Félmillió új munkavállaló kellene: szükség van a külföldiekre

Magyarországon a legutóbbi adatok szerint közel 70 000 üres állás van, a foglalkoztatottak száma pedig csúcsközeli, mintegy 4 690 000 a teljes létszám 2022. december és 2023. február között. Bár a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékpontnyit emelkedett, 4,0%-ra, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat rendszerében még mindig kevesebb álláskereső van (245,1 ezer) van, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Ugyan a közszolgáltatások és a feldolgozóipar területén némileg csökkent a létszám (14 000 fő), a mezőgazdaságban, az építőiparban és a piaci szolgáltatási szektorban tovább növekedett (31 000 fő). Vagyis a magyar munkaerőpiac továbbra is feszes, és szükség van a munkaerő pótlására, már csak azért is, mert magasabb lett az elmúlt időszakban a külföldre ingázók száma.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó rendezvényén belső tartalékokról beszélt, deő és a gazdaságfejlesztési miniszter is 500 000 fő szükséges munkaerőt említett, amit várhatóan kizárólag belső tartalékokból nemigen lehet feltölteni. Nagy Márton beszédében meg is említette a gazdasági migrációt, mint lehetséges forrását a munkaerőnek, a hazai inaktívakon kívül.

2022-ben Ázsia felé fordultak a munkaerő-kölcsönzők

A harmadik országbeli munkavállalók bizonyos körének pedig jelentősen megkönnyítette és meggyorsította a kormányzat a munkavállalást lehetővé tevő engedélyek megszerzését. Így számos vállalathoz érkeztek már ezekből a meghatározott országokból munkavállalók, akár minősített munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül. A 2022-es év a kölcsönzők és sok nagy gyártócég életében az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatásának bevezetéséről, beillesztésükről szólt.

Jelenleg 17 EU-n kívüli országból lehet gyorsított eljárással munkaerőt hozni Magyarországra, akár 40-60 nap alatt. A kormány először 2016-ban nyitotta ki a kapukat két EU-n kívüli ország (Ukrajna és Szerbia) munkavállalói előtt. 2021 nyarán a lista 9 újabb országgal bővült (Fülöp-szigetek, Indonézia, Vietnám, Mongólia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró) a 407/2021. (VII. 8.) kormányrendelet alapján. Ezekből az országokból minősítési eljáráson átesett munkaerő-kölcsönzők (hivatalosan: minősített foglalkoztatók) gyorsított adminisztrációval hozhatnak be munkavállalókat maximum két éves szerződéssel. Majd 2022. nyáron újabb 8 országból lett könnyebb a toborzás (közte Brazília, Kolumbia, Oroszország).

Legutóbbi létszámtrendeket összesítő cikkünk adatai is azt mutatják, hogy a legnagyobb kölcsönzéssel foglalkozó cégek is bővülnek éves összehasonlításban.

Bár a vállaltvezetők borúlátóak a 2023-as év gazdasági kilátásaival kapcsolatban, elsősorban a magas infláció és a globális gazdasági volatilitás miatt, a cégvezetők 60%-a mégsem tervez leépítést a PwC legfrissebb vezérigazgatói felmérése szerint. 52% szerint pedig továbbra is hatással lehet a vállalatok nyereségességére a munkaerő, a szakképzettség hiánya.
A Magyar Bankholding vezető elemzőjének legutóbbi munkaerőpiaci elemzéséből az is kiderül, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.

Horváth András mérsékelt, az év első felében 4% fölé emelkedő, majd az év végére ismét a korábbi 3.5%-ot közelítő szint környékére csökkenő munkanélküliségre számít a jelenlegi folyamatok alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében maradhat a piac, mivel a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők a jelenlegi helyzetben.

A makrogazdasági kilátásokról és azok álláspiaci hatásairól Kozák Ákos (Egyensúly Intézet) tart előadást a május 10-i Foglalkoztatás 3.0 konferencián.