Azok a HR szakemberek és vezetők, akik nem csak túl akarnak lenni a felmondáson, hanem az elbocsátottakra, a megmaradó dolgozókra és a szervezet hatékonyságára is vigyázni akarnak, gyakran úgy érzik, hogy megoldási módjaik nem elégségesek ehhez.

A jelek szerint a legtöbb banknál már nem terveznek jelentősebb leépítést, de olyan pénzintézet is akadt, amely a Napi Gazdaság megkeresésére kijelentette: a létszám üzleti titok. A béremelés és a cafeteriakeret azonban sok helyen még kérdéses.

Kilenc hónap alatt 14 ezren fordultak jogi segítségért a Jogpont Hálózathoz. Az ország 145 településén elérhető ingyenes szolgáltatást a legtöbben jogtalannak vélt elbocsátás miatt vették igénybe. A munkajog mellett társadalombiztosítási és vállalkozási kérdésekben is lehet tájékozódni.

Az elbocsátással gyakran együtt jár az értéktelenség, kilátástalanság, reményvesztettség érzése, sokan önmagukat vádolják a kialakult helyzetért, feszültségük, szorongásuk pedig annál nagyobb, minél több ideig tart az álláskeresés. A válság hatásaként egyre több embernek kell számolnia a munkahely elvesztésével, az azonban nem mindegy, hogyan irányítják tovább életüket. Az újrakezdés egyik módja az outplacement lehet, amelynek ma már internet alapú megoldását is egyre többen használják, igaz, főként a fiatalok körében.

Bár nagy a nyomás a HR-eseken mostanság, szakemberek szerint az exit (kilépő) interjú megtartása is erre a területre vár. Ilyenkor egyfajta diagnózist állítunk fel a cégről, annak működéséről, a szervezeti kultúráról, a vezetésről, a közvetlen felettesről. Dr. Juhos Andrea karrier-tanácsadó segítségével körüljártuk a témát, aki még azt is elárulta, milyen kérdéseket tegyen fel egy kilép interjún a HR-es.

A Magyar Telekom megállapodott az érdekképviseletekkel a jövő évi anyavállalati bérfejlesztésről, egy 400 fős létszámleépítésről és a béren felüli juttatások csökkentéséről. Egyezség született arról is, hogy a kollektív szerződés alapján fizetett többlet-végkielégítést 2011-2014 között több lépésben az egyharmadára mérséklik.

A lépítés manapság naponta több száz embert érint Magyarországon. Az elbocsátás sorsfordító esemény a dolgozóknak, kényszer a munkáltatónak. Szakemberek szerint azonban kevés az ahhoz kapcsolódó jó tapasztalat, amikor mindkét fél méltóságteljesen, egymást segítve tudja lerzárni az együtt töltött időszakot. Sokkal többen számolnak be a közlés időzítése, a kifizetések elmaradása és a bánásmód körüli zavarokról. A HR Portal néhány visszás elbocsátási forgatókönyvet mutat be.

A K&H hétfőn mintegy 90 munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését kezdeményezte, és további 40 dolgozójának ajánlott fel részmunkaidős foglalkoztatást. A bank outplacement programmal segíti az érintettek álláskeresését. A Magyar Bankszövetség az idén összesen 10-15 százalékos létszámcsökkentéssel számol a szférában, ami 3-5 ezer embert érint.

A vagyon megőrzésére és a 20 százalékos részesedéssel járó vezető szerep megtartására törekszik a felére zsugorodott piac ellenére is az osztrák tulajdonú Porsche Hungária. A cégcsoporton belül a számos tevékenységet végző vállalatokat különböző mértékben, de jelentősen sújtotta a gazdasági válság. A Porsche Hungaria Kft. HR igazgatója, Kiss Csaba a nehéz helyzetben is igyekszik megtalálni azokat a kreatív megoldásokat, amelyekkel a munkáltató érdekét képviselve a legjobb helyzetbe hozza a munkavállalókat.

Június 1-jétől elérhető az Aleas Group által kifejlesztett elektronikus tananyag, amely a vállalatokat segíti a humánus leépítés folyamatában. A program tartalmazza a klasszikus outplacement tanácsadás során kínált szolgáltatások legtöbb elemét: segít elemezni a kialakult helyzetet, felmérni a munkavállaló erős és gyenge pontjait, illetve álláskeresési technikákat tanít. A programról Cser Adriennt, az Aleas Group Kft. üzletfejlesztési vezetőjét kérdeztük.

Az utóbbi fél évben világszerte megugrott az elbocsátások száma. Magyarországon a tíz százalékhoz közelít a munkanélküliségi ráta. A leépítések között nem nehéz erkölcsileg, jogilag támadhatókat találni. A Pályacsúcs Magazin hazai kirúgottaktól gyűjtött történeteket és talált olyan amerikai honlapot, amelyen ilyen sztorikat publikálnak az érintettek.

Amikor döntés születik a létszámleépítésről, a cégvezetés - költségcsökkentést remélve - elsősorban számokról határoz. A HR vezető számára azonban ezek a döntések nem csupán számokat, adatokat, hanem arcokat jelentenek. Sokat tapasztalt, értékes munkavállalók elvesztését, karrierek kettétörését. A HR vezető áll a célkeresztben és próbál mind a vezetés, mind az elbocsátottak felé megoldást találni, segítséget nyújtani. De mi lesz az ott maradókkal? És ki nyújt segítséget a nehéz helyzetben a HR-esnek?