Csak az állami bevételnövelés volt a célja az új katatörvénynek. A munkavégzés formája, annak rugalmassága, a mai változó világhoz történő alkalmazható(bb)sága teljesen másodlagos volt - írja Papp Tamás István HR szakértő. A “gig economy” rohamosan tör előre világszerte. Az atipikus munkavégzés folyamatosan teret nyer Magyarországon is, így a rendszer átfogó és integrált szabályozása sem várathat sokáig magára. Nem kellene ellehetetleníteni azt a réteget, amely kilóg a megszokott (munka)rendből.

Amikor az utóbbi hetekben a döntéshozók a KATA átalakításáról beszéltek, azt emelték ki, hogy a lakosság számára szolgáltató kisvállalkozók (nyelvtanárok, fodrászok, kisebb javításokat végző építőipari szakemberek) adózását akarják megkönnyíteni, és nekik biztosítani egy kevés adminisztrációval járó, egyszerű alternatívát. Bár a mai napon benyújtott javaslat látszólag ennek a szándéknak akar megfelelni, kétséges, hogy lesz-e olyan vállalkozó, aki a feltételeket valóban teljesíteni tudja és a jövőben is KATA szerint fog adózni ahelyett, hogy egyáltalán nem fizet adót. A Niveus Consulting kommentárja a törvényjavaslathoz.

Napi szinten olvasunk arról, hogy milyen mértékben növekednek az árak, ezen belül is az üzemanyagár. Ez utóbbi kapcsán a pénztárcánkat védi (még) az ársapka, de az nyilvánvaló, hogy a végtelenségig nem kötelezhetők profitorientált vállalatok arra, hogy beszerzési ár alatt értékesítsék terméküket, így előbb-utóbb kinyílik Pandora szelencéje és megkapjuk a nyakunkba a valódi árakat. A jelenleg sem veretes 9 – 15 Ft/ km adómentesen adható utazási költségtérítés akkor inkább lesz hergelő, mint támogató.

Egy friss felmérés szerint a magyar munkavállalók a többi országhoz képest elégedetlenebbek munkaadójukkal, ám csak kevesen váltanának munkahelyet. „Háeresként akár örülhetnénk is az ilyen eredményeknek” - írja HR szakértő szerzőnk, Papp Tamás István, aki szerint azonban a jelenség mögött a szervezet versenyképességére veszélyes folyamatok lapulhatnak. A maradási hajlandóságot pedig más mutatókkal is mérni kell.

HR Szubjektív rovatunkban Major Hédi, a Leadec Kft. HR igazgatója kérdez, miután válaszolt Nagy Mihály, a Dana Hungary Kft. Country HR vezetője kérdésére: Milyen lehetőségei vannak a nem fővárosban üzemelő szolgáltató központoknak a kiélezett versenyhelyzetben? Mi lehet a nem budapesti SSC-k versenyelőnye?

HR Szubjektív rovatunkban Nagy Mihály, a Dana Hungary Kft. Country HR vezetője kérdez, miután válaszolt Göltl Viktor, a WHC csoport ügyvezető igazgatójának kérdésére: Milyen munkaerő-piaci programok szükségesek ahhoz, hogy a Nyugat-Európában dolgozó - szakképesítéssel rendelkező kékgalléros - honfitársaink visszatérjenek Magyarországra dolgozni?

Egyre több országban beszélnek a 4 napos munkahét bevezetésének lehetőségéről, a briteknél már tesztelni is kezdték. HR szakértőnk, Papp Tamás István úgy látja, hogy Magyarországon átvághatnánk a gordiuszi csomót, ha a munkaidő fétiséről átállánk a célorientált feladat alapú munkavégzésre. Ne a törvényhozókra várjunk, hanem vegyük kezünkbe a saját sorsunkat. Áttekintés, hol áll a világ a 4 napos munkahétre átállásban és mit tehetünk ezért.

HR Szubjektív rovatunkban Göltl Viktor, a WHC csoport ügyvezető igazgatója kérdez, miután válaszolt Szigeti Barbara, a Tesco Magyarország HR igazgatója kérdésére: Az ukrán háborús helyzetnek milyen hatásai lehetnek a munkaerőpiacra?

HR Szubjektív rovatunkban Szigeti Barbara, a Tesco Magyarország HR igazgatója kérdez, miután válaszolt Tatár-Kiss Klára, a Citi magyarországi HR igazgatója kérdésére: Kereskedelmi környezetben, az irodai munkakörökben, miként jelent meg a home office “forradalma”?

Az álláskeresők nagy része ki sem kerül a munkaerőpiacra. A cégek gyakran egymástól szipkázzák el a munkaerőt, és igyekeznek egymásra licitálni a bérezés tekintetében. A követelőző munkavállalók viszont nem tesznek jót a munkaerőpiacnak hosszabb távon, Nemes-Nagy Szilvia, a Performia Hungary Kft. ügyvezető tulajdonosa szerint. Úgy véli, a pénzen vett hűségből nem lesz valódi elköteleződés.

Sok a bizonytalansági tényező: elszálló bérek, munkaerőhiány, infláció, mit csinál a konkurencia. Tökéletes tervezés nincs, mégis akadnak hibák, amelyeket ne kövessünk el. Máskülönben kellemetlen helyzetbe sodorjuk magunkat a menedzsment előtt. Gál István öt hibát mutat be, amit ne kövessünk el.

HR Szubjektív rovatunkban Tatár-Kiss Klára, a Citi magyarországi HR igazgatója kérdez, miután válaszolt Miklós Melinda, a Nyitottak vagyunk kezdeményezés ügyvezetőjének kérdésére, hogy hogyan tehet egy vállalat a vállalati kultúra fenntartásáért, különös tekintettel a nyitottságra, sokszínűségre, ebben az új remote világban, ahol a közösség, társas kapcsolatok építése sokkal nehezebb?

HR Szubjektív rovatunkban Miklós Melinda, a Nyitottak vagyunk kezdeményezés ügyvezetője válaszol Kreiter Éva, a Dreher Sörgyárak Zrt. HR igazgatójának kérdésére, hogy hogyan hat a „diversity and inclusion” tudatos és következetes építése vagy éppen nem építése közép/hosszú távon a vállalati kultúrára és üzleti eredményességre?

Az egyezség már korábban megszületett, hétfőn a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek aláírták a jövő évre érvényes minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodást. 19 százalékkal, 200 ezer illetve 260 ezer forintra emelkedik a minimálisan fizethető havi bér. Hogyan hat ez majd a többi bérkategóriára, és milyen körülmények befolyásolják a béremelések mértékét?