Az év első kilenc hónapjában az inflációt figyelembe véve hiába nőttek a nettó és a bruttó bérek is, a kereset reálértéke csökkent. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 671 ezer fő állt alkalmazásban, 19,6 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Legalább havi 10 ezer forintot kell félretenniük a mai átlagkereső pályakezdőknek, hogy nyugdíjas éveikben is a mai életszínvonalukon élhessenek. Mire ők elérik a nyugdíjkorhatárt, a népességfogyás miatt már egy nyugdíjas jut egy aktív dolgozóra, így teljesen ellehetetlenül a hazai nyugdíjrendszer. Szakértők szerint ezt nem várják meg a kormányok, inkább kinyitják a határokat a bevándorlók előtt.

A jövő évi bérfejlesztés tekintetében az emelésben gondolkozó vállalatok átlagosan 4-4,9 százalékos sávot húztak meg, ami nem haladja meg a tervezett inflációt - derül ki a Fizetésemelés 2013 kutatásból, amelynek eredményeit pénteken a Döntéshozók Fórumán ismertették. Az üzleti reggelin a cégek bérezési gyakorlatáról, motivációs politikájáról és a cafeteria jövőjéről is szó esett.

Mivel nem terheli az államot, nem nyugdíjként, hanem foglalkoztatáspolitikai lehetőségként kell a korengedmény eszközére tekinteni a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szerint. A szervezet ezért változtatásokkal támasztaná fel a rendszert, abból nem zárná ki az öngondoskodás és a munkavállalás lehetőségét sem. Ami a korkedvezményes ellátást illeti, elképzelhető, hogy a jövőben nem munkakör, hanem a munkafeltételek alapján mondanák meg, ki lenne rá jogosult.

A KSH kimutatása szerint az év első felében sem sikerült reálnövekedést elérniük átlagosan a sokgyerekes szülőknek, akik családi adókedvezményt vehetnek igénybe. Sőt, a statisztikai hivatal múlt heti jelentése szerint január óta folyamatosan csökkennek a reálbérek - olvasható a Népszabadságban.

Január-augusztusban a bruttó átlagkeresetek 4,7, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. Augusztusra azonban 6 százalékos inflációt jelentett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), így a családi adókedvezmény nélkül számított reálkereset 4,6 a versenyszférában 2,2 százalékkal csökkent.

Nem újkeletű téma, hogy a férfiak ugyanabban a munkakörben, ugyanazokkal a kompetenciákkal és tapasztalatokkal többet keresnek, mint női kollégáik. Történik-e előrelépés? Milyen okok tartják fent, és milyen következményei vannak a bérszakadéknak, az üvegplafon jelenségnek? Mit lehet tenni? Megvalósítható cél-e, hogy a „"rés" eltűnjön? Kutatók, szakértők, vezetők keresték a válaszokat.

A kormány arra számít, hogy a jelenleg hatmilliós éves forgalom alatti evás adózó vállalkozások illetve egyéni vállalkozók többsége a kisadózók tételes adóját (KATA) választja majd jövőre. A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett új adózási rendet már elfogadása előtt sorozatban módosítják, íme a legfontosabb módosító indítványok.

Biztonság, átláthatóság és munkára ösztönzés a célja a január elsején életbe lépett új rokkantnyugdíj rendszernek - mondta a HR Portálnak Dr. Székely Ildikó, az NRSZH Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóságának vezetője, aki hangsúlyozta, hogy a megélhetési gondok megoldása nem orvosi feladat. Szakály József, a MEOSZ főtitkára ezzel szemben úgy gondolja, a minősítési rendszer átalakítása megdöbbentő eredményekhez vezet.

A KSH adatai szerint júliusban újból nőttek a bruttó bérek Magyarországon, a kép azonban igen változatos a gazdaság különböző szektoraiban. Még mindig a pénzügyi szektorban keresnek a legjobban, a közmunkások bére viszont elég alacsony. A foglalkoztatottak száma 20 ezer fővel csökkent.

Kilencről három hónapra esett az álláskeresési támogatás időtartama tavaly szeptembertől, míg a munkanélküliség átlagos időtartama 17,8 hónap volt a KSH legutóbbi adatai szerint. Megnéztük, továbbra is érvényes-e az a megállapítás, hogy az uniós tagállamok közül hazánk folyósítja a legrövidebb ideig a munkanélküli segélyt, és ellátási rendszerünk továbbra sem veszi-e figyelembe a ledolgozott évek számát, az életkort vagy a regionális munkanélküliségi adatokat.

2012 első hat hónapjában a nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Budapesten volt a legmagasabb a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete tavaly mind a szellemi, mind a fizikai foglalkozásúak körében - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megyei és régiós statisztikai évkönyvéből.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény számos ponton módosítja az eddigi munkaügyi gyakorlatot, melyek közül az egyik legjelentősebb változás kétség kívül a műszakpótlékhoz kapcsolódik. Cikkünkben azokat a változásokat mutatjuk be, melyeket az érintett foglalkoztatóknak a júliusi bérelszámolások során már alkalmazniuk kell.