2015. július 19-től nem a munkaerőt kölcsönbeadó, hanem az azt kölcsönvevő cégeknek kell megfizetni a rehabilitációs hozzájárulást a kölcsönzött munkavállalók után is – persze csak abban az esetben, ha a kölcsönvevők nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű munkavállalót és a kölcsönvevő cég átlagos statisztikai állományi létszáma 25 fő felett van, valamint ha a kölcsönbeadó nyilatkozatban másképp nem nyilatkozik. Mit jelent ez a mostani változás a munkaerő-kölcsönzőkre nézve? Van-e bármilyen hatással a kölcsönzött munkaerőként dolgozókra? Erről kérdeztük Göltl Viktort, a WHC ügyvezetőjét.

Fiktív munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatta alkalmazottait egy társaság Somogyban.

Több mint 800 foglalkoztató több mint 5000 munkavállalójának alkalmazását ellenőrizte a munkaügyi hatóság. Az ellenőrzött cégek 75 százalékánál várható szabálytalanság megállapítása a munkaerő-kölcsönzési célvizsgálat tapasztalatai szerint.

A vállalkozások több mint fele utánpótlás-hiánnyal küzd, a legnagyobb motivációs tényező az MMOSZ felmérése szerint, a főállású munkahely biztosítása.

Innovatív és smart. Ez a két divatos jelző fémjelzi azt a piaci alapokra épített integratív munkaerő-kölcsönzési modellt, amely egyszerű választ ad arra a kérdésre, miként válasszunk vállalkozásunk számára költséghatékony, kiemelten megbízható kölcsönzött munkaerőt.

Hatékony és mindkét fél számára előnyös foglalkoztatási forma lehet a munkaerő-kölcsönzés. De nem lehet bármeddig és bárhogyan szerződni a kölcsönzővel, hiszen szigorú szabályok biztosítják, hogy ne lehessen csak az egyszerűség miatt kölcsönzött munkaerővel kiváltani a foglalkoztatottakat. Meddig munkaerő-kölcsönzés, és mikortól színlelet munkavállalás?

Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint ezzel meg lehetne akadályozni a kibújást a minimálbér-fizetési kötelezettség alól.

Április végéig tartó, a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos szabályok betartására fókuszáló ellenőrzéssorozatot tartanak a megyei kormányhivatalok munkaügyi szakigazgatási szervei a nagyobb – főként termelő – cégek körében.

Az elmúlt években folyamatosan csökken az új állásokra jelentkező pályázók száma. Miközben bővül a meghirdetett állások mennyisége, addig a Job felmérése szerint 5 év alatt átlagosan ötödére esett vissza a többnyire felsőfokú végzettséget igénylő pozíciókra érkező jelentkezések száma. Az okok mögött a gazdaság stagnálása, a vállalatok gyengélkedő vonzereje, az alternatív munkaerő keresési módszerek terjedése, valamint a külföldre történő elvándorlás és a munkaerőpiac kiszáradása is meghúzódik. Hosszútávon a jelentkezők alacsony száma miatti betöltetlen állások a cégek fejlődését hátráltathatják.

A munkaadók 63 százaléka tervezi, hogy új alkalmazottakat vesz fel az idén, a legnagyobb igény a betanított, a segéd- és a szakmunkások iránt mutatkozik - derült ki a Humán Centrum Kft. munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég felméréséből.

Jelentős, 10-15 százalékos forgalomnövekedést várnak a munkaerő-kölcsönzők 2015-re Magyarországon, a kereskedelemben 20 százalékkal is nőhet az atipikus foglalkoztatás aránya. Komoly hiány van tapasztalt mérnök, lakatos, hegesztő, fényező, műszerész munkatársakból.

A tavaly még a Munkaügyi Hivatal által meghirdetett ellenőrzési akciót a munkaerő-kölcsönző cégek is üdvözlik, mert a szakma tisztulását remélik tőle, írja a Napi Gazdaság.

Nagyon sűrű az év vége a nagy áruházak HR-osztályain, miután a hatalmas vásárlói roham miatt sokkal nagyobb igényeket kell kiszolgálni, ezáltal pedig jóval több munkaerő szükséges. A legtöbb helyen belső átszervezéssel és diákmunkások felvételével oldják meg a problémát, de némelyik vállalat közvetlenül is alkalmaz plusz munkaerőt, határozott idejű szerződéssel. A Tesco idén is egészen egyedi megoldást választott.