Romániában egy csúcsvezetői jövedelem minden juttatást beszámítva meghaladja a 750 ezer eurót - tette közzé a Biz üzleti lap, ismertetvén a 35 csúcsvezetői állás javadalmazását. A legjobban a távközlési iparban keresnek a csúcsvezetők, itt egy vezérigazgató nettó fizetése évi 120-360 ezer euró. Ezt követi egy távközlési pénzügyi igazgatói pozíció, évi nettó 84-240 ezer euróval. Egy kereskedelmi vállalat igazgatójának munkáját évi nettó 84-180 ezer euróval honorálják. Mindezekre jönnek még a különböző juttatások: a teljes jövedelem 45 százaléka a nettó fizetés, 20-35 százalék az egyéb juttatás.

A költségvetési szférában a bruttó átlagbér meghaladta a kétszázezer forintot az első negyedévben. A nemzetgazdaságban a bruttó átlagbérek 7,3 százalékkal, míg a nettó 8,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A Nagy-Britanniában élő és dolgozó kelet-európaiak túlnyomó többsége igen magasan képzett, mégis alulfizetett - derül ki a brit Fusion Magazine ma publikált tanulmányból.

Nem kaptak fizetést a Békéscsabai Baromfi-feldolgozó Kft. dolgozói május 10-én, a fizetésnapon - jelentette ki a gyár egyik munkatársa.

Romániában a tavalyi utolsó negyedévben 1307 új lej (373,4 euró) volt az egy háztartásra jutó bruttó átlagjövedelem, míg az egyéni átlag 445 lej (127 euró). Utóbbi 11,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A háztartások bevételeiben a bérek és más, bér jellegű jövedelmek a háztartások esetében 47,3 százalékot, átlag 620 lejt képviseltek - ez 7,5 százalékkal több mint a 2004-es utolsó negyedben -, a szociális juttatások a háztartások esetében havi 257 lejt, az egyének esetben átlag 87 lejt jelentettek. A mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem 3,9 százalékban, az ingatlanból, vagyongyarapodásból, befektetésekből származó jövedelmek 2,2 százalékban járultak hozzá az átlagjövedelemhez.

A vezető beosztású alkalmazottak bruttó havi átlagkeresete 397-512 ezer forint között alakult 2005-ben, a termelésirányítóké 155-331 ezer volt, a tapasztalatot szerzett munkatársak pedig 164-395 ezer forint havi fixet kaptak - derült ki a Világgazdaság cikke szerint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat most elkészült bérstatisztikájából. A szakértői posztokon dolgozók közül a légiirányítók, az ügyészek, a bírók, az adószakértők, a matematikusok, a műfordítók kerestek a legtöbbet - írja a lap. A cikk szerint a legtöbb jól kereső szakértő a gazdasági diplomások, főleg a pénzügyben munkát vállalók közül került ki tavaly, de a műszaki felsőfokú végzettségűek sem panaszkodhattak. Az alapbérhez viszonyítva mindkét területen 10-20 százalék között mozgott az egy hónapra vetített juttatások és a prémium mértéke. Az egészségügy, valamint a szociális terület alkalmazottai viszont az alapbérükkel és a keresetükkel is elégedetlenkedhettek, hiszen a jól fizetettek havi összjövedelme is alig ha

2005-ben a vezető beosztású alkalmazottak bruttó havi átlagkeresete 397–512, a termelésirányítóké 155–331 ezer forint körül alakult, a tapasztalatot szerzett munkatársak pedig 164–395 ezer forint havi fixet kaptak – derült ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) most elkészült bérstatisztikájából.

Lassú a bérfelzárkózás még a legfejlettebb kelet- és közép-európai tagállamokban is. Az Európai Bizottság elemzése szerint évtizedekig tart, amíg a térségbeli jövedelmi viszonyok hasonlóak lesznek a némethez vagy az osztrákhoz, írja a Világgazdaság.