A nyári szünetben diákok hadai lepik el a munkaerőpiacot, s mivel általában csak rövid időre keresnek munkát, fel sem merül bennük, hogy a fizetésen túl szabadság is megilleti őket. Pedig a munka világába belekóstoló diákoknak ugyanúgy jár a fizetett szabadság, sőt, ha fiatal munkavállalóról van szó, még pótszabadsággal is kedveznünk kell nekik. De mennyiben szólhat bele a munkáltató, hogy mikor vegye ki a diák a szabadságát?

Sokat lehet olvasni a sajtóban a munkaerő-kölcsönzés körüli jogi vitákról, és arról, hogy kinek éri ez meg igazán. Tekintve, hogy ez a szolgáltatás a 60-as évek amerikai gazdaságához nyúlik vissza, feltételezhetjük, hogy legálisan is van üzleti fantázia benne. Hogy valójában miként is működik, miért éri meg ez a szolgáltatás azoknak a cégeknek, amelyek kölcsönbe vesznek munkavállalókat, erről egy rövid áttekintéssel szeretnénk tiszta képet adni - mégpedig a szolgáltatás tartalmi részére fókuszálva.

"Egynapos nyári munkára keresek tizennyolcadik életévüket betöltött diákokat. Szórólapozás nettó kétezer forint díjazásért" - ilyen álláshirdetésekkel bombázzák a munkát kereső diákokat az ING Biztosító ügynökei, akiknek az a valódi céljuk, hogy minél több fiatalt beléptessenek magánnyugdíjpéntárukba. A biztosító szerződést bont a túlbuzgó ügynökökkel, de a toborzás folytatódik, áll a Népszabadságban.

A távmunka egyik kulcseleme az informatika, de a munkaviszony keretei között, a megfelelő HR rendszerek kialakítása és működtetése nélkül ez a foglalkoztatási forma nem lehet sikeres. Bizonyos HR elemek megléte, mint például a munkaerő tervezése, a toborzás-kiválasztás vagy a beillesztés folyamata, még a kis- és középvállalatoknál is elkerülhetetlen.

Egyre divatosabbá válik a magyar diákok körében (is) a külföldi munkavállalás, illetve az ösztöndíj vagy más iskolai támogatás által nyújtott külföldi tanulási lehetőség. A fiatalok számos ok miatt dönthetnek a kiutazás mellett, és izgatottan, lelkesen néznek elébe a kínálkozó alkalomnak. De vajon milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a diákok külföldön tett látogatása?

Az elmúlt hat évben megháromszorozódott hazánkban a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek száma. Bár ez idő alatt több mint háromszor többen dolgoztak kölcsönmunkásként, tavaly először apadni kezdett a létszámuk, ám így is közel százezren töltöttek be ebben a formában ideiglenes állást.

Beköszöntött a nyári vakáció és a diákmunka fő szezonja. Bár az iskolaszövetkezetek hangsúlyozzák, hogy a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók egész évben dolgoznak, ezekben a hetekben mégis soha nem látott nyüzsgést lehet tapasztalni az iskolaszövetkezetek ügyfélszolgálatainál - áll a lapunknak eljuttatott közleményben.

Manapság a nyár már a fiatalabb korosztály számára sem jelent egyet a szabadsággal és a kötelezettség mentes szünidő eltöltésével. A diákok - legyen szó középiskolásokról, vagy akár főiskolásokról, egyetemistákról - egyre nagyobb hányada szeretné "értelmes" tevékenységgel kitölteni a nyarat.

Nem a cég alkalmazottai, mégis ott dolgoznak, nekik termelnek profitot. E hibrid megoldást hívják a munka világában kölcsönzötti státusznak. Tavaly 100 ezren dolgoztak ebben a formában, főként betanított, szakképzett munkásként, call centerben vagy éppen ügyfélszolgálatosként. A státusz hátrányaként említik az alacsonyabb fizetést. Az EU most szigorítana, már az első naptól ugyanazt a bért kellene adni a kölcsönzötteknek, mint a főállásúaknak.

2007. december 31-én 799 magánközvetítő cég szerepelt az ÁFSZ nyilvántartásában, ami 7,5 százalékos növekedést jelent a korábbi évhez képest. A legtöbb új munkaerő-közvetítő a fővárosban (379 darab) és Pest megyében (65 darab) volt, így a közép-magyarországi régióban tevékenykedett az összes nyilvántartott cég több mint fele. Az ország többi megyéjében 11-33 darab munkaerő-közvetítő működött az év végén.

Egy-egy új gyáregység indulásakor a vállalatok oly nagyon éheznek a munkavállalók tömegeire, hogy az egyszerűség és a gyorsaság kedvéért a munkaerő-kölcsönzés műveletéhez folyamodnak - azzal azonban már nem törődnek, hogy ilyenkor a dolgozók lelke mennyire a szervezeten kívül reked. Erre kínál megoldást a try & hire konstrukció.

Csak a statisztikusok tartják 2-4 százalékra a távmunkások arányát, valójában viszont a foglalkoztatottak körülbelül 10 százaléka használja tudattalanul a távmunka elemeit - állítja Déri Tamás, a Távmunka Szövetség szakmai alelnöke.