Drágább lesz a kölcsönzés, amit elsősorban a szolgáltatás színvonalának emelésével ellensúlyozhatnak a kölcsönző cégek. Aki nem bírja a versenyt, kiesik a piacról - ilyen keményen átrendezheti a munkaerő-kölcsönző üzletágat a Munka Törvénykönyvének (Mt) ez év közepétől hatályos változtatása.

A Malév csődjében érintett több száz munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállaló bérének kifizetését nem támogatja a vállalkozások saját dolgozóit védő jelenleg is hatályos törvény. Csőd esetén ugyanis a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatási követelésnek számít és nem bérjellegű tartozásnak. A HR Portál információi szerint a Malév-ügyben is tapasztalt elbíráláson szeretne változtatni három szervezet.

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól várja a megoldást a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége a hazai munkaerő-kölcsönző cégek nevében, utóbbiak ugyanis attól tartanak, hogy ellehetetlenül a működésük a kormány bérkompenzációs szabályozása miatt - olvasható a szerdai Népszabadságban.

Bár még csak az év elején járunk, már látszik, hogy a koncentrált krízis-körök legfeljebb a stagnálás lehetőségét adják a hazai munkaerő-kölcsönzők számára. A nyáron életbe lépő új Mt. növeli a mozgásterüket, azonban a sok, utolsó pillanatban meghozott, munkavállalói jövedelmeket érintő szabályozás arra kényszeríti a kölcsönbe adó vállalkozásokat, hogy kivárják a szolgáltatást igénybe vevő cégek reakcióját.

Elcsúszott a kereslet és a kínálat, sok a fiatal munkanélküli, ugyanakkor a multinacionális cégek szívesen foglalkoztatnának frissdiplomásokat, számukra a munkaerő-kölcsönzés is komoly karrierlehetőséget jelent - írja a Népszava.

A kölcsönzött munkaerő rotálását választhatják a cégek, hogy ne növekedjenek a költségeik - mutat rá a Világgazdaság cikke.

Érdemes a munkáltatóknak a közeljövőben eldönteniük, munkaerő-igényüket kölcsönzés útján, vagy más, esetenként előnyösebb foglalkoztatási forma alkalmazásával oldják meg. Ha fenntartják a kölcsönzési struktúrát, számolniuk kell azzal, hogy a bírságok és egyéb szankciók megelőzése érdekében új adminisztratív kötelezettségeket kell vállalniuk.

A magyarországi cégek jelentős hányada készül növelni kölcsönzött munkavállalóinak arányát, mert szerintük így jobban biztosítható a rugalmasság a válság idején - derül ki a Work Force Személyzeti Tanácsadó és Szolgáltató Kft. legfrissebb felméréséből, amelyet saját ügyfelei - főként a gyártás és termelés területén működő kis-, közép- és multinacionális vállalatok - körében végzett.

A 2012-es év tervezett munkaerő-piaci alakulását vizsgálta a magyarországi munkaerő-kölcsönzési piac egyik legjelentősebb hazai szereplője, a Work Force Kft. A válaszok alapján kijelenthető, hogy a 2008-2009-es gazdasági válság egyik fontos tanulsága volt, hogy a munkaerő-kölcsönzés a legalkalmasabb eszköz a vállalatok számára a létszámuk megrendelés-állományhoz való igazításában.

November 17-én "gazdát cseréltek" a Budapest Airport biztonsági területén dolgozó kölcsönzött munkavállalók. Az új céggel kötött szerződések gyakorlatilag lehetetlenné teszik a felmondást, ami pedig mára tömeges jelenséggé vált. A pszichológiai alkalmassági vizsgák nélkül felvett dolgozók röghöz kötése óriási problémákkal fenyeget - hívja fel a figyelmet a lapunknak eljuttatott közleményében a Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (lesz).

Becslések szerint a kölcsönző cégek tavaly mintegy 4-12 százalékkal csökkentették a munkanélküliséget, ezért is van nagy jelentősége azoknak a kormányzati elképzeléseknek, melyek a gazdasági fejlődés meghatározó eszközeként kezelik a rugalmas foglalkoztatási formák terjedését. Ugyanakkor a támogatási rendszer hiányos jogi szabályozása miatt a kölcsönzés versenyképessége folyamatosan romlik -– hívja fel a figyelmet a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ).

A Magyarországon működő munkaerő-kölcsönzők 90,5 százaléka magyar tulajdonú. A 747 cégből 104-et idén alapítottak. Tavaly 124.213-en voltak kölcsönzésben érintettek, ami 5 százalékos növekedés az előző évhez képest. Becslések szerint a kölcsönzők 2010-ben mintegy 155 milliárd forint adót és járulékot fizettek be és 4-12 százalékkal csökkentették a munkanélküliséget.

A hazai munkaerő-kölcsönzők az idén körülbelül százezer embert közvetítenek ki, főleg a feldolgozóipari gyárakba. A válságban a cégek egyre szívesebben választják a rugalmas foglalkoztatási formákat, például a munkaerő-kölcsönzést. A kölcsönzők leginkább betanított vagy gyári munkásokat keresnek - közölte összeállításában az MR1 - Kossuth Rádió.

A Work Force Személyzeti Tanácsadó Kft. frissen közzétett pénzügyi adatai szerint a 2010-es árbevétel közel két és félszeresére emelkedett a válság éveihez képest. A kölcsönzéssel foglalkozó HR-cégek bevétel-növekedésén látszik, hogy a jellemzően kockázatkerülő hazai vállalkozások kölcsönzött állománnyal ugyan, de bővítették a foglalkoztatottak körét –- írja a Népszabadság.