Júliustól szeptember végéig mintegy 15 ezer munkavállalót bocsátanak el a hazai vállalatok, míg országos szinten 21 ezernél is több dolgozó jut munkához. A regionális munkaügyi központok III. negyedévre szóló elemzése alapján várhatóan 6500 fővel többen dolgoznak majd, mint a II. negyedév végén.

Az ország harmadik legnagyobb közmunkaprogramja folyik a közútkezelők együttműködésével, amelynek köszönhetően 870 ember dolgozhat az utak mentén - közölte a Zala megyei Kilimán közelében, egy összekötő útnál tartott hétfői sajtótájékoztatón az Országos Közmunkatanács elnöke.

A szakképzett munkaerő hiánya jelent leginkább problémát a Nyugat-Dunántúlon, ezért a képzési támogatásokra többet fordítanak a régióban - közölte a régiós munkaügyi tanács zalakarosi ülése után a nyugat-dunántúli munkaügyi központ főigazgatója.

Több mint 50 ezer munkahely szűnt meg a közszférában ebben a kormányzati ciklusban. Az elbocsátottak nagy része nyugdíjba vonult, a vállalkozói szférába viszont kevesen szálltak be. Az újbóli elhelyezkedést segítő programok iránt az egészségügyi dolgozók körében nincs nagy érdeklődés, átképzésre viszont több száz pedagógus jelentkezett.

Idén augusztusban közel 60 ezer álláshely várta a munkát keresőket, ebből azonban 30 ezer betöltetlen maradt - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) legfrissebb adataiból. A múlt hónap végén 417 ezer regisztrált álláskeresőt számláltak, ez 5 ezerrel több, mint júliusban és 40 ezerrel több, mint tavaly ilyenkor.

A telepeken élő, alacsony iskolai végzettségű, tartósan munkanélküli lakosság felzárkóztatására indít programot az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 660 millió forintos támogatási kerettel - olvasható az intézmény honlapján.

Az elmúlt időszak leépítései főként a szellemi foglalkozásúakat érintették, azon belül is a vezetőket, az egyéb felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások képviselőit. A leépítések dacára egy év alatt csökkent az állástalanok száma, s nőtt a foglalkoztatottaké, leginkább a férfiaknak köszönhetően, a munkavállaló nők létszáma ugyanis 3,2 ezerrel csökkent.

Tapasztalatcserét szervezett az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását elősegítő programok eredményeinek bemutatása érdekében kedden Budapesten.

Míg Nyugat-Európában a munkavállalók 20-30 százaléka dolgozik részmunkaidőben, addig Magyarországon csupán négy százaléka. Miért ekkora a különbség? Amint a jobpilot összeállításából kiderül, a munkaadók szerint munkaköreik betöltéséhez a négy-öt órás munkaidő kevés, a munkavállalók pedig az ötven százalékkal alacsonyabb bér keveslik.

Miközben az elmúlt évtizedben világszerte nőtt a termelékenység, a fejlett és fejletlenebb országok közt egyre nőtt a szakadék, holott a dél- és kelet-ázsiai, a közép- és dél-kelet-európai országok, valamint a FÁK-államok is kezdenek felzárkózni - közli az ILO legújabb jelentésében. Az adatok szerint a munkaképes korú lakosság egyharmada marad távol a munkaerőpiactól.

A legfrissebb adatok szerint a feketefoglalkoztatáson tetten ért munkavállalók száma négyszeresére duzzadt az elmúlt három évben. De milyen megjelenési formái léteznek a feketemunkának? A HR Portal a klasszikus feketefoglalkoztatást és a más jogviszonyt leplező színlelt szerződések témakörét járta körül.

Magyarországon a részmunkaidő életformát jelent, nem rövidebb munkaidőt, így sem divatja, sem presztízse nincs, a hazai cégek gyakorlatáról nem is beszélve. Pedig támogatja a kormány ezt az atipikus munkavállalási formát. Mindennek azonban csak akkor van értelme, ha ezek a részmunkaidős állások új munkahelyeket teremtenek, nem pedig a meglévőket veszélyeztetik, vagy épp a feketefoglalkoztatást növelik - hangsúlyozza a VOSZ.

A 2007. május-júliusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 949 ezer, a munkanélkülieké 297 ezer fő volt, ami 7,0 százalékos munkanélküliségi rátát jelent - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal.