A HR számára az egyik legnehezebb feladat egy szervezetben az egyedi, illetve szervezeti szintű tudás mérése. Az nyilvánvaló, hogy mérésre szükség van. A kérdés az, hogyan, milyen eszközökkel tesszük ezt meg. Megfelelő eszközök nélkül egy bizonyos méret és komplexitás fölött lehetetlen feladatnak tűnik rendszeresen felmérni, hogy a dolgozók mit tudnak a szervezetről, a termékekről és szolgáltatásokról illetve a folyamatokról.

A felsőoktatási törvény módosítását követően sokan számítottak arra, hogy a felsőoktatási/felsőfokú szakképzések (FSZ) iránt megnő a kereslet. Ha valaki jobban fizető állásra, nagyobb karrierre, előmenetelre, közép/felsővezetői pozícióra vágyik, akkor érdemesebb az alapképzést választania. Jövőre az OKJ képzések rendszere jelentősen átalakul. A pótfelvételire pedig még egy napig lehet jelentkezni.

A frissdiplomások többsége nem elégszik meg az alapszakos diplomával, ezért tanulmányait mesterképzésen folytatja. Ennek munkaerő-piaci értékét ugyanis sokkal nívósabbnak tartják, és a több tudással automatikusan magasabb fizetést is várnak el - derül ki egy friss felmérésből. De vajon jobban megbecsülik-e a cégek a mesterszakon végzetteket?

A szakképzési hozzájárulást már nem lehet belső képzésre fordítani, saját forrás nélkül maradtak a TÁMOP-pályázatok. A szakmai képzéseken túl a vezetői készségeket, értékesítői technikákat is fejlesztenék uniós pénzből - írja a Napi Gazdaság.

Az e-learning vállalati alkalmazásának legfőbb indoka a jobb időkihasználás lehetősége, a képzési módszer elsődleges célpontja pedig a szellemi munkát végző állomány - állapítja meg a Szent István, a Pécsi és a Nemzeti Közszolgálati egyetemek, valamint az AR Tudásmenedzsment Kft. közös felmérésének elemzése. Mint kiderült, leginkább nyelvet és informatikát tanítanak távoktatás keretében.

A képzésre fordítandó pénzeknek a negyven százaléka ment el korrupcióra. Újabban a HR vezetők zsebe telik meg - állítja egy már megszűnt felnőttképző cég egykori vezetője a Hvg.hu-n megjelenő cikkében.

Az e-learning, a jelenlegi magyarországi felfogás szerint az irodai dolgozók képzésének eszköze. Azon cégek, ahol felismerték előnyeit, kizárólag a szolgáltató illetve a pénzügyi szektorban aktívak, egymástól földrajzilag távol lévő telephelyeken illetve irodákban. A távolság, a nagymennyiségű és gyorsan változó oktatási igények kapcsán maximálisan ki tudják használni az e-learning előnyeit.

Sajtóértesülések szerint a kormány 2013-tól kivenné az Országos Képzési Jegyzékből, és felsőoktatási programmá alakítaná át a felvételizők körében népszerű felsőfokú szakképzést. Az utolsó felsőfokú szakképzések 2012 szeptemberétől indulnának, melyeken előreláthatólag 3500 hallgató tanulhatna ingyen. A karrier-tanácsadó szerint érdemes befektetni a rövidciklusú, gyakorlatorientált képzésekbe.

Még a nyár előtt nyilvánosságra kerülhet egy nyelvoktatási stratégia, amelynek célja, hogy javítsa a munkavállalók nyelvi tudását. Cikksorozatunk következő részéből kiderül, milyen problémákkal küzd a felnőttoktatás, milyen nyelvtudásra lenne szükség a munkaerőpiacon, és valóban segítik-e a céges képzéseket az uniós pályázatok. Nyelvi körkép - II. rész.

"Olyan platform kialakításán dolgozunk, amely az ismeretátadás mellett a tudás naprakészen tartásának, folyamatos megújításának belső igényét is elmélyíti a szervezetben"- válaszolta Mezőffy Bálint, az Erste Bank képzési specialistája e-learning-gel kapcsolatos kérdéseinkre.

Bár a fiatalabb generációk jelentősen javítják az átlagot, köztudott, hogy a beszélt idegen nyelvek arányát tekintve sereghajtók a magyarok. A közoktatásban modernizációs hatás érvényesül, és rendkívül kedvezőek a feltételek, a teljesítmény szempontjából azonban úgy tűnik, pazarló a rendszer. A nyelvstratégia aktuális kérdéseit, problémáit boncolgató cikkünk első részében arra keressük a választ, mi állhat ennek hátterében, és mit kellene tenni a hatékonyság érdekében. Segítségünke Dr. Einhorn Ágnes oktatáskutató, nyelvtanár és Jilly Viktor nyelvtanár volt.

Foglalkoztatottságban az unió sereghajtói vagyunk -– hiába nőtt meg az általános iskolázottság, mindezt a foglalkoztatottság növekedése nem követte, így a közép- és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásával is alaposan lemaradtunk az európai országoktól és régiós versenytársaktól. Hiábavaló lenne a hosszú évekig tartó tanulás és az oktatásba ölt milliók? - teszi fel a kérdést a portfolio.hu írása.

A versenyképes munkaerő képzésének kiemelten fontos a szerepe a fejlődésben, a kiváló humánerőforrás pedig a befektetők számára is vonzó tényező. Magyarországon nem a magas adószint elrettentő a befektetők számára, hanem a humánerőforrás romló állapota. A fejlesztésre fordított összeg csökkenése pedig ezt a tendenciát csak fokozza.