2013 második negyedében történelmi szintet ért el a foglalkoztatási ráta, ám mindez nem a versenyszférának köszönhető - olvasható az MNB Inflációs jelentésében. A nemzetgazdasági foglalkoztatottságot hosszabb ideje elsősorban a közfoglalkoztatás és a bővülő külföldi munkavállalás emeli, és nem a hazai versenyszféra. Az MNB szerint a bruttó bérek 4,5 százalékkal emelkedhetnek 2014-ben, ám a versenyszférában 3 százalékos béremelés lehet - írja a napi.hu.

Többen terveznek béremelést, de kevesebbet adnak, mint eddig. Felértékelődött a teljesítmény, a fizetésben is egyre inkább látszik a jól végzett munka jutalma, csakúgy, mint a diploma és a képzettség foka - többek között ezek a kutatási eredmények láttak napvilágot a Döntéshozók Fóruma üzleti reggelin.

Átfogó vizsgálata során nem tárt fel visszásságot az egészségügyi ágazat béremelésének végrehajtásában Szabó Máté ombudsman, de jelentésében több javaslatot is megfogalmazott az érdeksérelmek megelőzésére - tájékoztatta az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala kedden az MTI-t.

Az MSZP és egyes szakszervezetek is bírálják azt a fideszes javaslatot, amely egyszeri alkalommal lehetővé tenné a bent ragadt szabadságok kifizetését. A szabadság nem eladó - mondják.

Tovább gyorsulhat a bérek növekedése a következő hónapokban az MTI által megkérdezett elemzők szerint. Egy MSZP-s politikus hívta fel a figyelmet: az öt főnél több ember foglalkoztató vállalatoknál néhány ezerrel kevesebben dolgoznak, mint egy éve.

Idén január és július között a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkeresetek 3,2, a nettó átlagkeresetek 4,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ez 2,3 százalékos reálbér-növekedést jelent.

A megszorítócsomagok fő célpontjai a bérek voltak Európa-szerte, a fizetések váltak a belső leértékelési intézkedések fő eszközeivé - állítja az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) egy közelmúltban kiadott felmérésre hivatkozva. Az adatokból az derül ki, hogy Magyarországon 2009 és 2012 között - Görögország és Litvánia után - a harmadik legnagyobb reálbércsökkenést mértek, írja a Napi Gazdaság.

A szeptember 1-jén hatályba lépett pedagógus-életpályamodell alapján a pályakezdő tanárok az első két évre gyakornoki kategóriába tartoznak. Ahhoz hogy feljebb léphessenek a fizetési ranglétrán két év után egy minősítő vizsgát kell lerakniuk, írja a Világgazdaság.

Több tízezer család megélhetéséért felelnek a legnagyobb magyar foglalkoztatók, olvasható a portálunkhoz érkezett Young & Partners sajtóközleményben. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerint az állami tulajdonban lévő társaságok vezetőinek alapbére rendkívül szigorú szabályozás alatt áll, a prémiumok kifizetése pedig meghatározott feltételek teljesítéséhez kötött.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter a Fidesz frakcióülésén Kisvárdát említette olyan elrettentő példaként, ahol az iskolavezető államtitkári fizetést kapott. A tankörzethez 21 iskola tartozik, így nem tudni, melyik intézményről volt szó, írja az Index.

Hiába lenne a legmagasabb fizetési kategóriába tartozó pedagógusok bére 205 ezer forint, ha ezt senki nem kaphatja meg. A törvény által meghatározott előírások alapján ugyanis 62 évesen lehetne elérni 200 ezer nettó feletti fizetést - ekkor azonban már kötelező nyugdíjba menni, írja a Népszava.

A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) elutasítja a Vasutas Szakszervezetek Szövetsége (VASZ) által kötött bérmegállapodást, így nem írja azt alá - közölte az érdekképviselet. Ezt azzal indokolják, hogy a béremelés 2 százalék alatti maradna.

A kilencvenes évek közepén a hazai háztartások nagyjából egyharmadnyi fizetést áldoztak élelemre, és ez a mutatószám mára sem változott sokat, ma nagyjából a fizetés negyede megy el élelemre, írja a Világgazdaság. Dél-Koreában az emberek fizetésük egytizedét költik táplálkozásra.