A munkavállalók kétharmada jó megoldásnak tartaná a négynapos munkahét bevezetését az infláció és a növekvő energiaköltségek ellensúlyozására, a munkaadóknak viszont egyelőre csak 10 %-a vette komolyan fontolóra ezt a lehetőséget.

A magyarországi cégek döntő része igyekezett tompítani az emelkedő infláció hatásait: 91 százalékuknál történt valamilyen mértékű béremelés január és augusztus között - állapította meg az Edenred Magyarország szeptember elején végzett felmérésében.

Világszerte titkolóznak a cégek a munkabérek mértékéről, Magyarországon is ez a gyakorlat alakult ki, az Egyesült Államokban viszont merőben eltérő gyakorlat látszik meghonosodni.

A feketemunka terén toronymagasan az építőipar vezet a személy- és vagyonvédelem, valamint a vendéglátás előtt.

A hazai gazdaságot már évek óta sújtó recesszió és a szabályozási környezet változásai egyre nagyobb kihívás elé állítják a szervezetfejlesztéssel, képzésekkel foglalkozó cégeket. A lehetséges kiútról beszélgettünk Makó Ferenccel, a Sensa Consulting ügyvezetőjével.

Az LMP 45 százalékos béremelést követel a pedagógusok számára, a sztrájkjog visszaállítását, valamint azt, hogy bérüket a jövő évtől tegyék inflációkövetővé, évi kétszeri emelés által.

Idén az első hét hónapban több mint 79 milliárd forintot hagyott az adókedvezmény a fiataloknál. A legtöbben, mintegy 367 ezren, júliusban éltek a 25 év alattiaknak járó kedvezménnyel.

Az IT-szektorban a munkaadók már euróban megállapított és kifizetett bérekkel védik az alkalmazottakat a forint árfolyam romlása, és a rég nem látott infláció hatásai ellen.

Különösen nehéz feladat lesz idén a minimálbér-megállapodás tető alá hozása az infláció és az orosz-ukrán háború kiszámíthatatlan hatásai miatt.

Júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 15,4 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 16,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó átlagkereset 503 500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 514 300 forint volt - közölte a KSH.

Az új kata-törvény júliusi elfogadása óta megy a nagy számolgatás a merre továbbról. Egy augusztusi kormányrendelet kedvezőbbé tette az ekhós adózást, eltörölte a 13 százalékos munkáltatói ekhót. Megnéztük, kire vonatkozik, mennyi marad a zsebben és mennyire előnyösebb/hátrányosabb az átalányadóval összevetve.

A "méltatlanul alacsony" hazai bérek jelentős, a következő 5-10 évben akár 50-100 százalékos emelését sürgette a Mi Hazánk Mozgalom munkaügyi kabinetjének elnöke, Lantos János.

Miért kritikus kérdés, hogy hogyan teljesít az első időszakban egy frissen kinevezett vezető? Hogyan kell őt támogatni az első száz napban? Erről beszél majd a Tréning Kerekasztal Konferencián bővebben Pintér Henriette, a Concordia vezető tanácsadója, trénere.

2024-ig még biztosan köti a fővárosi tulajdonú közszolgáltató cégeket a budapesti városvezetéssel aláírt bérmegállapodás, amelynek értelmében a pénzromlás mértékét 2024 végéig teljes egészében a munkavállalók viselik, azt semmilyen formában nem kompenzálja a főváros.