Milyen adózási és társadalom-biztosítási kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan célszerű eljárni a társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során? Cikkünk ezekre a kérdésekre keresi a választ és foglalja össze a tapasztalatokat. Mivel a társadalom-biztosítási rendszer sokszínű, célunk egy átfogó kép kialakítása.

Elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek tartják az ügyeleti díjjal kapcsolatos törvénymódosítás tervezetét a szakmai érdekképviseletek és a szakszervezetek. Az egészségügyi tárca javaslata alapján ugyanis továbbra sem fizetnék ki teljes egészében az ügyeleti díjat - cikkezik a Magyar Hírlap.

Bizonyos speciális szaktudást igénylő munkakörökben, illetve ha a munkáltató munkaerőigényét a munkaerőpiacról nem tudja fedezni, egy évre megállapodást köthetne egyes dolgozókkal a kollektív szerződés nélkül is elrendelhető évenkénti 300 órányi túlóráról - derül ki az Országgyűlésnek beterjesztett törvényjavaslatból.

Mi a kirendelés? Mi a kiküldetés? Milyen más módon végezhet munkát a munkavállaló külföldön? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel találja szembe magát a munkáltató és munkavállaló, amikor valamelyik fél a határon túl történő munkavégzés mellett dönt. Cikkünk a fenti három munkavégzés közötti különbségeket és hasonlóságokat foglalja össze.

A 2006. január 1-jétől a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. számú törvény 25.§ (2) pontjának ba) pontjának értelmében a nem önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltató a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. (V.12.) kormányrendelet szerinti elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben ad a munkavállalónak - tudatta közleményében az APEH.

A magyar felsőfokú oktatásban egyre gyakrabban találkozunk nem magyar állampolgárságú diákokkal, akik a nemzetközi cégek gyakornoki, kevés szakmai tapasztalatot igénylő, ámde nyelvtudást megkövetelő pozícióira is pályáznak. Cikkünkből kiderül, hogyan kell eljárnia a munkáltatónak, ha külföldi diákokat szeretne foglalkoztatni.

Az ügyeleti idő új szabályozására dolgozott ki javaslatot az Európai Bíróság ítéleteivel összhangban több szakminisztérium, a tervezet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) honlapján olvasható. A holnapon szereplő anyag egy tervezet, amelynek tárca- és érdekegyezetése jelenleg is folyik.

Az idei évre járó szabadságot már az április 1-jétől hatályos új szabályok szerint kell kiadni a munkahelyeken, ezek szerint a szabadság egynegyede vihető át a következő évre, az is csak különösen indokolt esetben.

Jóllehet az államfő aláírta a munka törvénykönyvének módosítását, a szakszervezetek nem zárják ki, hogy Alkotmánybíróság elé viszik a szabadságok ügyét. Álláspontjuk szerint visszaélésekre adhat lehetőséget, hogy a módosított törvény kivételes gazdasági érdek esetén megengedi a szabadnapok következő évre csúsztatását.

Hiányos a sztrájktörvény - legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy az egyes munkavállalói csoportok a munkabeszüntetés előtt akár két órával is bejelenthetik, hogy többórás sztrájkot kezdenek - cikkezik a Népszabadság.

Számtalan kérdés merül fel a munkajogot érintő adatvédelemmel kapcsolatban. Gyakori probléma például, hogy mit tartalmazzon egy álláshirdetés vagy milyen kérdéseket lehet feltenni a jelölteknek. A témában újabb ombudsmani ajánlások születtek, ezekről és aktuális munkajogi változásokról is szó esett a HR Mesterkurzus márciusi programján.