Merj kérdezni, kísérletezni, saját ötlettel előállni és megkérdőjelezni véleményeket. Mindezt úgy, hogy nem kell félned retorziótól. Az ilyen munkahelyi környezet versenyképessé teszi a céget és csökkenti a fluktuációt. Ennek a hátterében pedig a pszichológiai biztonság áll. Hogyan lehet ezt megteremteni? Erről jelent meg magyarul egy amerikai szerző, Amy C. Edmondson könyve. A témáról magyar menedzserek is elmondták a véleményüket.

Május 1-je a munka ünnepe, ezt szinte mindenki tudja. A szocializmusban látványos állami ünnepségek kísérték a napot, ám a gyökereit nem keleten, hanem nyugaton kell keresni. Érdekesség, hogy három EU-tagországban nem ünnepnap május első napja.

Építkezésen dolgozik a volt terrorelhárító, aki csapatépítő és irányító képességét a melósok között is kamatoztatja. Ugyanakkor, egészen „meglepő” fordulattal az élet úgy hozza, hogy vissza kell nyúlnia a hadseregben szerzett képességeihez, amikor meg kell mentenie főnöke lányát az emberkereskedőktől.

Gazdaságilag nehéz időkben különösen fontos a kulcspozíciókban lévők megtartása és az ottmaradó kollégákkal való bánásmód. Ha nem figyelünk oda azokra a kollégáinkra, akikre hosszú távon számítunk, később kihívásokkal szembesülhetünk, hiszen amikor a gazdaság újra fellendül, a toborzás és a megfelelő munkaerő visszaszerzése nem lesz egyszerű. Hogyan lehet ebben az időszakban is jól kezelni a megtartást? Erről beszéltek Csikós-Nagy Katalin és Tóth Nikolett, a Megtartás című könyv szerzői.

Az ötrészes dokumentumfilm-sorozat, amelynek Bill Gates a házigazdája és szereplője egyben, többek között foglalkozik a megkerülhetetlen mesterséges intelligenciával, hogy mit tehet értünk és velünk a technológia, valamint például a bérszakadékkal is, amely nem korlátozódik a nemekre, hanem az egyre növekvő bérkülönbségekre, és az ennek következtében kialakuló társadalmi egyenlőtlenségekre, feszültségekre fókuszál.

Mi történik, ha valaki váratlanul kilátástalan helyzetbe kerül? Van-e körülötte védőháló, társadalmi szolidaritás? Az angol vidéken játszódik a hirtelen munkaképtelenné váló özvegy ácsmester története, az Én, Daniel Blake című színdarabban, az áthallások azonban nem a véletlen művei. A darabot december 18-án mutatta be a Radnóti Színház.

Dirk Rossmann, a Rossmann drogériahálózat alapító-tulajdonosa életrajzi kötetében, amely magyarul „...és akkor felmásztam a fára!” címmel jelent meg, önreflexióval teli történetet tár elénk a kitartásról és a vállalkozói szellemről, és arról, hogy hogyan lett egy egyszerű családi vállalkozásból mára globális cég.

Rohamléptekben változik a munkaerőpiac: ma már nemcsak a tehetségekért, hanem az alkalmas munkavállalókért is kiélezett verseny zajlik. Magyarországon évente közel 30 ezer fővel kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint ahányan nyugdíjba mennek vagy külföldre távoznak. A vállalatoknak fel kell készülniük az állandósuló munkaerőhiányra. Radikálisan új szemléletre van szükségük ahhoz, hogy sikeresen alkalmazkodjanak a megváltozott feltételekhez. A hogyanról szól a Megtartás című könyv.

Majsai Kristóf, 17 éves budapesti diák. Hobbija a filmezés, a fotózás, a színészkedés és a videózás. 12 éves kora óta tudja, hogy a filmrendezés irányába szeretne menni. 14 éves korában került be a filmiparba, azóta dolgozik aktívabban nagy produkcióknál is gyakornokként. A testvéreivel és barátaival forgatott Trauma című kisfilmjével azt az utat szeretné bemutatni, ami a jelenben történő családi drámák kibontakozásáig vezet.

A nemek forradalma elakadt, állítja most megjelent tanulmánykötetében Nagy Beáta szociológus, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Vagyis befejezetlen maradt az a változás sorozat, amely egy szélesebb társadalomtörténeti folyamatba illeszkedve sikeresen elindult: a nők növekvő képzettsége, foglalkoztatottsága és a menedzsmentben elfoglalt pozíciója. A Gondolat Kiadónál megjelent kötet címe: Nemek forradalma? - A nők vezetővé válásának akadálypályája. Milyen okokra vezethető vissza ez az elakadás? Sipos Júlia kérdezte Nagy Beátát.

Ma már nem tabutéma beszélni az érzelmekről, még a munkahelyen sem. Egyre több helyen fontos téma a pszichológiai biztonság, az emberségét, így sérülékenységét is felvállaló vezető, a munkavállalók jóllétének az érzelmi állapot is része. De mi történik, ha az egész „munkahely” érzelmekből áll, érzelem a csoportvezető és a beosztottak is. Nézzük meg egy kicsit más szempontból az Agymanók 2 című filmet.

Elkezdődött július 26-án a 33. Nyári Olimpia. Az ünnepélyes megnyitó Párizsban, a Stade de France-ban lesz. A játékok alatt több mint 200 nemzet legjobb sportolói mérkőznek meg egymással az olimpiai érmekért. Minden sportág különleges, de egy kétségkívül kiemelkedik: a tízpróba. Ebben a versenyszámban nem elég egy sportágban világklasszisnak lenni, csak sokoldalú tehetségeknek sikerül mind a tíz egyéni számban csúcsteljesítményt nyújtaniuk. A 2024-es párizsi nyári olimpiai játékok alkalmából Barbara Stöttinger, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetői Akadémiájának dékánja közelebbről megvizsgálta, mit tanulhatnak a vezetők a tízpróbázóktól.

A TréningZsonglőrök tréneri kéziköny nyomdai munkálatai során egy technológiai váltás miatt az 1000 példányból 150 db enyhén hibásan készült el. A szerzők, Bárány Judit és Ternovszky Csilla - a nyomdával közösen - úgy döntöttek, hogy bezúzás helyett tanároknak juttatják el a kézikönyvet, amivel a pedagógusok a szakmai eszköztárukat bővíthetik.

Hiánypótló tankönyvet írt két magyar szerző, eredetileg angolul, az adatelemzésről. A könyv a vállalati mindennapokban is hasznos, hiszen célja, hogy megmutassa, hogy az adatelemzés az üzleti döntések meghozatalában is mekkora segítséget jelenthet. Mára a világ több mint 30 országában tanítanak Békés Gábor és Kézdi Gábor művéből, Cambridge-től Tokióig, Berlintől San Franciscóig, sőt sok vállalat is használja a mindennapokban.