Vállalhatnak nyári munkát a felsőoktatási tanulmányaikat szüneteltető, azaz passzív hallgatók, de az iskolaszövetkezetek által kínált, a munkáltatóra és a szövetkezetekre eső adókönnyítési lehetőségektől elesnek − írja a Napi Gazdaság a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) kapott információk alapján.

Fontos, hogy a diákok ismerkedjenek a munka világával - mondta Hoffmann Rózsa a szünidei foglalkoztatásokról. Az adóhivatal arra hívja fel a figyelmet, hogy már a diákmunkák során be kell építeni a köztudatba, hogy mindenkinek kell adózni.

A foglalkoztatás és annak egyéb terhei képviselik a legmagasabb arányt a vállalkozások költségvetésében. Egy vállalkozás akkor jár el költséghatékonyan, ha állandó alkalmazottainak állományát az átlagos terhelési szint alá "„lövi be", így üresjáratok esetén nem kell nagyszámú munkavállalót munka nélkül tartania. A továbbiakban a munkaerővel fedezetlen kiemelkedő termelési csúcsokat pedig kölcsönzött munkaerővel, vagy diákmunkásokkal elégítik ki.

Rekordmagas a fiatalok munkanélküliségi rátája, a legnagyobb probléma, hogy a pályakezdők munkatapasztalat nélkül lépnek ki a munkaerőpiacra. A hungarikumnak mondható iskolaszövetkezeti foglalkoztatás érdekképviseleti vezetői egy kutatásra támaszkodva rámutattak, mekkora lehetőségek rejlenek ebben az eszközben. Felvázoltak egy megoldási javaslatot az Európai Unió stratégiájával összhangban a fiatalkori munkanélküliségre.

A befogadó országok statisztikái egyértelműen azt mutatják, hogy nem csillapodik a magyarok külföldi munkavállalói kedve. Miközben egyes becslések szerint immár a félmilliót is elérte a külföldön szerencsét próbáló magyarok száma, egyre nő azok száma is, akik megfelelő felkészülés, informálódás híján keserű tapasztalatokkal kénytelenek rövid időn belül hazatérni.

Felsőoktatási tanulmányai mellett a hallgatók jelentős része vállal munkát. A önköltséges finanszírozási rendben tanulók közel kétszer akkora arányban dolgoznak, mint az állami ösztöndíjas képzésben résztvevők. A dolgozó nappali munkarendű hallgatók fele alkalmi, határozott idejű munkát végez, míg a levelezőn és távoktatásban tanuló társaik 90 százalékban teljes állásban helyezkednek el – derül ki a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) által végzett kutatásból, amelyben közel ezer hallgató vett részt.

Minden esetben kössenek munkaszerződést – figyelmezteti a diákokat Másody Szabolcs, a MŰISZ iskolaszövetkezet vezetője a Kossuth Rádió Krónika című műsorában.

Csaknem százezer, jogviszonyát szüneteltető felsőoktatási hallgató eshet el a diákmunkától, ugyanis két, egymásnak ellentmondó jogszabály van érvényben, írja a Napi Gazdaság. A hallgatói jogviszony mást jelent a társadalombiztosítási és mást a felsőoktatási törvény szerint.

A fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében együttműködési megállapodást kötött az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége és a Munkástanácsok Országos Szövetsége. A két szervezet közös munkájának első kézzelfogható eredménye, a főleg a nyári szünetben munkát vállalni készülő fiatalok számára összeállított "KIVONAT", melyben a munkavállalásra vonatkozó legfontosabb információkat és tudnivalókat foglalták össze.

Egy kutatás szerint a vállalatok 94 százalékánál megvan a lehetősége a munkavállalóknak arra, hogy valamiféle rugalmasságot vigyenek a munkarendjükbe, a trend tehát tovább erősödik. Különbség van a rugalmas munka és a távmunka között, és mindenkinek jó, ha valamiféle rendszer van a rugalmasságban. Felmerül a kérdés, hogy ha a munkavállaló szabadon jön-megy, ezért állandóan elérhetővé kell válnia, nem az lesz-e a vége, hogy folyamatosan dolgozik?

A mezőgazdaságban végzett munkákért öt-hatszáz forintos órabért kapnak a pécsi diákok. Aki többet akar keresni, az külföldön próbál szerencsét, írja a PécsMa.

Minden eddiginél többen jelentkeznének diákmunkára a munkaközvetítők tapasztalatai szerint. Már nemcsak kalandvágyból és zsebpénzszerzés miatt jelentkeznek a diákok: a legtöbben tandíjra, könyvekre, vagy megélhetésre költik a fizetésüket, írja a KaposPont.

A magyarországi cégek különböző létszámigényeinek nagyobb részét saját maguk keresik, de egy részét kiadják munkaerő-közvetítő vagy kölcsönző cégeknek. A saját keresésű pozíciókra inkább az jellemző, hogy könnyebben betölthető, 1-5 fős igények. Míg általában nagyobb létszámúak azok, amelyeket kiadnak külsős cégeknek.