Az e-learning vállalati alkalmazásának legfőbb indoka a jobb időkihasználás lehetősége, a képzési módszer elsődleges célpontja pedig a szellemi munkát végző állomány - állapítja meg a Szent István, a Pécsi és a Nemzeti Közszolgálati egyetemek, valamint az AR Tudásmenedzsment Kft. közös felmérésének elemzése. Mint kiderült, leginkább nyelvet és informatikát tanítanak távoktatás keretében.

A képzésre fordítandó pénzeknek a negyven százaléka ment el korrupcióra. Újabban a HR vezetők zsebe telik meg - állítja egy már megszűnt felnőttképző cég egykori vezetője a Hvg.hu-n megjelenő cikkében.

Az e-learning, a jelenlegi magyarországi felfogás szerint az irodai dolgozók képzésének eszköze. Azon cégek, ahol felismerték előnyeit, kizárólag a szolgáltató illetve a pénzügyi szektorban aktívak, egymástól földrajzilag távol lévő telephelyeken illetve irodákban. A távolság, a nagymennyiségű és gyorsan változó oktatási igények kapcsán maximálisan ki tudják használni az e-learning előnyeit.

Sajtóértesülések szerint a kormány 2013-tól kivenné az Országos Képzési Jegyzékből, és felsőoktatási programmá alakítaná át a felvételizők körében népszerű felsőfokú szakképzést. Az utolsó felsőfokú szakképzések 2012 szeptemberétől indulnának, melyeken előreláthatólag 3500 hallgató tanulhatna ingyen. A karrier-tanácsadó szerint érdemes befektetni a rövidciklusú, gyakorlatorientált képzésekbe.

Még a nyár előtt nyilvánosságra kerülhet egy nyelvoktatási stratégia, amelynek célja, hogy javítsa a munkavállalók nyelvi tudását. Cikksorozatunk következő részéből kiderül, milyen problémákkal küzd a felnőttoktatás, milyen nyelvtudásra lenne szükség a munkaerőpiacon, és valóban segítik-e a céges képzéseket az uniós pályázatok. Nyelvi körkép - II. rész.

"Olyan platform kialakításán dolgozunk, amely az ismeretátadás mellett a tudás naprakészen tartásának, folyamatos megújításának belső igényét is elmélyíti a szervezetben"- válaszolta Mezőffy Bálint, az Erste Bank képzési specialistája e-learning-gel kapcsolatos kérdéseinkre.

Bár a fiatalabb generációk jelentősen javítják az átlagot, köztudott, hogy a beszélt idegen nyelvek arányát tekintve sereghajtók a magyarok. A közoktatásban modernizációs hatás érvényesül, és rendkívül kedvezőek a feltételek, a teljesítmény szempontjából azonban úgy tűnik, pazarló a rendszer. A nyelvstratégia aktuális kérdéseit, problémáit boncolgató cikkünk első részében arra keressük a választ, mi állhat ennek hátterében, és mit kellene tenni a hatékonyság érdekében. Segítségünke Dr. Einhorn Ágnes oktatáskutató, nyelvtanár és Jilly Viktor nyelvtanár volt.

Foglalkoztatottságban az unió sereghajtói vagyunk -– hiába nőtt meg az általános iskolázottság, mindezt a foglalkoztatottság növekedése nem követte, így a közép- és felsőfokú végzettségűek foglalkoztatásával is alaposan lemaradtunk az európai országoktól és régiós versenytársaktól. Hiábavaló lenne a hosszú évekig tartó tanulás és az oktatásba ölt milliók? - teszi fel a kérdést a portfolio.hu írása.

A versenyképes munkaerő képzésének kiemelten fontos a szerepe a fejlődésben, a kiváló humánerőforrás pedig a befektetők számára is vonzó tényező. Magyarországon nem a magas adószint elrettentő a befektetők számára, hanem a humánerőforrás romló állapota. A fejlesztésre fordított összeg csökkenése pedig ezt a tendenciát csak fokozza.

Március első felében jelenik meg a "Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozások számára" című pályázati kiírás két komponense, egy a közép-magyarországi régióban, egy pedig az ország többi részén megvalósuló projektek számára; a pályázati keret viszonylagos szűkössége és a kedvező feltételek miatt várható nagy érdeklődés miatt célszerű gyorsan dönteni a pályázásról - hívja fel a figyelmet a Deloitte.

A cégek oktatási költségeik átlagosan 63 százalékát finanszírozták korábban a szakképzési hozzájárulás terhére. Ha nem találnak más forrást, úgy ez az alkalmazottak fejlesztése érdekében szervezett képzések minőségi romlását és mennyiségi csökkenését fogja eredményezni - derült ki egy friss kutatásból.

Az új oktatási és szakképzési törvény egyértelmű irányt szab a fiatalok iskoláztatására. Az állam azt szeretné, ha minél többen szakmát tanulnának, manuális képességeik hasznosításával jelennének meg az álláspiacon. Annak jártunk utána, vajon milyen lehetőségei vannak ma azoknak, akik a két kezük munkájából szeretnének megélni, illetve milyen buktatókkal kell megküzdenie annak, aki ragaszkodik hivatásához.

A kedvező finanszírozási lehetőségek szűkülése miatt az elmúlt éveknél is nehezebb időszak elé néznek a képzési piac szereplői, hiszen ha a válság ellenére talpon is tudtak maradni, az eddiginél erősebb versenyben kell helytállniuk. Az egyik oktató cég azt jósolja, nemcsak a felesleges, hanem az égetően szükséges szakmai képzések egy része is eltűnhet. A vállalatok számára még fontosabbá válhat a tréningek megtérülése, illetve erősödhetnek a belső képzések.