Az idei évre járó szabadságot már az április 1-jétől hatályos új szabályok szerint kell kiadni a munkahelyeken, ezek szerint a szabadság egynegyede vihető át a következő évre, az is csak különösen indokolt esetben.

Jóllehet az államfő aláírta a munka törvénykönyvének módosítását, a szakszervezetek nem zárják ki, hogy Alkotmánybíróság elé viszik a szabadságok ügyét. Álláspontjuk szerint visszaélésekre adhat lehetőséget, hogy a módosított törvény kivételes gazdasági érdek esetén megengedi a szabadnapok következő évre csúsztatását.

Hiányos a sztrájktörvény - legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az egyes munkavállalói csoportok a munkabeszüntetés előtt akár két órával is bejelenthetik, hogy többórás sztrájkot kezdenek - cikkezik a Népszabadság.

Számtalan kérdés merül fel a munkajogot érintő adatvédelemmel kapcsolatban. Gyakori probléma például, hogy mit tartalmazzon egy álláshirdetés vagy milyen kérdéseket lehet feltenni a jelölteknek. A témában újabb ombudsmani ajánlások születtek, ezekről és aktuális munkajogi változásokról is szó esett a HR Mesterkurzus márciusi programján.

Jóllehet a legtöbb társadalombiztosítási módosítás már tavaly szeptember 1-jével és idén január 1-jével megtörtént, április 1-jétől is hatályos lesz a már korábbiakban bejelentett néhány változtatás. Cikkünkben a közeljövőben hatályos módosulások közül a munkáltató szempontjából lényeges elemeket gyűjtöttük össze.

A kormány meg kívánja szüntetni az unión belüli munkaerő import engedélyezését, az exportnál pedig mindössze három szakmában és csak Németország irányában marad fenn az engedély-kötelezettség - az erről szóló kormányrendelet tervezete a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján olvasható.

A munkáltatók által leggyakrabban megsértett jogszabályok egyike a munkaidővel kapcsolatos. A továbbiakban a munkaszüneti napokon és nemzeti ünnepnapokon történő munkavégzéssel kapcsolatos általános kérdéseket tekintjük át.

Egyre kevesebb esélyük van a munkavállalóknak, hogy az érdekeiknek megfelelően módosítsák a munka törvénykönyvét. A munkajogi szakértő szerint a piaci viszonyok között a munkáltatói érdekcsoportok egyre nagyobb nyomást tudnak gyakorolni a döntéshozókra, a szakszervezeteknek pedig gyenge az érdekérvényesítő képességük.

A bérgarancia-rendszer megerősítését, valamint a fekete és szürke foglalkoztatás visszaszorítását szolgálja az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosítását célzó javaslat - mondta Csizmár Gábor államtitkár expozéjában kedden a parlamentben, az előterjesztés általános vitájának kezdetén.

A színlelt szerződések tizenöt-húsz százaléka szűnt meg, egyedül a művészet és a média megtisztítása járt sikerrel, ahol a többség átállt az ekhós adózásra - olvasható a Magyar Hírlapban. Az APEH az utóbbi három évben mindössze 2500 színlelt szerződéssel foglalkoztatott dolgozót kapott el.