A megváltozott munkaképességű emberek érdekvédelmét képviselő civil szervezetek és a munkaadók sokféle véleményt fogalmaznak meg, abban azonban egyetértés látszik, hogy szükség van ezeknek az embereknek a foglalkoztatásásra. A munkaerőpiac szereplői belátják azt is, nem csupán törvényi változás kérdése, hogy több tízezer honfitársunk előtt megnyíljon a teljes élet lehetősége.

Július elsején volt tíz esztendeje, hogy egy törvénymódosítás létrehozta a munkaerő-kölcsönzés jogintézményét Magyarországon. Egy felmérés alapján világosan látszik, a munkaerő-kölcsönző cégek várják adminisztrációs terheik csökkentést, valamint az ez év január elsejétől rájuk is kivetett rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségük visszavonását.

Dennis Pennel, az európai szociális párbeszédben a munkaerő-kölcsönzőket, munkaközvetítőket és más humánszolgáltatókat képviselő EuroCiett főtitkára nyilatkozott az EurActivnak a tipikus és atipikus foglalkoztatás fogalmáról kialakult félreértésekről, és arról, miként segítheti a magánélet és a cégek elvárásainak jobb kielégítését a rugalmasabb foglalkoztatás.

Súlyos milliók fizetése helyett hajlandók lennének arra, hogy munkatársaik közé emeljenek megváltozott munkaképességű és fogyatékos embereket, azonban a nagy tömegek befogadására képes termelésben a legrosszabbak a cégek kilátásai. A rehabilitációs hozzájárulás emelése pedig nehezen kezelhető kényszerhelyzetet teremtett.

Továbbra is gondot jelent az EU-ban és főleg Kelet-Európában a munkahelyteremtés, elemzők szerint fennáll a tartós munkanélküliség elhúzódásának veszélye. Egyes szakértők és a munkaerő-közvetítők szerint a megoldás a munkaerő-kölcsönzés lehetne, amelyet egységesen egy uniós irányelv is szabályoz. A kritikusok szerint a nem megfelelő szabályozás bizonytalanságot jelenthet a munkavállalónak.

A nemrégiben közzétett, az EU néhány országára kiterjedő statisztikai gyűjtés szerint 2010-ben 25,2 százalékkal több kölcsönzött munkavállalót alkalmaztak a cégek, vagyis ez az atipikus foglalkoztatási forma lehet a válságból való kilábalás egyik zászlóshajója.

A tavalyi évben óvatosan, de megindult a mozgás a hazai munkaerőpiacon: a cégek növelték dolgozói létszámukat, elsősorban a kölcsönzött állomány bővítésével. Ez a tendencia látszódik a Work Force Személyzeti Tanácsadó Kft. frissen közzétett pénzügyi adataiból is - olvasható sajtóközleményükben.

Külső segítség helyett inkább a saját embereiket terhelik túl a cégek - mondta el véleményét a Népszabadságnak Köves Balázs, a Trenkwalder értékesítési vezetője, aki kifejtette, miért éri meg a munkaerő-kölcsönzés a cégek számára, és milyen pozitív hatással van ez a foglalkoztatási forma a munkaerőpiacra.

Hazai cégek hosszabb távú szerződések vagy nagy megrendelések esetén kapacitáshiányukat saját állomány bővítésével orvosolják, mely a személyzeti osztály túlterhelését és folyamatos toborzási illetve munkaügyi adminisztrációs terheket is jelent.

Az álláskeresők számának csökkentéséhez szemléletváltásra lenne szükség a munkaerőpiacon - állítják a Randstad Hungary szakemberei. A magyarok még óvakodnak az atipikus foglalkoztatási formáktól, például a munkaerő-kölcsönzéstől és a távmunkától, pedig ezek Nyugat-Európában már beváltak, és a pályakezdőktől a tartós munkanélküliekig sok embernek segíthetnének.

A tagállamok két és fél évtizedes vitája szólt a kölcsönzött és a kölcsönbevevő saját munkavállalói közötti egyenlő bánásmódról. Végül arra jutottak, hogy 2011. december 5-ig dönteni kell a kormányzatoknak az egyenlő bánásmód alkalmazásáról. A magyarországi munkaerő-kölcsönzők egységesen a változtatás ellen érvelnek.

Létszámleépítést generál a kölcsönzési szektorban, hogy 2011-től a munkaerő-kölcsönző cégeknek is rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük, az uniós irányelv átvétele pedig további bizonytalansági tényező - vélekedik Dénes Rajmund, az újonnan alakult Magyar Munkaerő Kölcsönzők Szövetsége kommunikációs alelnöke. A szövetség célja az eddigieknél hatékonyabb, teljes szférát átfogó érdekvédelem és az atipikus foglalkoztatás bővítése.

Vitán felül áll, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyeknek is biztosítani kell a felkészültségükhöz méltó munkát. Félő azonban, hogy a munkáltatók után a munkaerő-kölcsönzőkre is kirótt rehabilitációs hozzájárulás hosszú időre elfedi a problémákat, és aki eddig nem dolgozott, ezután sem fog, de legalább egymilliót ér a költségvetésnek.