Távmunka, részmunkaidő, alkalmi munkavállalás - a legismertebb atipikus foglalkoztatási formák, amelyek jelentősen könnyítenék a munkaerőpiacra háruló terheket. A magyar gazdaságban mégsem elterjedtek. Miközben a munkáltatók félnek, hogy elveszítik a dolgozók feletti kontrollt, sokak szerint a nem tipikus munkavállalási formák kiszolgáltatottá teszik az alkalmazottakat.

A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, tavaly ősszel elfogadott uniós irányelvet 2011. decemberig át kell ültetni a magyar munkajogi szabályozásba. A legfontosabb változások egyike lesz, hogy a kölcsönzés csak határozott időre történhet, és szigorodnak az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó szabályok is.

Önkormányzatokra, illetve a kis- és középvállalkozásokra támaszkodva növelné a magyarországi távmunkások arányát az I-Work Közhasznú Alapítvány. "A projekt során első lépésben reálisan 15-20 térségi központban nyílna lehetőség távmunka-központok létrehozására, 1000-1300 új munkahely kialakításával" - mondta Déri Tamás, a szervezet szakmai igazgatója, aki egyúttal harcot hirdetett a digitális írástudatlanság és a megtévesztő távmunka-ajánlatok ellen.

Az APEH adatai alapján a legnagyobb létszámot foglalkoztató munkaerő-kölcsönző cég hazánkban a Trenkwalder, a második helyen a Humán Rent Európa Csoport található, a harmadik az Adecco, a negyedik helyen a Job-Teq áll.

Az I-Work Internetes Munkavégzést Támogató Közhasznú Alapítvány Humánerőforrás Műhelyének véleménye szerint a rugalmas foglalkoztatási formák - így a távmunka alkalmazásához is - szükség van olyan egységesen értelmezhető szakmai eljárási protokoll kidolgozására, amely mind a munkaadók, mind a munkavállalók számára egyértelművé teszi a távoli helyről történő foglalkoztatás, illetve munkavégzés feltételeit.

Nyolcezer embernek teszi lehetővé a távmunkában való részvételt az a központi program, amelyet jövőre indít a munkaügyi tárca az atipikus foglalkoztatási formák elterjedése érdekében. Ma még csak minden tizedik nagyvállalat él a távmunka adta lehetőségekkel, pedig az info-kommunikációs technológiák fejlődése is egyre inkább igényli e munkaforma alkalmazását.

A Deloitte Zrt. legújabb, a távmunka hazai ismertségét és elterjedtségét vizsgáló kutatásából kiderül, hogy Magyarországon ma csak minden hetedik vállalat alkalmaz távmunkát. Sokan nem ismerik, vagy nem látnak rá belső igényt, pedig a megkérdezett vállalkozások azon hányada, amely már évek óta sikerrel alkalmazza ezt a munkaszervezési módszert, többségében pozitívan vélekedik a távmunkáról.

2009-ben a munkaügyi tárca, illetve a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal mintegy 8000 fő atipikus foglalkoztatásának lehetőségét kívánja megteremteni, amelyből négyezren dolgozhatnának távmunkában - jelentette be Simon Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára, aki egyben a Távmunka Tanács elnöke is.

Igaz, hogy a válság szele elsőként a munkaerő-kölcsönző cégeket érintette meg, de a fellendülés is náluk fogja éreztetni először a hatását, hiszen a munkáltatók a jövőben óvatosabbak lesznek és ez a rugalmasabb foglalkoztatási formáknak kedvez majd - mondta a HR Portalnak Molnár Attila, a Pannonjob kereskedelmi és szakmai vezetője.

Noha néhány vállalatnál már megkezdődtek a leépítések, a magyar munkaerőpiac egészét elnézve mégis alig érezhető a pénzpiaci válság hatása, mert egyidejűleg több gyárat, üzemegységet is átadtak. A munkaerő-kölcsönző cégek azonban már komolyan érzékelik a gazdaság lassulását - írja a Napi Gazdaság.

Egy beadvány segítségével a hazai munkaerő-kölcsönzés anomáliáira irányította a gazdasági tárca figyelmét a Magyar Outsourcing Szövetség (HOA) - tudta meg a Világgazdaság.

Nagyobb jelentőséget biztosítana a munkaerő-kölcsönzésnek a törvénykezésben a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ), amelynek munkaközvetítő tagjain keresztül tavaly hatezren tudtak elhelyezkedni. Ezzel a teljes munkaerő-közvetítési tevékenység 70 százalékát fedik le.

Egyenlő munkáért egyenlő bért - szól az egyenlő bánásmód elve, amit munkaerő-kölcsönzés esetén sem lehet megkerülni. Az atipikus jogviszonyból adódóan azonban csak a személyi alapbérre értendő ez, legalábbis eleinte, hat hónapot meghaladó kölcsönzés esetén ugyanis már a kölcsönzött munkavállaló számára is biztosítani kell azt a műszakpótlékot, a rendkívüli munkavégzésért, ügyeletért, készenlétért járó díjazást, amelyet a kölcsönvevő a vele munkaviszonyban álló munkavállalóinak fizet.