Magyarországon a munkahelyi mentori gyakorlat is épp a helyét keresi, alig alakították ki néhány cégnél, máris megjelent egy újabb kérdés: egyes munkavállalói csoportok mentorálása miben különbözik? Miért kell egy kolléganőt másképp mentorálni, mint egy férfit? Emellett mégis hogyan valósulhat meg az egyenlő bánásmód követelménye? - ezeket a kérdéseket boncolgatjuk a JobAngelként ismert Fazekas Évával május 8-án A Nők és a Mentoring konferencián.
Vállalaton belüli vagy vállalatok közötti mentorálás? Mikor melyik modell működik jobban? - május 8-án A Nők és a Mentoring konferencián egy panelbeszélgetés keretében ásunk a téma mélyére. A beszélgetés egyik résztvevőjét, Fodor Ágnest, a Business Women's Network alelnökét pedig egy, a közelmúltban vállalatok között történt mentorprogramról, az Y mentoringról kérdeztük.
Egyre látványosabb a céges képzések, fejlesztések és a tréningpiac anomáliája. Miközben minden szereplő tudja, hogy a legtöbb vállalat túlélésének kulcsa az adaptivitás, a gyors változási, tanulási képesség fejlesztése. Annak ellenére azonban, hogy szinte minden érintett érzékeli ezt a régi-új kihívást, a megoldáshoz szükséges változások stratégiai perspektívából alig vagy rendkívül lassan valósulnak meg. A képzési piac elakadásairól, a megoldási utakról kérdeztük Dr. Szilágyi Juditot a ComeandGrow ügyvezető igazgatóját, aki az április 10-én tartandó “Vállalati képzés-fejlesztés a digitális korban” elnevezésű konferencia nyitó előadását tartja és az esemény háziasszonya is egyben.
Természetesen - bevallása szerint - magasabb fizetésért. Biztos, hogy pusztán ez áll távozásának hátterében? A munkahellyel való elégedettség, az elköteleződés és a váltásra való hajlandóság motivációs faktorai közül a fizetés gyakran nem is az elsődleges fontosságú tényező. Ecsédi Istvánnal, az ImproversGroup tanácsadói cégcsoport (Samling, FranklinCovey, NEWS, Arbinger) vezetőjével beszélgettünk, aki a témában előadást tart a márciusi Tréning Kerekasztal Konferencián.
Szinte már mindenki tudja, hogy egy tréningtől nem várhatunk nagy változást az üzleti eredményekben. Könnyen igazolható ez, ha megnézzük azt a hatásláncot, ami a valódi változásokhoz vezet munkatársaink, vezetőink fejlődésében. A hatáslánc túl sok elemből és túl nehéz akadályokból áll ahhoz, hogy leküzdje őket az ember egyedül. A teljes hatáslánc öt lépésből áll, és minden lépcsővel meg kell küzdeni, ha eredményeket szeretnénk látni. Minden fejlesztést úgy érdemes kezelni, mint egy személyes változásmenedzsmentet, hiszen az egyén szintjén a változás megvalósulása, régi beidegződések, szokások átírását jelenti. Makó Ferenccel, a Sensa Consulting ügyvezető igazgatójával beszélgettünk, aki a Tréning Kerekasztal konferencián részletesen beszél a témáról.
Az elmúlt 2 évben megnövekedett az igény a munkavállalói elégedettség mérésére, valamint arra, hogy a szervezetfejlesztési beavatkozásokat ennek... Teljes cikk
A nagyívű projektek hozzájárulhatnak a munkatársak megtartásához – állítja Zala Ákos és Kelemen Andrea, a Human Telex Consulting vezetői, akik e... Teljes cikk
Milyen szerepe van a vezetői attitűdnek és a hibázáshoz való hozzáállásnak a megtartásban? Erről kérdeztük Pintér Henriettet, a Concordia vezető... Teljes cikk
Májusban az egyik leginnovatívabb kisüzemi sörfőzdében, a MONYO Brewingban tartottuk tavaszi csapatépítőnket. Ez a sörgyártó és a BlueBerry... Teljes cikk
Maslow köszöni szépen, jól van – foglalhatnánk össze röviden, ahogyan a vezetők többsége gondolkodik a munkatársak motiválásáról. Pedig az... Teljes cikk