Március elsején lépett hatályba az a módosítás, ami szerint aki munkaviszonyban ekhózik, kötelező legalább a minimálbér után az általános szabályok szerint fizetnie a járulékokat. A változás egy kiskapu bezárását jelenti, a legtöbb alkalmazott ekhósnál azonban nem eredményez jövedelemcsökkenést.
A multinacionális cégek jellemzően évente egyszer, az első negyedévben emelik a dolgozók bérét, de előtte jól körülnéznek a versenytársaknál. Több évre előre eltervezett béremelési javaslattal viszonylag ritkán élnek, mert félnek az elkötelezettségtől. Általában a béremeléseket a munkaerőpiaci változásokhoz, nem pedig a megélhetési költségek növekedéséhez igazítják.
Míg a versenyszférában már bevett dolog a teljesítmény mérése, a magyar közigazgatásban valójában csak most ismerkednek ezzel. A buktatókat fokozatos bevezetéssel és alapos felkészítéssel igyekeznek elkerülni. Kérdés azonban, hogy - szankcionálás hiányában - komolyan fogják-e venni a beosztottak az új rendszert. Egyes szakértők szerint ugyanis az csak a jól teljesítőket motiválja, a rosszakra semmilyen hatással nincs. Mfor.hu háttér.
Az AI-t a leépítések fő okaként emlegetik, most mégis fordulat látszik. Egy friss globális CEO-felmérés szerint 2026-ban nőhet a pályakezdők és... Teljes cikk
Szerzetesenként havi mintegy 400 ezer forintnyi költséget spórolnak meg a bakonybéli bencések külsős, piaci szereplők igénybe vétele helyett –... Teljes cikk
A 2024. évi nettó keresetek települések szerinti alakulását vizsgálta meg a GKI. Az országos nettó települési átlagkereset 474 ezer forint volt... Teljes cikk
Az Eurostat 2024-es adatai alapján készült európai bérrangsor szerint az átlagfizetésekben akár ötszörös különbség is lehet az egyes országok... Teljes cikk
A jövő évi bértárgyalások alapján 2026-ban átlagosan 7–8 százalékos fizetésemelésre számíthatnak a dolgozók, ám ágazatonként óriási... Teljes cikk