Mesterséges intelligenciával üzemelő coachok jönnek, krízisálló gondolkodásmódok mennek, ami viszont nem változott, az a vezető szerepe és jelentősége a szervezetben - állapították meg a Milton Friedman Egyetem és a Humán Szakemberek Országos Szövetsége (HSZOSZ) közös konferenciasorozatának március 25-i rendezvényén.

Komoly kihívás vár 2021-ben is a hiring menedzserekre, akiknek minél zökkenőmentesebb jelöltélményt kell biztosítaniuk, új digitális eszközök, csatornák segítségével. Hogyan lehet megtalálni a tehetségeket a Covid teremtette új körülmények között?

Értelmező tájékoztatót adott ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium a felnőttképzési rendszer szabályváltozásairól. Mi a belső képzés és mi vonatkozik rá? Milyen adatokat kell kezelnie a felnőttképzőnek, melyeket nem? Könnyebbséget jelent a cégeknek, hogy néhány gyakori és kötelező képzést nem kell bejelenteni és az adatszolgáltatási határidők is lazultak.

Mindenki szeretne minél nagyobb hatással lenni a környezetére a mindennapokban, így a munkahelyén is. Egyáltalán nem mindegy, hogy ennek érdekében hogyan kommunikálunk, munkavállalóként vagy még inkább vezetőként. Gerlei Bélát, a nyelvhasználat és viselkedés szakértőjét kérdeztük, aki évek óta tart Befolyásolás tréningeket, az akaratérvényesítés finom módszereiről.

November 20-án este adták át a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által alapított „Az Év Családbarát Vállalata” pályázat idei díjait. Az online díjátadó fővédnöke Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszter volt.

3000 megkérdezettből 2280 (76%) válaszolta, hogy a mentoring nagyon fontos, vagy fontos a számára egy 2019-es amerikai felmérésben. Mégis, csak kevesebb, mint 40%-uknak van mentora. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány olyan módszert, ami a Karrier Intézet ügyfeleinek már működött a kapcsolatépítésben és az ezt követő mentoring kapcsolat kialakításában.

“Újraindultak a személyes tréningek, ám még jellemzőbb az online foglalkozás, a hibrid módszer nem bevethető” - mondja az utóbbi hetek trendjeiről Szirtesi-Nagy Réka, akit júliusban a trénerek új szakmai és érdekvédelmi szervezete, a Tréneri Edzőtábor Egyesület elnökének választottak. Vele az új szerveződés céljairól, a hazai tréningpiac helyzetéről beszélgettünk.

Mindössze a cégek egyötöde működik együtt valamilyen felsőoktatási intézménnyel, pedig a tapasztalatok alapján mindkét fél rengeteget profitálhat a kapcsolatból - derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kutatásából.

Kíváncsiak voltunk, hogy a koronavírus-járvány alatt három különböző szektorban működő cég vezetői hogyan kezelték a home office-t, és mit tanultak. A válaszokból kiderül: empatikusabbak lettek a vezetők, a kollégák egymás iránt. Sok döccenő is akadt: az otthoni napirend kialakítása, írásban kérni pozitív megfogalmazással, a távolban dolgozók érzelmeinek felismerése.

Az árbevétel a tavalyi felére is eshet a tréningcégeknél a koronavírus-válság hatására. Kiknek jobbak a túlélési esélyei? Lesz-e online tréningforradalom? Mennyiben változik a HR-esek igénye? Iparági helyzetelemzés és a kilátások Németh Zoltántól.

A járvánnyal kapcsolatos intézkedések lépéskényszerbe hozták az oktatási szolgáltatókat (tréning cégek, nyelviskolák, (köz)oktatási intézmények, stb.) csakúgy, mint az oktatást igénybevevő cégeket, intézményeket és magánszemélyeket. Gerlei Béla a Karrier Intézet igazgatója az elmúlt években számos blended learning projekten keresztül szerzett tapasztalatot az átállás mikéntjéről, most erről és a keretrendszer (LMS) használatának fontosságáról oszt meg néhány gondolatot.

Másfél hete indult el Magyarországon a közoktatásban a digitális oktatás, mely váratlanul érte a pedagógusokat. Hogyan küzdöttek meg a tanárok az első napokkal? Milyen alkalmazásokat vezettek be a rendszergazdák az iskolákban? Miben látja a tanítás jövőjét az oktatási tanácsadó?

A mai, egyre szorosabban összekapcsolt világban a nyelvtudás létfontosságú képesség, mely lehetőséget ad, hogy közvetlenebb és értékesebb módon tudjunk kapcsolódni - akár a közvetlen környezetünkben akár nagyobb távolságokban mérve - valamint jobban felkészít minket arra is, hogy szakmailag sikeresek legyünk.

A fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű emberek ugyanúgy a társadalmunk szerves részét képezik, mint bárki más. Miért kezeljük őket mégis másként? Nem rosszindulatból, nem diszkriminációs célzattal, pusztán az információhiány és a szocializáció során belénk rögzült hibás felfogás áll a háttérben. Hogyan tehetünk ez ellen? A nyitottság és az érzékenyítés a kulcs.