Nyolcezer embernek teszi lehetővé a távmunkában való részvételt az a központi program, amelyet jövőre indít a munkaügyi tárca az atipikus foglalkoztatási formák elterjedése érdekében. Ma még csak minden tizedik nagyvállalat él a távmunka adta lehetőségekkel, pedig az info-kommunikációs technológiák fejlődése is egyre inkább igényli e munkaforma alkalmazását.

A Deloitte Zrt. legújabb, a távmunka hazai ismertségét és elterjedtségét vizsgáló kutatásából kiderül, hogy Magyarországon ma csak minden hetedik vállalat alkalmaz távmunkát. Sokan nem ismerik, vagy nem látnak rá belső igényt, pedig a megkérdezett vállalkozások azon hányada, amely már évek óta sikerrel alkalmazza ezt a munkaszervezési módszert, többségében pozitívan vélekedik a távmunkáról.

2009-ben a munkaügyi tárca, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal mintegy 8000 fő atipikus foglalkoztatásának lehetőségét kívánja megteremteni, amelyből négyezren dolgozhatnának távmunkában - jelentette be Simon Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára, aki egyben a Távmunka Tanács elnöke is.

Igaz, hogy a válság szele elsőként a munkaerő-kölcsönző cégeket érintette meg, de a fellendülés is náluk fogja éreztetni először a hatását, hiszen a munkáltatók a jövőben óvatosabbak lesznek és ez a rugalmasabb foglalkoztatási formáknak kedvez majd - mondta a HR Portalnak Molnár Attila, a Pannonjob kereskedelmi és szakmai vezetője.

Noha néhány vállalatnál már megkezdődtek a leépítések, a magyar munkaerőpiac egészét elnézve mégis alig érezhető a pénzpiaci válság hatása, mert egyidejűleg több gyárat, üzemegységet is átadtak. A munkaerő-kölcsönző cégek azonban már komolyan érzékelik a gazdaság lassulását - írja a Napi Gazdaság.

Egy beadvány segítségével a hazai munkaerő-kölcsönzés anomáliáira irányította a gazdasági tárca figyelmét a Magyar Outsourcing Szövetség (HOA) - tudta meg a Világgazdaság.

Nagyobb jelentőséget biztosítana a munkaerő-kölcsönzésnek a törvénykezésben a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ), amelynek munkaközvetítő tagjain keresztül tavaly hatezren tudtak elhelyezkedni. Ezzel a teljes munkaerő-közvetítési tevékenység 70 százalékát fedik le.

Egyenlő munkáért egyenlő bért - szól az egyenlő bánásmód elve, amit munkaerő-kölcsönzés esetén sem lehet megkerülni. Az atipikus jogviszonyból adódóan azonban csak a személyi alapbérre értendő ez, legalábbis eleinte, hat hónapot meghaladó kölcsönzés esetén ugyanis már a kölcsönzött munkavállaló számára is biztosítani kell azt a műszakpótlékot, a rendkívüli munkavégzésért, ügyeletért, készenlétért járó díjazást, amelyet a kölcsönvevő a vele munkaviszonyban álló munkavállalóinak fizet.

A nyári szünetben diákok hadai lepik el a munkaerőpiacot, s mivel általában csak rövid időre keresnek munkát, fel sem merül bennük, hogy a fizetésen túl szabadság is megilleti őket. Pedig a munka világába belekóstoló diákoknak ugyanúgy jár a fizetett szabadság, sőt, ha fiatal munkavállalóról van szó, még pótszabadsággal is kedveznünk kell nekik. De mennyiben szólhat bele a munkáltató, hogy mikor vegye ki a diák a szabadságát?

Sokat lehet olvasni a sajtóban a munkaerő-kölcsönzés körüli jogi vitákról, és arról, hogy kinek éri ez meg igazán. Tekintve, hogy ez a szolgáltatás a 60-as évek amerikai gazdaságához nyúlik vissza, feltételezhetjük, hogy legálisan is van üzleti fantázia benne. Hogy valójában miként is működik, miért éri meg ez a szolgáltatás azoknak a cégeknek, amelyek kölcsönbe vesznek munkavállalókat, erről egy rövid áttekintéssel szeretnénk tiszta képet adni - mégpedig a szolgáltatás tartalmi részére fókuszálva.

"Egynapos nyári munkára keresek tizennyolcadik életévüket betöltött diákokat. Szórólapozás nettó kétezer forint díjazásért" - ilyen álláshirdetésekkel bombázzák a munkát kereső diákokat az ING Biztosító ügynökei, akiknek az a valódi céljuk, hogy minél több fiatalt beléptessenek magánnyugdíjpéntárukba. A biztosító szerződést bont a túlbuzgó ügynökökkel, de a toborzás folytatódik, áll a Népszabadságban.

A távmunka egyik kulcseleme az informatika, de a munkaviszony keretei között, a megfelelő HR rendszerek kialakítása és működtetése nélkül ez a foglalkoztatási forma nem lehet sikeres. Bizonyos HR elemek megléte, mint például a munkaerő tervezése, a toborzás-kiválasztás vagy a beillesztés folyamata, még a kis- és középvállalatoknál is elkerülhetetlen.

Egyre divatosabbá válik a magyar diákok körében (is) a külföldi munkavállalás, illetve az ösztöndíj vagy más iskolai támogatás által nyújtott külföldi tanulási lehetőség. A fiatalok számos ok miatt dönthetnek a kiutazás mellett, és izgatottan, lelkesen néznek elébe a kínálkozó alkalomnak. De vajon milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a diákok külföldön tett látogatása?