretne nyáron. A fővárosi mozikban és a mogyoródi víziparkban túljelentkezés van, de a fizikai munka, kérdőívezés, tolmácsolás stb., már kevéssé népszerű a diákok körében, írja a VS.hu.

A NAV adatai szerint tavaly 1587 iskolaszövetkezet 120 ezer tanuló foglakoztatásában vállalt szerepet. A nappali tagozatos hallgatóknak csak szja-t kell fizetniük, teljes munkaidőben nekik is legalább minimálbért kell kapniuk.