A vezetők és a HR szakemberek többségének nincs tapasztalata abban, hogyan kezeljék a válság miatt kialakult helyzetet, az első számú intézkedés, amire ilyenkor egyetlen megoldásként tekintenek, az általános létszámcsökkentés. A felmondás közlése viszont egy vezetőnek sem kellemes szituáció, nem véletlenül bízzák ezt a feladatot sokszor a személyügyre. A csoportos létszámcsökkentésről megoszlik a HR-vezetők véleménye, de abban egyetértenek, hogy nem érdemes titkolózni a dolgozók előtt, mert a leépítés ténye előbb-utóbb úgyis kiszivárog. Néhány gyakorlati tanács a II. Országos HR Benchmark konferencia résztvevőitől.

A gazdasági visszaesés próbára teszi a cégeket és szervezeteket. Egyszerre kell csökkenteniük a dolgozói létszámot, és megvédeni értékes emberi erőforrásaikat. Az Egyesült Államok-beli Human Capital Institute és a Taleo Research kutatása során 345 amerikai vállalatvezetőt, HR-munkatársat, a tehetséggondozással foglalkozó szakembert faggattak kérdőívvel és interjúkon. Elgondolkodtató válaszok születtek arról, miképp tudnak a cégek a két fenti szempont között egyensúlyozni.

Sokan kizárólag az elbocsátást tekintik lehetséges válságkezelési eszköznek, s ennek "köszönhetően" dinamikusan nő azon szervezetek száma, amelyek leépítésre kényszerülnek. Még nagyobb gond, hogy kevesen gondoskodnak az elbocsátott munkavállalókról - derül ki a DGS GLOBAL RESEARCH kutatásaiból.

Embert próbáló feladat a felmondás tudomásul vétele. Sokan sokkos állapotba kerülnek, amikor vezetőjük közli velük a hírt. Még azok is, akik lelkük mélyén számítanak rá. Bármennyire is nehéz magunkhoz térni, már ezen a beszélgetésen el lehet, el kell kezdeni az álláskeresést.

A vállalatok 2009-ben költségeik csökkentését tervezik, ami miatt már az elmúlt hónapok során is több vállalatnál történt létszámleépítés. A létszámcsökkentés helyett alternatív megoldást kereső vállalatok döntését leginkább a pszichológiai tényezők és nem a pénzügyi okok befolyásolják. Valójában azonban a bérek vagy óraszámok csökkentése a munkahelyek megtartásáért több pénzmegtakarítással jár és kevésbé fájdalmas, mint a leépítések.

Emberséges elbocsátás címmel konzultációt indít a Lege Artis Felnőttképzési Akkreditációs Intézmény vezetőknek és HR szakembereknek - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

Munkánk egyfajta keretet ad életünknek, meghatározza életritmusunkat, beépül a személyiségről alkotott képbe, így az elbocsátás során munkánkkal együtt identitásunk egy darabja is elveszni látszik, az anyagiakról nem is beszélve. Mit tegyünk, ha most jelentették be, hogy megválnak tőlünk? A munkapszichológus tanácsai segítenek elkerülni a pszichés összeomlást.

A mindenkori leépítések egyik legnagyobb kihívása úgy csökkenteni a munkavállalói létszámot, hogy időközben fenntartsuk, esetleg növeljük az eredményességet és az elkötelezettséget, miközben megelőzzük a munkáltatói arculat sérülését. A téma különösen aktuális most, amikor sok magyarországi vállalat tervez kisebb-nagyobb leépítést a válság hatására.

Bár a nagyobb vállalatok már tavaly végrehajtották a karcsúsításokat, a gazdasági válság még közel sem ért véget, idén újabb elbocsátásokra lehet számítani. A létszámleépítés azonban nem csupán a munka nélkül maradtaknak okoz problémát, nehezen érinti a vezetőket és kollégákat is, illetve a cégről kialakított képet is megingathatja. Ezért elengedhetetlen az elbocsátási folyamat aprólékos megtervezése, helyes kommunikálása, és a munkatársak segítése.

A csökkenő gazdasági teljesítmény hatására a vállalatok leépítésekkel (is) igyekeznek mérsékelni a fix költségeiket. A sikeres karcsúsítás titka, hogy a valóban nélkülözhető dolgozókat küldjük el, és a hosszú távú működés szempontjából fontos munkatársak pedig maradjanak nálunk, hiszen az emberi erőforrás jelentős értéket képvisel.

Sokat hangoztatják, de gyakran nem veszik komolyan, hogy az emberi tőke az egyik legértékesebb erőforrás. A nehezebb gazdasági helyzet, a kisebb rendelésállomány kombinálva a negatív várakozásokkal, arra sarkalja a cégeket, hogy csökkenteni próbálják a fix költségeiket, ezen belül is a munkaerőn igyekszenek elsőként spórolni. Írásunkban azt vizsgáljuk meg egy esettanulmányon keresztül, hogy mennyit érhet egy dolgozó valójában a vállalatnak.

Egyes cégek előnyt kovácsolnak a válságból és ezen címszó alatt minőségi cseréket hajtanak végre a munkaerő-állományukban. - Mielőtt azonban drasztikus lépésekhez folyamodnánk, érdemes a dolgozó teljesítményének értékeléshez hozzákezdeni, célokat, azok teljesítésének határidejét kitűzni. Ha azonban a türelmi időn túl sem történik változás, akkor jogossá válik az elbocsátás - szögezi le Dr. Juhos Andrea, a DBM Magyarország ügyvezető partnere.

Csoportos létszámleépítésekről nap mint nap hallani, arról azonban kevesebb szó esik, humánusan kezelik-e az elbocsátásokat a vállalatok. Ma már hazánkban is elérhető szolgáltatás az outplacement, amelyet már nemcsak a nagyobb cégek vesznek igénybe, hanem egyre több egyéni munkavállaló is.