A kormány meghozta azt a rendeletet, amelyben szabályozza, hogy az adóváltozások által reálkereset-csökkenést elszenvedő közszolgálati dolgozókat hogyan kompenzálja. Az intézményeknek január 15-ig kellett felmérniük, hogy hány dolgozójukat, és milyen mértékben érintik a változások - írja a Napi Gazdaság.

Az alkalmazásban állók létszáma tavaly január és november között 1,5 százalékkal emelkedett. A reálkereset pedig - a fogyasztóiár-index 4,9 százalékos növekedése mellett, döntően a személyijövedelemadó-szabályok változásának köszönhetően - 2,5 százalékkal nőtt.

Ahhoz, hogy egy gyermek esetén érvényesíteni lehessen a 10 ezer forintos családi adókedvezményt, legalább 110 ezer forint bruttó bér szükséges. Több gyermek esetén ennél többre van szükség. Hazánkban azonban a munkavállalók mintegy 65-70 százaléka a minimálbér után fizet járulékot.

A gyermeket nevelő munkavállalóknak érdemes legkésőbb január 20-ig nyilatkozatot tenniük munkáltatójuk felé annak érdekében, hogy az új családi adózás előnyeit élvezhessék, és a családi adókedvezményt megkaphassák. A munkáltatóknak az erre vonatkozó tájékoztatást meg kell tenniük az érintett dolgozók felé. Ha valaki elmulasztja a nyilatkozattételt, később is érvényesítheti a családi kedvezményt.

Több jelentős jogszabályi változás is hatályba lépett az új év első napján: egykulcsos lett az adórendszer, emelkedett a minimálbér és a nyugdíj, egyszerűsödött az adóbevallás, megszűnt a rendelkezésre állási támogatás (rát), ismét három évig vehető igénybe a gyes, és negyven évnyi munkaviszony után nyugdíjba mehetnek a nők.

A magyar munkavállalók havi jövedelmének átlaga bruttó 218.900 forint volt az idén, ez 11,7 százalékkal magasabb a 2007-es, 195.900 forintos átlagjövedelemnél - derül ki a Workania internetes állásportál által működtetett fizetesek.hu felméréséből, amelyben az elmúlt három év bérezési statisztikáit foglalták össze.

Egy TÁMOP projekt keretében 2010 szeptemberében összesen 3500 munkavállaló fizetési átlagából kaptak képet arról, hogy régiós szinten mekkora a férfiak és nők fizetése közötti különbség. Az Országos Sajtószolgálat által közölt részletek szerint néhány régióban jelentősen nőtt a nemek közötti kereseti rés az elmúlt években.

Az idei, még mindig nem szárnyaló év és a bizonytalan kilátások miatt alig emelkednek a jövő évi fizetések és a bónuszok az USA-ban és Nyugat-Európában. Jól érzékelhető az a tendencia, hogy a bónuszokat a teljesítményhez kapcsolják, és rugalmas - visszavonható - konstrukciók keretében alkalmazzák. Van, ahol arról vitáznak, szükség van-e rájuk egyáltalán.

A reálkereset - a fogyasztóiár-index 5 százalékos növekedése mellett - 2,8 százalékkal emelkedett január-októberben, döntően a személyi jövedelemadó-szabályok változásának köszönhetően - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) új jelentése szerint a pénzügyi és gazdasági válság 2008-ban és 2009-ben a felére csökkentette a bérek globális növekedését. Kelet-Európában és Közép-Ázsiában drámai visszaesés történt - olvasható a portálunkhoz eljuttatott sajtóközleményben.

Míg 2009 végén a 13. havi bérek országos átlagszínvonala 164.000 forint volt, idén meghaladja a 202.000 forintot. Az év végén kifizetésre kerülő jutalmak mértéke is emelkedik az előző évhez képest: a tavalyi 187.000 forintos átlaghoz képest az idei országos átlag meghaladja a 199.000 forintot - derül ki a Workania állásportál által gyűjtött adatokból.

Nagyok a különbségek a két nem fizetései között hazánkban, főként magasabb beosztásokban. Nemcsak a nők alapbére alacsonyabb, a férfiak bónuszának például alig felét kapják hasonló munkakörben - ismerteti a Hay Group Magyarország legfrissebb felmérésének adatait a Világgazdaság.

Több ponton egyszerűsödnek a jövő évi adó- és járulékszabályok, ugyanakkor lesz olyan változás is, amelynek kevésbé örülnek majd a munkáltatók, ilyen például, hogy a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartó (NYENYI) lapot még két évig kénytelenek lesznek küldeni a nyugdíjhatósághoz - hangzott el a RODIN Kft. közelmúltban szervezett Adómozaik konferenciáján.