A kompenzációs rendszerekhez gyakran kapcsolódnak negatív attitűdök a munkavállalók vagy akár még a HR-esek részéről is. Érdemes ezért megvizsgálni a rendszer működését: mennyire méltányos a rendszer önmagához képest, és milyen eredményeket kapunk a releváns munkaerő-piaci adatokkal összehasonlítva.

Jelentős változásokat hoz a 2010-es év a bérügyvitel területén. A gyors és zökkenőmentes évváltás érdekében a cégeknek már most meg kell kezdeniük a felkészülést - figyelmeztet Csécsei Mihály bérügyviteli szoftverfejlesztési szakértő, a Soft Consulting Kft. ügyvezetője.

A gazdasági válság és az adórendszer változásai eltérően érintik a lakosság egyes rétegeit. A szegényeket a korábban elképzeltnél is nagyobb mértékben sújtja a válság - állapítja meg az Ecostat Gazdaságmodellező Műhelyének számítása, amelyet a Világgazdaság közöl.

Az idén az első kilenc hónapban 2,0 százalékkal csökkentek a reálkeresetek, 3,9 százalékos inflációval számolva. A versenyszférában 0,4 százalékkal emelkedett; a költségvetési szférában 7,8 százalékkal csökkent a reálkereset az előző év azonos időszakához viszonyítva. Mindkét szférában kevesebben dolgoznak a leépítések miatt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 121 900 forint volt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Várhatóan csak november végére születhet megállapodás a minimálbérről, miután az Országos Érdekegyeztető Tanács csütörtöki ülésén sem sikerült megállapodniuk a feleknek. Miközben megy a csata a számokról, egyre többször merül fel a kérdés, van-e egyáltalán szükség minimálbérre, erősíti-e vagy gyengíti a munkaerőpiacot? Cikkünkben két álláspontot, két véleményt olvashatnak.

A gazdasági válság a vállalatok jövő évi üzleti tervében is nyomott hagyott: béremeléssel, bérbefagyasztással és több cégnél bércsökkentéssel is számolniuk kell a munkavállalóknak. Míg korábban az egyéni teljesítményre, a kompetenciák és készségek teljes körű kihasználására épített elsősorban egy vállalatvezető, amikor a bérek felől döntött, ma sokaknál már csak a gazdasági bizonytalanságot szem előtt tartva mérlegelnek.

Kevesebben (10-14 százalékkal) számíthatnak 13. havi juttatásra és prémiumokra, mint tavaly. Az év végi pénzügyi jutalmak összege viszont nőtt, a legnagyobb mértékben a felsővezetők körében, akik bruttó 640 ezer forintot zsebelhetnek be. A kisvállalkozásoknál dolgozók érzik leginkább az elvonásokat, derül ki egy kutatásból.

A bruttó átlagkeresetek 2009 első nyolc hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A reálkeresetek - a fogyasztói árak 3,8 százalékos növekedése mellett - az első nyolc hónapban 2,1 százalékkal maradtak el a tavalyitól - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A 2010-től hatályos személyi jövedelemadó-változások - az alsó adókulcs sávhatárának kitolása, az adókulcsok csökkentése és az adójóváírás kereteinek bővítése -összességében azt eredményezik, hogy az adófizetők 99 százalékának nettó keresete növekedni fog januártól - áll a lapunknak eljuttatott elemzésben.

A munkáltatók 57 százaléka befagyasztaná a béreket 2010-ben, 6 százalékuk bércsökkentésben gondolkodik, és csak 37 százalék tervez emelést - derül ki abból a kutatásból, amelyet a DGS Global Research végzett több mint 600 munkáltató megkérdezésével.

A HR-menedzserek bruttó átlagfizetése Magyarországon 376 ezer forint - áll egy friss fizetési felmérésben. A szakma kedvez a hölgyeknek: a kutatásban résztvevők 80 százaléka nő, ez a pozíció azon ritka esetek közé tartozik, ahol a szebbik nem képviselői többet keresnek férfi kollégáiknál.

A fiatal, magasan kvalifikált munkavállalók szemében a fizetés vonzósága a legfontosabb szempont, amelyet munkahelyválasztáskor mérlegelnek - derül ki a Hewitt 2009-es munkáltatói arculat felméréséből. A kezdő fizetéseket tekintve a legmagasabbat az IT, telekommunikáció, a mérnök, műszaki területen elhelyezkedni vágyók remélhetnek, míg a legalacsonyabb bérekkel a vendéglátás, idegenforgalom és a HR kecsegtet.

A magyarországi állami szféra vezetőinek átlagjövedelme megelőzi a szlovákokét, és majdnem 20 százalékkal több, mint a cseheké - derül ki a Merces kutatásából. A felmérés arra is rávilágít, hogy az állami tulajdonú cégek hazánkban bánnak legbőkezűbben az éves jutalmakkal, az átlagos prémium 1 millió 79 ezer forint, míg a belföldi magántulajdonú cégeknél ennek alig fele, 588 ezer forint.