Maximum a rokkantsági nyugdíja kétszeresét keresheti a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy. Ha a rokkant személy a minimálbérnél nem keres többet, akkor nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani.

Nőhet a cégek járulékterhelése, ugyanis 2010-től az adóhivatal már az ÁFSZ kimutatása alapján határozza meg, mekkora alapbér számít reálisnak az egyes tevékenységeknél. Míg a járulékalap jelenleg a minimálbér kétszerese, jövőre ez az összeg bizonyos ágazatokban akár a két-háromszorosára is emelkedhet, áll a Világgazdaságban.

A közelmúltban számos olyan nyugdíjváltozás lépett hatályba, ami választás elé állította a korhatár alatti nyugdíjjogosultakat. Választaniuk kellett, hogy nyugdíjba vonuljanak-e, vagy tovább dolgozzanak. A korhatár alatti nyugdíj mellett ugyanis már nem mindenki végezhet korlátlanul munkát.

A reálkereset a fogyasztóiár-index 3,2 százalékos növekedése mellett 2,1 százalékkal maradt el az előző évitől. A versenyszférában 0,3 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában (döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt) 7,8 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-májusban átlagosan 2 millió 667 ezer volt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az öreg napjainkra való takarékoskodásnak a kötelező nyugdíjrendszer mellett léteznek - adókedvezménnyel támogatott - önkéntes formái is. Ezek: az önkéntes nyugdíjpénztári tagság, amelynél a munkáltatói támogatás is kedvezményezett, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz).

A mostani nem az az időszak, amikor csak úgy visszautasíthatunk egy állást az alacsonyabb fizetés miatt. Ha viszont már nyeregben érezzük magunkat, és egyértelmű vált, hogy leendő munkaadónk minket tart a legalkalmasabbnak az adott posztra, ne féljünk magasabb bért kérni, hiszen az ajánlatot valószínűleg már nem fogják visszamondani.

Egyre nagyobb a verseny az állástalanság esetére köthető biztosítási termékek piacán, amelynek hatására csökkennek a havi tarifák, egyre kevésbé szigorúak a szerződési feltételek, a kártérítési összegek viszont emelkednek - értesült a Népszabadság.

Az egyetlen munkaerő-piaci terület, ahol Magyarországon a válság ellenére nincsenek elbocsátások, sőt továbbra is erős a toborzás: az állami tulajdonú nagyvállalatok alkalmazotti köre - derül ki a Workania legfrissebb elemzéséből.

A Merces legfrissebb kutatása szerint a szlovák humán erőforrás szakemberek többet kerestek 2009 első negydévében, mint a magyarok. Ez a második negyedévre ismét változott, ugyanis a magyarországi HR szakma 280 ezer forintos átlagfizetése veri a szlovák 263 ezer forintos átlagfizetést. Ez az eredmény természetesen a reálbérekre nem vonatkozik - mondta portálunknak Ficza János, a Workania bérinformációs állásportál marketing szakembere.

Július 1-jétől visszamenőleg módosítják az szja-sávhatárt, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy akiknek az éves jövedelme eddig 36 százalékos kulccsal adózott, egy hónap múlva már csak 18 százalékkal fog. Ráadásul a jogszabály értelmében visszamenőleg is jár a különbözet, csak nem mindenkinek. Kik nem élvezhetik az évközi adóváltozás előnyeit?

A jövő évi adómódosításokat tartalmazó törvényjavaslat szerint továbbra is 1 millió forint lakáscélú támogatást adhat adómentesen a munkaadó a munkavállalójának, de erről minden év január utolsó napjáig adatot kell szolgáltatnia az adóhatóságnak.

A személyi jövedelemadó alsó sávhatára idén 1,9 millió forintra, jövőre 5 millió forintra emelkedik, s ennek nyomán a havi nettó kereset az átlagbér mellett 2010-ben 15 ezerrel forinttal nő - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón csütörtökön.

Újabb munkahelymegőrző pályázatot írt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), amelynek keretében azok a vállalkozások nyerhetnek uniós támogatást, amelyek vállalják, hogy elbocsátás helyett képzik dolgozóikat. A kormány korábbi kezdeményezései eddig nem igazán értek célba, egy felmérés szerint ugyanis a pályázatokon a valóban rászoruló cégeknek csupán tíz százaléka indult, 17-38 százalékuk nem is hallott a programokról.