Méltán lett betegségekkel foglalkozó sorozatunk következő témája a burnout szindróma, hiszen az ENSZ felmérése szerint 2030-ra első helyen állhat a halálozási listán. Leginkább azokat veszélyezteti, akik sok ingerült emberrel találkoznak munkájuk során, illetve lelkileg megterhelő élményeket élnek át. Munkaalapú társadalmunknak jócskán van szerepe a tünetegyüttes terjedésében, de azért egyes vállalatok igyekeznek tudatosan megelőzni a kiégést.

Egyre szélesebb skáláját ismerjük az ülőmunka okozta betegségeknek, de a munkahelyhez köthető pszichés kockázatok is növekednek. Mindeközben egy korszakváltás részesei vagyunk, a tudatos egészségfejlesztés egyre fontosabb trend, amelyet a munkáltatóknak is követniük kell. A 10 éves Budai Egészségközpont által a minap szervezett konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a dolgozók egészségére fordított összegek megtérülnek, és tartósan hozzájárulnak a versenyképesség növekedéséhez.

A pályakezdők legtöbbször nem képzettségüknek vagy képességeiknek megfelelő állást kapnak, gyakran munkavédelmi oktatás nélkül. A fiatal, 25 év alatti munkavállalók valamennyi egyéb korcsoportú dolgozónál 50 százalékkal gyakrabban szenvednek munkahelyi balesetet − derül ki az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség jelentéséből, melyről a Napi Gazdaság számol be.

A Táplálkozás, Életmód, Testmozgás (TÉT) Platform civil szervezet kerekasztal-beszélgetést szervezett vállalati HR és belső kommunikációs menedzserek részére azzal a céllal, hogy tapasztalatot cseréljenek arról, milyen kilátásai vannak ma a munkahelyi testmozgásnak, milyen pozitív hozadékai lehetnek, ha egy munkahely odafigyel a dolgozói jobb egészségi állapotára, és gyakorlati példákat mutassanak be, ötleteket adjanak egymásnak további sikeres vállalati programok megvalósításához.

A késő őszi, téli hónapokban egész Európán végigszáguldanak a különféle vírusok által okozott járványok. A munkahelyen, zárt terekben tartózkodók kiemelten veszélyeztetve vannak, ha nem tartják be az alapelőírásokat -– írja a hvg.hu.

Ma már számos kiadvány, játékfilm, rajzfilm, sőt, már képregény is igyekszik átformálni az emberek munkabiztonsággal kapcsolatos gondolkodását, ám nem elég csak beszélni ennek fontosságáról, cselekedni is kellene. Erősítésre és reformra szorul ugyanis a tudományos kutatómunka, és a munkavédelmi szakemberek képzése is - hangzott el egy konferencián.

Aggasztó tendencia, hogy a romló munkakörülmények, illetve a hiányos munkavédelmi, munka-egészségügyi ismeretek miatt fiatalabb korban is kialakulnak súlyos foglalkozási megbetegedések - írja a Napi Gazdaság.

Az erőszak sokkal inkább része a brit munkakultúrának, mint azt előzőleg gondolták. Egy kutatás ugyanis megállapította, egymillió britet ért fizikai támadás munkahelyén az elmúlt két évben, és több millió britet félemlítettek, aláztak meg és gorombáskodtak velük. Egy tanulmány szerint a munkahelyi terror az egészségügyi dolgozókat, a szociális munkásokat és a közigazgatásban munkát vállalókat érinti a leginkább.

Kevés megrendelést kapnak a magyar tervezők – ez derült ki az első Munkaruha Design Pályázaton, amelyet a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület kezdeményezett. A hazai cégeknél inkább csak reklámfelületként tekintenek az öltözékre, nem jellemző, hogy igényes munkaruhát terveztetnének a dolgozóknak, pedig a tervezők kreativitásának nem szabnak gátat a formaruha követelményei.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség tanulmánya szerint a mezőgazdasági dolgozók körében az átlagos munkavállalókhoz képest a nem halálos kimenetelű munkabalesetek 1,7-szer, míg a halálos balesetek háromszor gyakrabban fordulnak elő - tudta meg a Napi Gazdaság.

Látszólag kényelmes életet él a modern kor embere, már nem a túlélésért küzd a mindennapokban, nem kell vadállatokkal harcolnia, vagy napokig lóháton közlekednie, hogy élelmiszerhez jusson, mint tették ezt a törzsközösségi időkben. Mi az oka annak, hogy bár minden rendelkezésre áll a boldog élethez, mégis egyre többen érzik magukat lehangoltnak, kedvtelennek, céltalannak? Szendi Gábor pszichológussal arról beszélgettünk, hogyan befolyásolja közérzetünket munkavégzésünk, életmódunk, mennyire kiszámítható és irányítható az életünk.

A nyáron csökkentett táppénz összegek miatt megnőhet azok száma, akik még súlyosabb panaszokkal sem fordulnak orvoshoz, ami komoly egészségi kockázatot jelent. Különösen a férfiakra jellemző, hogy lehető legtovább igyekeznek megőrizni munkaképességüket. Ez viszont az életükbe is kerülhet - figyelmeztet a kardiológus.

A három műszakban dolgozó, fiatal holland textilmunkások stresszhormonszintje kifejezetten magasabb, ami a szív-és érbetegségek szempontjából fokozott kockázatot jelent. Laura Manenschijn és munkacsoportja azzal foglalkozott, hogy ezt a megfigyelést hogyan lehet a szív esetleges károsodásának megelőzésére fölhasználni.