A fiatalok átlagos havi nettó jövedelme 234 ezer forintra nőtt a múlt év végére szemben az egy évvel korábbi 200 ezres szinttel. 2019-hez viszonyítva meg is duplázták az összeget a K&H ifjúsági index szerint, amely a 19-29 évesek anyagi helyzetét vizsgálta. A korosztályon belül azonban jelentős eltérések vannak: 7 százalékuknak nincs jövedelme, 13 százalékuk 250-300 ezer forintról számolt be, 9 százalékuk pedig félmillió forintnál is nagyobb összegből gazdálkodhat.

2024. novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 695 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 478 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 11,9, a nettó átlagkereset 11,8, a reálkereset pedig 7,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A NAV adatai szerint 2023-ban a tőkejövedelemmel rendelkezők száma 375 ezerről 356 ezerre, mintegy 5 százalékkal csökkent. Emellett a 2023-as évben nemcsak a munka, de a tőkejövedelmek is reálcsökkenést mutattak. Településtípusok szerint a fővárosban volt a legmagasabb az egy tőkésre jutó nettó tőkejövedelem. Az egy lakosra jutó legtöbb nettó tőkejövedelem Felcsúton képződött 16,5 millió forinttal - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.

A legjobban - évi közel 100 000 eurót - az orvosok keresik Németországban. A tartományok közül Hamburg városállam az élen, a nagyvárosok közül München. A keleti tartományokban még mindig 16 százalékkal kevesebbet keresnek a munkavállalók. A Stepstone.de német állásportál elkészítette átfogó statisztikáját a németországi medián fizetésekről. Ebből idézünk.

A kiskorú gyermeket nevelő szülők adóalapját csökkentő családi kedvezmény mértéke 2025. július 1-jétől 50 százalékkal nő, így a kétgyerekes családok az év második felében már nem havi 40 ezer, hanem 60 ezer forint adót és járulékot takarítanak meg. A PricewaterhouseCoopers sajtóközleményéből kiderül, miért érdemes a családi kedvezmény érvényesítését már januártól kérni.

A 2023. évi nettó keresetek települések szerinti alakulását vizsgálta meg a GKI. Ebben az évben a reálkereset csökkent, de ez nem volt egyenletes a települések szerint. A nettó kereset a fővárosban volt a legmagasabb (havi 469 ezer forint, +13,7%). Ezt követték a megyei jogú városok és megyeszékhelyek (havi 382 ezerrel forint, +13,6%), majd a városok (havi 338 ezer Ft, +14,8%), végül a nagyközségek és községek (296 ezer forint, +16,4%) következtek. Az országos nettó átlagkereset havi átlaga 372 ezer forint volt (+14,8%).

A betegszabadság és táppénz fő különbsége, hogy a betegszabadságot a munkáltató fizeti, ez a munkavállaló keresőképtelenségének első 15 napjára jár. Ennek letelte után jár a táppénz, mely egészségbiztosítási ellátás.

Érdemes minden állásinterjú-kérdésre adott választ alaposan átgondolni, különösen, ha a fizetési igényekről van szó. A "milyen fizetési elvárásai vannak" kérdésnél a túl alacsony és a túl magas összeghatárok megadásának egyaránt végzetes következményei lehetnek. A Harvard Business Review cikke olyan mintaválaszokat ad erre a komplikált kérdésre, melyek útmutatóként szolgálhatnak.

A jövő évi költségvetés bemutatásakor elhangzott, hogy bérek tekintetében 8,7%-os bruttó átlagkereset és 3,2%-os infláció mellett 5,3 százalékos nettó reálbérnövekedést prognosztizál a kormány. Ezt követően megszületett a bérmegállapodás is, így ezekből és a múltbéli eseményekből már következtethetünk arra, hogy mi fog történni bérek tekintetében 2025-ben.

Októberben a bruttó átlagkereset 637 200 forint volt, 12,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

Az Európai Unió bértranszparenciáról szóló direktívája nemcsak jogszabályi kötelezettségeket teremt, hanem alapjaiban alakítja át a vállalatok működését. A No Fluff Jobs, a transzparens álláshirdetések elkötelezett híve, célja, hogy a vállalatok felismerjék: a bértranszparencia nemcsak jogszabályi kötelezettség, hanem lehetőség a versenyelőny megszerzésére is. Hogyan készülhetnek fel a szervezetek, és milyen lépésekkel fordíthatják az új szabályozást saját javukra? Íme a kihívások és a megoldási lehetőségek.

Az utóbbi hónapok egyik leggyakoribb kérdése, hogy a rendkívül magas reálbérszint mellett miért nem bővül gyorsabban a magyar fogyasztás? A gazdasági miniszter szerint az embereket az óvatossági motívum, valamint magas megtakarítási ráta jellemzi. Ezen folyamatok mellett azonban érdemes azt is figyelembe venni, hogy az átlagos bér növekedés hogyan oszlik meg a munkavállalók között - hívja fel a figyelmet a GKI Gazdaságkutató Zrt. sajtóközleménye.

Egy évvel ezelőtt még 702 eurót ért a havi magyar minimálbér, most már csak 644 eurót. A január 1-i emeléssel is csak újra eléri a 702 eurót a minimális fizetés, ha marad a jelenlegi árfolyam.

Év végéhez közeledve a bértervezési folyamatok folyamatosan zajlanak. Sok munkahelyen az éves teljesítményértékeléskor dől el, milyen megállapodás születik. Emellett a munkavállalók igényei is folyamatosan változnak, amely a toborzás és a meglévő munkaerő megtartása tekintetében is új kihívásokat állít a munkáltatók elé. Mindezt még égetőbbé teszi a napokban megszületett hároméves bérmegállapodás, mely garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is. Milyen trendek és kilátások rajzolódnak ki az év végére, és hogyan érdemes ezekre felkészülni? A Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoport szakértője segít eligazodni.