A bérinfláció forgószele idén sok mindent lesöpört a HR asztaláról. A kapkodó, elhamarkodott, sokszor hatástalan, de annál drágább azonnali (bér)intézkedések helyett, 2023-ban inkább lépjünk ki a mindennapos szakmai mókuskerékből, a paradigmáink szabta keretekből – javasolja Papp Tamás István friss írásában. Hogy mit tehetünk? Erre is ad HR szakértőnk impulzusokat.

A magyar tulajdonú cégek életében 150-200 fős munkavállalói létszámnál jelenik meg az igény arra, hogy legyen dedikált HR csapat, majd egy tapasztalt HR vezető. Mi történik, amikor egy kis családi vállalkozásként indult cég néhány év alatt több száz fősre növekszik, a tulajdonosok pedig általában "elsőmunkahelyes" vezetők, akiknek nincs más piaci tapasztalatuk? Megszületik a döntés, hogy kell egy felsővezetői kör, lehetőleg azonnal. Hogyan integrálhatók az új vezetők? Mik a buktatók? És mit jelent a visszarendeződés? Sélei Annamária, HR vezető tapasztalatai.

A 2022-es év ismét nem szokványos, van itt minden kérem, visszatérő COVID, inflációrobbanás, többszöri béremelés, háborús helyzet, energiaválság. A bizonytalan lett az új biztos és ezekben a csapkodó hullámokban kellene munkavállalót megtartani és közben valahogy túlélni. Az év szava szerintem az ár-bér spirál lesz, annyiszor mondjuk ki és írjuk le, merthogy a cégek kénytelenek bért emelni, ha nem akarnak a csata elején elbukni. A béremelés alatt alapbéremelést értünk, és ami az egyik oldalon zene a füleknek a másik oldalon komoly fejtörést jelent. Lássuk miért!

20 százalékos infláció, dráguló rezsiköltségek, nehezebb piaci helyzet. Munkavállaló és munkaadó is présben. És ekkor jön a közös mumus, mi legyen a fizetésekkel. Hogyan lehet ezt jól előadni és hogyan reagálhat erre a munkaadó? Papp Tamás István HR szakértő ad ehhez fogódzót.

HR Szubjektív rovatunkban Drahos Henriett, a Busch-Hungária HR vezetője kérdez, miután válaszolt Major Hédi, a Leadec Kft. HR igazgatója kérdésére: Hogy lehet a mai változó világban egy szervezeti kultúraváltó programot megvalósítani egy termelő vállalatnál?

Nagyjából mindenki azt próbálja találgatni, hogy a várható recesszió milyen hatással lesz a munkaerőpiacra és egymásnak ellentmondó hírek keringenek mind a sajtóban mind szakmai körökben. A tippek a teljes összeomlás, extrém magas munkanélküliség szcenáriótól az egészen bizakodó, néhány százalékpontos munkanélküliségi ráta emelkedéséig szórnak. Valójában senki nem tudja mi fog történni, így bárkinek lehet igaza. Ha recesszió lesz, lesz-e gyors visszapattanás? Meddig odázható el a létszámcsökkentés?

A post vacation blues akár egy menő indie banda neve, vagy slágerlistás számának címe is lehetne, de nem az! Hanem a hosszabb szabadságról a munkahelyi taposómalomba visszatérő munkavállalóknál jelentkező depressziós tünetek, többé-kevésbé hivatalos, összefoglaló elnevezése ez. Hogyan pihenjük ki a pihenést, és rázódjunk vissza a munkába? Tippek, tanácsok Papp Tamás István HR szakembertől.

Csak az állami bevételnövelés volt a célja az új katatörvénynek. A munkavégzés formája, annak rugalmassága, a mai változó világhoz történő alkalmazható(bb)sága teljesen másodlagos volt - írja Papp Tamás István HR szakértő. A “gig economy” rohamosan tör előre világszerte. Az atipikus munkavégzés folyamatosan teret nyer Magyarországon is, így a rendszer átfogó és integrált szabályozása sem várathat sokáig magára. Nem kellene ellehetetleníteni azt a réteget, amely kilóg a megszokott (munka)rendből.

Amikor az utóbbi hetekben a döntéshozók a KATA átalakításáról beszéltek, azt emelték ki, hogy a lakosság számára szolgáltató kisvállalkozók (nyelvtanárok, fodrászok, kisebb javításokat végző építőipari szakemberek) adózását akarják megkönnyíteni, és nekik biztosítani egy kevés adminisztrációval járó, egyszerű alternatívát. Bár a mai napon benyújtott javaslat látszólag ennek a szándéknak akar megfelelni, kétséges, hogy lesz-e olyan vállalkozó, aki a feltételeket valóban teljesíteni tudja és a jövőben is KATA szerint fog adózni ahelyett, hogy egyáltalán nem fizet adót. A Niveus Consulting kommentárja a törvényjavaslathoz.

Napi szinten olvasunk arról, hogy milyen mértékben növekednek az árak, ezen belül is az üzemanyagár. Ez utóbbi kapcsán a pénztárcánkat védi (még) az ársapka, de az nyilvánvaló, hogy a végtelenségig nem kötelezhetők profitorientált vállalatok arra, hogy beszerzési ár alatt értékesítsék terméküket, így előbb-utóbb kinyílik Pandora szelencéje és megkapjuk a nyakunkba a valódi árakat. A jelenleg sem veretes 9 – 15 Ft/ km adómentesen adható utazási költségtérítés akkor inkább lesz hergelő, mint támogató.

Egy friss felmérés szerint a magyar munkavállalók a többi országhoz képest elégedetlenebbek munkaadójukkal, ám csak kevesen váltanának munkahelyet. „Háeresként akár örülhetnénk is az ilyen eredményeknek” - írja HR szakértő szerzőnk, Papp Tamás István, aki szerint azonban a jelenség mögött a szervezet versenyképességére veszélyes folyamatok lapulhatnak. A maradási hajlandóságot pedig más mutatókkal is mérni kell.

HR Szubjektív rovatunkban Major Hédi, a Leadec Kft. HR igazgatója kérdez, miután válaszolt Nagy Mihály, a Dana Hungary Kft. Country HR vezetője kérdésére: Milyen lehetőségei vannak a nem fővárosban üzemelő szolgáltató központoknak a kiélezett versenyhelyzetben? Mi lehet a nem budapesti SSC-k versenyelőnye?

HR Szubjektív rovatunkban Nagy Mihály, a Dana Hungary Kft. Country HR vezetője kérdez, miután válaszolt Göltl Viktor, a WHC csoport ügyvezető igazgatójának kérdésére: Milyen munkaerő-piaci programok szükségesek ahhoz, hogy a Nyugat-Európában dolgozó - szakképesítéssel rendelkező kékgalléros - honfitársaink visszatérjenek Magyarországra dolgozni?

Egyre több országban beszélnek a 4 napos munkahét bevezetésének lehetőségéről, a briteknél már tesztelni is kezdték. HR szakértőnk, Papp Tamás István úgy látja, hogy Magyarországon átvághatnánk a gordiuszi csomót, ha a munkaidő fétiséről átállánk a célorientált feladat alapú munkavégzésre. Ne a törvényhozókra várjunk, hanem vegyük kezünkbe a saját sorsunkat. Áttekintés, hol áll a világ a 4 napos munkahétre átállásban és mit tehetünk ezért.