A magyarországi állami szféra vezetőinek átlagjövedelme megelőzi a szlovákokét, és majdnem 20 százalékkal több, mint a cseheké - derül ki a Merces kutatásából. A felmérés arra is rávilágít, hogy az állami tulajdonú cégek hazánkban bánnak legbőkezűbben az éves jutalmakkal, az átlagos prémium 1 millió 79 ezer forint, míg a belföldi magántulajdonú cégeknél ennek alig fele, 588 ezer forint.

A reálkeresetek - a fogyasztói árak 3,6 százalékos növekedése mellett - az idén január-júliusban 2,1 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. A vizsgált időszakban a költségvetési szférában 736 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 842 ezren dolgoztak. A nettó átlagkereset 122 ezer forint volt, a közszolgák nettó bére 4,8 százalékos csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Országgyűlési határozati javaslatot nyújt be a Fidesz annak érdekében, hogy a kormány radikálisan csökkentse az állami cégek vezetőinek fizetését. A nyilvánosságra hozott adatokból ugyanis kiderül, hogy akár több millió forintot is hazavihet egy állami cégvezető. A Fidesz szerint azonban az adatok csalókák, hiszen az érintettek további jelentős juttatásokban, például prémiumban részesülnek, áll a Magyar Nemzetben.

Az országos átlag háromszorosát meghaladó fizetésemelést kaptak tavaly a legnagyobb brit tőzsdei vállalatok csúcsvezetői a pénzügyi válság és a részvénypiaci mélységi rekordok ellenére. A Tesco fejese például 9 millió fontot vitt haza tavaly - többek között ez tűnik ki a The Guardian összesítéséből, melyet a Világgazdaság idéz.

A nyugdíjpénztárak közötti váltás szigorúan szabályozott, nem lehet bármikor átlépni egyikből a másikba. A Tudatos Vásárlók Egyesülete összegyűjtötte, hogy melyek a legfontosabb szempontok, amelyekre mindenképpen figyelnünk kell.

A tavalyi évről benyújtott szja-bevallások szerint a 2008-ban realizált legnagyobb összevont jövedelem 3,4 milliárd forint volt, duplája az előző évi 1,7 milliárd forintos topjövedelemnek, s szinte teljes egészében munkaviszonyból származó bérjövedelem volt - derült ki az adóhatóság által szerdán nyilvánosságra hozott adatokból.

Az Európai Unió keleti bővítése után öt évvel még mindig nagyon eltérnek a bérek és fizetések a régi és az új tagországokban. A svájci UBS nagybank összeállítása szerint Nyugat-Európában az alkalmazottak nominálisan átlagosan háromszor annyit keresnek, mint például a román vagy a bolgár dolgozók. Eközben az árak - egy reprezentatív árukosár szerint - átlagosan csak 35 százalékkal alacsonyabbak a keleti tagországokban, mint nyugaton.

Hazánk még globális összehasonlításban is a magasabb adóterhelésű országok közé tartozik, legalábbis a jelenlegi személyi jövedelemadó- (szja) és társadalombiztosítási járulékkulcsok mellett. Szakemberek arra intik a HR-eseket, hogy a társadalombiztosítást az összes adónemmel együtt figyelmbe kell venniük a nemzetközi kiküldetések megtervezésekor - derül ki a KPMG legfrissebb felméréséből.

A minimálbéreket illetően huszonháromszoros különbségek is mutatkoznak az Európai Unió tagállamai közt - derül ki az Eurostat jelentéséből, melyet a Napi Gazdaság idéz.

Jövőre nem a minimálbér lesz a bérmegállapítás alapja, hanem egy úgynevezett tevékenységre jellemző kereset szerint kell meghatározni a havi kifizetést - írta a Napi Gazdaság.

Az augusztusi fizetésekben jelenhet meg először az szja alsó sávhatárának júliusban életbe lépő - de januárig visszamenőleges - emelése miatti többlet adóelőlegek visszatérítése. A visszatérítést egy összegben, de az év végéig szétterítve is kifizetheti a munkáltató, a törvény nem rendezi ezt a kérdést, írja az [origo].

Már idén több nettó bért vihetnek haza a munkavállalók a július 1-jén életbe lépő adóváltozásoknak köszönhetően. Jövőre a személyi jövedelemadó alsó sávhatára 5 millió forintra emelkedik, így a havi nettó kereset is nő. Ha tudni szeretné, az Ön fizetése hogyan alakul az adóváltozásokat követően, a HR Portal új, 2010-es bérkalkulátorával kiszámolhatja.