Magyarországon az 50 és 69 év közötti korosztály 40 százaléka dolgozik. Alapvetően az életszínvonal fenntartásáért, derül ki egy Európai Uniós kutatásból, írja a Világgazdaság.

Dániában fizetik a legtöbbet, 42 eurót egy munkaóra után az EU-ban, szemben az átlag 24,40 euróval. Hazánkban az egy órára jutó munkaerőköltség tavaly 7,80 euró volt - derült ki a német statisztikai hivatal (Destatis) hétfőn nyilvánosságra hozott adataiból.

Csaknem háromszáz, a hírügynökségi területen dolgozó, munkatársnak ad át új szerződéseket az MTVA. Ezek szerint rájuk kötetlen munkarend vonatkozik innentől, amely bizonyos pótlékok megszűnését, így kevesebb fizetést jelent, írja a Népszabadság.

Tavaly sem a Posta, sem a Szerencsejáték Zrt., sem pedig a Magyar Turizmus Zrt. első embere nem kapott prémiumot vagy jutalmat. Az alsóbb vezetői szintek jobban jártak, írja a vg.hu.

Februárban 3,4 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest a legalább öt embert foglalkoztató vállalkozásoknál és költségvetési intézményeknél, valamint a nonprofit szférában - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők elégedettek.

Tavaly csupán 50 ezren mentek nyugdíjba, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság adatai szerint. Ez 33 százalékos csökkenés a 2012-es adathoz képest. A fő ok, hogy megszűnt a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetősége, írja a Magyar Nemzet.

A keresőképtelenség azt jelenti, hogy valaki valamilyen okból távol marad a munkától vagy nincs munkára képes állapotban. A keresőképtelenségnek több variációja lehet, ettől függ, hogy a helyzet mit kíván meg a munkavállalótól, a munkáltatótól, milyen igazolásokat kell beszerezni és milyen juttatások járnak - erről beszélt a BDO Magyarország két bérszámfejtő munkatársa Holes Ivett és Kovács Krisztina.

Aki száz évvel ezelőtt „nyugdíjba” akart vonulni, annak saját magának kellett gondoskodnia az elegendő nyugdíjcélú megtakarításról. A 21. században születettek hasonló kihívással néznek szembe. A nyugdíjrendszerünk idén lesz 86 éves, viszont ez alatt a rövid idő alatt is rengeteget változott. Hogyan alakult át a hazai nyugdíjrendszer az elmúlt évszázadban? Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár összegyűjtötte a legfontosabb változásokat és érdekességeket.

Nem tudni, számoltak-e a tényleges várható költségekkel és hatásokkal, mindenesetre úgy tűnik, igen komoly teher a nyugdíjrendszernek. Fenntartható lesz-e vajon hosszútávon? - teszi fel a kérdést a Privátbankár.

Ebből legtöbbet, hálapénz formájában, a kórházi orvosok kapták, a borravalós szakmák közül pedig a fodrász és a kozmetikus jövedelmezett a legtöbbet, írja a VG Online.

Senki nem vette komolyan a bérkérdést, béregyeztetést az elmúlt 25 évben Pogátsa Zoltán közgazdász szerint. A multinacionális cégek alacsony hozzáadott értékű összeszerelő bázisa vagyunk, emellett a mostani kormány nem csinál mást, csak hozzárakta a közmunkát. Szijjártó Péter ugyanúgy árulja a magyar alacsony hozzáadott értékű munkaerőt Németországtól Szaúd-Arábiáig. Németországtól Szaúd-Arábiáig. A közgazdász állítja, a változás nem megy magától, ehhez egy skandináv modell alapján megtervezett intézményesített folyamatot kell teremteni, ez az alapja a minimálbér emelésének is. Mindehhez azonban szükség van a baloldalra – mondta el a HR Portálnak Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense.

Akár tízszeres különbség is lehet az óránként számított munkaerő-költségek között, amelyek tavaly 3,8 és 40,3 euró között mozogtak az Európai Unióban (EU) – derült ki az Eurostat, az EU statisztikai hivatalának hétfőn közzétett adataiból.

Bár az iskola nem működne a pedagógia munkát közvetlenül segítő dolgozók nélkül, mint az iskolatitkár, az adminisztrátor, a pedagógiai asszisztens, portás, konyhás, ők mégis a létminimum alatt keresnek, fizetésük nyolc éve nem nőtt, írja az Index.