Vajon a termelékenységi szint alapján rendben vannak-e a bérek Magyarországon? Pogátsa Zoltán szerint nem, aki egy korábbi, szintén a Portfolión megjelenő írásra reagált. Mint írja Európa többi részén erős szakszervezetek és a munkáltatók között születik bérmegállapodás, nem olyan nyers piaci módon mint Magyarországon.

A magyar munkavállalók számára már 2014-ben is a fizetés volt a legfontosabb a Randstad adatai szerint, de a nemzetközi trendek alapján 2015-ben ez még dominánsabbá válhat az állásajánlatok közötti választásnál. Veszélybe kerülhet azonban az autóipar vezető helye a legvonzóbb szektorok toplistáján.

Sokan talán nem is ismerik ezt a fajta személyi jövedelemadó kedvezményt, vagy ha hallottak is róla, akkor sincsenek tisztában azzal, hogy ki lehet rá jogosult, illetve milyen módon lehet igénybe venni. Összeszedtünk minden tudnivalót.

Az adózók fele a létminimum alatt él, a legalsó sávban 740 ezer ember van, akik a jövedelmeknek kevesebb mint 2 százalékára tettek szert, írja a Ténytár blog.

A termelékenység javítását szolgáló reformokat sürget a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországon. Többi között csökkenteni kell a munkát terhelő adóéket, növelni a nyugdíjkorhatárt, hatékonyabbá kell tenni közszférát és a felsőoktatást, kötelező szakmai konzultációt kell bevezetni a törvényjavaslatok előtt.

A legjobban kereső 24 dalszerző havonta több mint egymillió forintos jogdíjbevételhez jutott 2014-ben, az Artisjus statisztikái alapján, írja a Napi.hu.

Magyarország vezető helyen van a bérterheket tekintve az OECD országok között. Itt az egyik legnagyobb a munkáltató bérköltsége, és emiatt a legnagyobb a különbség a bérre költött összeg és a nettó bér között, írja a VG Online.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint nem támogatható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőr dolgozóinak életpálya-modellre vonatkozó követelése, ezért a nemzetgazdasági tárca nem tárgyal a NAV alig negyedét kitevő pénzügyőrök szakszervezetének a követeléséről.

3 százalékos béremelés jöhet a versenyszférában, fél százalékos infláció mellett, derül ki a GKI legfrissebb elemzéséből, írja a Napi.hu.

Komoly változások lépnek életben a társadalombiztosítás szabályozásában az idén, változik a táppénz számítási módja is. A Piac és Profit összeszedte a főbb módosításokat, amelyekre egyaránt érdemes ügyelnie a munkavállalóknak és a munkáltatóknak is.

Az átlagkeresetek 2,7 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest. A teljes munkaidőben alkalmazottak bruttó átlagkeresete 2014. január-novemberben 235 900 forint volt a KSH legfrissebb adatai szerint.

A miniszteri biztosok gyakran még a helyettes államtitkároknál is többet keresnek, és vannak köztük álláshalmozók is, írja a hvg.hu.

Az LMP szerint nem az ország gazdasági teljesítménye, hanem a kormány tudatos gazdaságpolitikai döntései miatt csökkennek a magyarországi reálbérek.