Érdemes a munkáltatóknak a közeljövőben eldönteniük, munkaerő-igényüket kölcsönzés útján, vagy más, esetenként előnyösebb foglalkoztatási forma alkalmazásával oldják meg. Ha fenntartják a kölcsönzési struktúrát, számolniuk kell azzal, hogy a bírságok és egyéb szankciók megelőzése érdekében új adminisztratív kötelezettségeket kell vállalniuk.

A magyarországi cégek jelentős hányada készül növelni kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert szerintük így jobban biztosítható a rugalmasság a válság idején - derül ki a Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. legfrissebb felméréséből, amelyet saját ügyfelei - főként a gyártás és termelés területén működő kis-, közép- és multinacionális vállalatok - körében végzett.

A 2012-es év tervezett munkaerő-piaci alakulását vizsgálta a magyarországi munkaerő-kölcsönzési piac egyik legjelentősebb hazai szereplője, a Work Force Kft. A válaszok alapján kijelenthető, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság egyik fontos tanulsága volt, hogy a munkaerő-kölcsönzés a legalkalmasabb eszköz a vállalatok számára a létszámuk megrendelés-állományhoz való igazításában.

November 17-én "gazdát cseréltek" a Budapest Airport biztonsági területén dolgozó kölcsönzött munkavállalók. Az új céggel kötött szerződések gyakorlatilag lehetetlenné teszik a felmondást, ami pedig mára tömeges jelenséggé vált. A pszichológiai alkalmassági vizsgák nélkül felvett dolgozók röghöz kötése óriási problémákkal fenyeget - hívja fel a figyelmet a lapunknak eljuttatott közleményében a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (lesz).

Becslések szerint a kölcsönző cégek tavaly mintegy 4-12 százalékkal csökkentették a munkanélküliséget, ezért is van nagy jelentősége azoknak a kormányzati elképzeléseknek, melyek a gazdasági fejlődés meghatározó eszközeként kezelik a rugalmas foglalkoztatási formák terjedését. Ugyanakkor a támogatási rendszer hiányos jogi szabályozása miatt a kölcsönzés versenyképessége folyamatosan romlik -– hívja fel a figyelmet a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).

A Magyarországon működő munkaerő-kölcsönzők 90,5 százaléka magyar tulajdonú. A 747 cégből 104-et idén alapítottak. Tavaly 124.213-en voltak kölcsönzésben érintettek, ami 5 százalékos növekedés az előző évhez képest. Becslések szerint a kölcsönzők 2010-ben mintegy 155 milliárd forint adót és járulékot fizettek be és 4-12 százalékkal csökkentették a munkanélküliséget.

A hazai munkaerő-kölcsönzők az idén körülbelül százezer embert közvetítenek ki, főleg a feldolgozóipari gyárakba. A válságban a cégek egyre szívesebben választják a rugalmas foglalkoztatási formákat, például a munkaerő-kölcsönzést. A kölcsönzők leginkább betanított vagy gyári munkásokat keresnek - közölte összeállításában az MR1 - Kossuth Rádió.

A Work Force Személyzeti Tanácsadó Kft. frissen közzétett pénzügyi adatai szerint a 2010-es árbevétel közel két és félszeresére emelkedett a válság éveihez képest. A kölcsönzéssel foglalkozó HR-cégek bevétel-növekedésén látszik, hogy a jellemzően kockázatkerülő hazai vállalkozások kölcsönzött állománnyal ugyan, de bővítették a foglalkoztatottak körét –- írja a Népszabadság.

A megváltozott munkaképességű emberek érdekvédelmét képviselő civil szervezetek és a munkaadók sokféle véleményt fogalmaznak meg, abban azonban egyetértés látszik, hogy szükség van ezeknek az embereknek a foglalkoztatásásra. A munkaerőpiac szereplői belátják azt is, nem csupán törvényi változás kérdése, hogy több tízezer honfitársunk előtt megnyíljon a teljes élet lehetősége.

Július elsején volt tíz esztendeje, hogy egy törvénymódosítás létrehozta a munkaerő-kölcsönzés jogintézményét Magyarországon. Egy felmérés alapján világosan látszik, a munkaerő-kölcsönző cégek várják adminisztrációs terheik csökkentést, valamint az ez év január elsejétől rájuk is kivetett rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségük visszavonását.

Dennis Pennel, az európai szociális párbeszédben a munkaerő-kölcsönzőket, munkaközvetítőket és más humánszolgáltatókat képviselő EuroCiett főtitkára nyilatkozott az EurActivnak a tipikus és atipikus foglalkoztatás fogalmáról kialakult félreértésekről, és arról, miként segítheti a magánélet és a cégek elvárásainak jobb kielégítését a rugalmasabb foglalkoztatás.

Súlyos milliók fizetése helyett hajlandók lennének arra, hogy munkatársaik közé emeljenek megváltozott munkaképességű és fogyatékos embereket, azonban a nagy tömegek befogadására képes termelésben a legrosszabbak a cégek kilátásai. A rehabilitációs hozzájárulás emelése pedig nehezen kezelhető kényszerhelyzetet teremtett.

Továbbra is gondot jelent az EU-ban és főleg Kelet-Európában a munkahelyteremtés, elemzők szerint fennáll a tartós munkanélküliség elhúzódásának veszélye. Egyes szakértők és a munkaerő-közvetítők szerint a megoldás a munkaerő-kölcsönzés lehetne, amelyet egységesen egy uniós irányelv is szabályoz. A kritikusok szerint a nem megfelelő szabályozás bizonytalanságot jelenthet a munkavállalónak.