Év végéhez közeledve a bértervezési folyamatok folyamatosan zajlanak. Sok munkahelyen az éves teljesítményértékeléskor dől el, milyen megállapodás születik. Emellett a munkavállalók igényei is folyamatosan változnak, amely a toborzás és a meglévő munkaerő megtartása tekintetében is új kihívásokat állít a munkáltatók elé. Mindezt még égetőbbé teszi a napokban megszületett hároméves bérmegállapodás, mely garantáltan hatással lesz a magasabb fizetésűek keresetére is. Milyen trendek és kilátások rajzolódnak ki az év végére, és hogyan érdemes ezekre felkészülni? A Humán Centrum HR szolgáltató cégcsoport szakértője segít eligazodni.

Magyarországon jelenleg 17,5 százalék a gender pay gap – vagyis a férfiak és nők közötti bérszakadék, ez 5%-kal magasabb, mint az uniós átlag. Ennek megszüntetéséért az EU elfogadott egy irányelvet, amely a következő években hatékony lépéseket indukálna a cégeknél a különbségek felszámolására. A hazai cégek szerint azonban a megoldás még a jó szándék esetén sem egyszerű.

Megszületett a bérmegállapodás. 2025-től a minimálbér 9%-al (290 800 Ft-ra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben megállapítandó garantált bérminimum 7%-al (348 800 Ft-ra) nő. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak havi 25 illetve 27 ezer forinttal többe kerül egy minimális fizetésre bejelentett alkalmazott foglalkoztatása.

Akár 2,5-2,7 millió forintot is megkereshetnek a vezető pozíciókban dolgozó szakemberek az aktuárius és a kockázatkezelő munkakörökben. Az aktuárius az egyik leginkább hiányszakma, így nem csoda, hogy a legjobban fizetettek között van. A bankoknak és a biztosítóknak magas bérigényekkel kellett szembenézniük az elmúlt években, amit a terület gyakran bőkezű juttatási csomagokkal igyekezett kielégíteni.

Évtizedes távlatban fokozatos növekedést mutat a középkorúak jövedelme, az elmúlt négy negyedévben már stabilan 500 ezer forint felett volt ez az összeg egy háztartásra vetítve, szemben például a 2018 előtti 300 ezer forint alatti értékkel. A tartós emelkedés ellenére sokan nem érzik magukat biztonságban anyagi szempontból. A 30-59 évesek 20 százaléka kifejezetten pesszimistának mondható.

Saját fizetésük alakulását tekintve a dolgozó fiatalok többsége, 75 százaléka fizetésemelésre számít. Közülük, mindössze 21 százalékuk számol az inflációt meghaladó béremelkedéssel, 54 százalékuk annál kisebb mértékű pluszt vár, azaz reálértéken mínuszban lehetnek - áll a K&H ifjúsági indexben. A hosszú távú adatokból azonban az is látható, hogy fokozatosan nőtt a fizetésemelésre optimistán tekintő fiatalok aránya.

Számos fontos változást hozhat a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett adócsomag. A tervezett törvénymódosítások megduplázzák a családi adókedvezményt, két évvel meghosszabbítják az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfa hatályát és a vállalkozások adminisztratív terheit is csökkenthetik. Az EY szakértői összeállították a legfontosabb újításokat.

Évente háromszor adható munkavállalónként 80 ezer forint értékben. Sőt, közeli hozzátartozók is kaphatják, így a munkaadó egy négy tagú családnak akár 320 ezer forintot is juttathat kedvezményesen. Év vége felé nyerő vállalati juttatási forma lehet a csekély értékű ajándék. Megnéztünk három céget, hogyan működik náluk ez a gyakorlat, és milyen a hatása a munkavállalókra.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén mutatta be a kormány gazdasági terveit, amelyek tartalmazták a már megszokott KKV hitelprogramokat, lakásépítési terveket és „jövedelempolitikát”. Ez utóbbi azért is érdekes, mert nincs még egy olyan európai ország rajtunk kívül, ami ilyen pontossággal igyekezne megtervezni a béreket, köztük a csak részben a kormányzat által befolyásolt átlagbért - írja sajtóközleményében a GKI Gazdaságkutató Zrt.

A tervezett 1000 eurós minimálbér és 1 millió forintos átlagbér elérését 2028-ig a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) abban az esetben tartja reálisnak, ha megfelelő kompenzációt (tehercsökkentést, támogatást) kapnak a vállalkozások, továbbá a tervezett bértételek a bérmegállapodásban rögzített gazdasági növekedéshez, inflációhoz és termelékenységi mutatók eléréséhez kötöttek - közölte a szervezet kedden az MTI-vel.

A legkeresettebbek pozíciók közé tartozik többek között a gyógyszerész és az orvoslátogató. Legjobban fizetettek egyebek mellett az orvosigazgatók és az orvostechnikai eszközök értékesítésének vezetői. Bár az orvoshiány az egészségügyben komoly probléma, az élettudományok területén működő cégek leginkább az orvostechnikában jártas villamosmérnököt, és szoftverfejlesztői tudással rendelkező élettudományi szakembert találnak nehezen.

Mennyit lehet keresni a pénzügyi és számviteli terület különböző munkaköreiben? A lassuló gazdaság ezen a területen is érezteti hatását, a bérnövekedés dinamikája csökkent, a munkavállalók nehezebben váltanak, és a cégek is óvatosabban toboroznak. Ezzel együtt, a könyvelők és az adótanácsadók a legkeresettebb szakmák között szerepelnek, és a kontrollereknek iránti igény sem esett vissza.

Szoftverfejlesztés, kiberbiztonság, adatelemzés – csak néhány a technológiai területek közül, amelyeken belül számos munkakör található, és az elmúlt években ezek közül számos munkakör a legjobban fizetett pozíciók közé került. Ugyanakkor éppen 2023-ban következett be az a fordulat, amely jelenleg is tart, megállt a bérek dinamikus emelkedése, a toborzás lassult, és már kevésbé a jelölti igény, mint a pozíció szabja meg az árat.

Rekordszintre emelkedett a második negyedévben a fiatalok személyes jövedelme: a havi nettó összeg átlépte a 200 ezer forintos határt a K&H ifjúsági index legfrissebb, reprezentatív kutatása szerint.