A hazai vállalatok többségénél nem prioritás az ESG, és a megkérdezettek felénél a területnek nincs önálló felelőse sem, pedig a szabályozás fokozatosan terjed ki egyre több cégre – derül ki a Pensum Group és a DTC Solution országos, döntéshozó vezetők körében végzett kutatásából. A területhez kapcsolódó releváns szakmai tudás hiányára utal, hogy a toborzási és kiválasztási folyamatban a megkérdezettek 75 százalékának nincsenek definiált esélyegyenlőségi vezérelvei.

Véget ért a sztrájk az Audi német autógyár brüsszeli üzemében, a szakszervezetek és a vezetőség péntek reggel egyezségre jutott - jelentette a Belga nevű belgiumi hírügynökség.

Együttműködési megállapodást kötött a DSV és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet. Ennek részeként a logisztikai nagyvállalat pénzügyi hozzájárulással, valamint önkéntes programokon történő személyes részvétellel is támogatja a továbbiakban a szervezetet. Mindezzel több száz nélkülöző gyermeknek segítenek.

A gyorsan változó üzleti környezetben a vállalatok számára az adaptivitás, vagyis a gyors alkalmazkodóképesség egyre fontosabbá válik. Azok a szervezetek, amelyek képesek rugalmasan reagálni a piaci változásokra versenyelőnyre tehetnek szert. Az adaptivitás egyik kulcseleme a szervezeti érzelmi intelligencia (EI), amely a munkavállalók közötti kapcsolatok minőségét, a vezetés érzelmi hatékonyságát és a szervezet összetartó erejét foglalja magában.

A magyarországi vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük, a legnagyobb kihívás számukra a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány - közölte nemzetközi kutatása alapján az EY kedden az MTI-vel.

A rangsor élén álló Mexikóban az emberek évente átlagosan 276 nyolcórás munkanapot dolgoznak le, ami évente 2207 munkaórát jelent. Magyarország az erős középmezőnyben foglal helyet a Visual Capitalist (VC) gazdasági hírportál által közzétett adatok szerint.

Idén már júliusban megkezdődtek a bértárgyalások a munkaadók, a munkavállalók és a kormány egyeztető fórumán, amelynek nyomán többféle bérigény látott napvilágot. Bár az egyeztetéseken a munkavállalók szerint nem beszéltek még konkrét bérigényekről, az MGYOSZ alelnöke szerint jövőre sem kizárt a kétszámjegyű minimálbéremelés. A munkavállalói oldalhoz hasonlóan a munkaadók sem zárják ki, hogy ősszel cégbezárások és elbocsátások várhatók.

A felek az az ágazati tarifa-megállapodások bevezetéséről is tárgyaltak.

Többéves előkészítést igényelt, de az egyik közismert magyar cégnek, az ingatlan.com-nak végre sikerült megvalósítania a száz százalékban transzparens bérezési rendszert. A vezetés már leszűrte az első tapasztalatokat: azt látják, hogy a fizetésekkel kapcsolatos elégedettség folyamatosan növekszik. Emellett a fluktuáció is 3 százalék körüli szintre csökkent - írja a Forbes.

A Wizz Air bejelentette, hogy immáron másodszor indítja el fenntarthatósági nagyköveti programját. A kifejezetten sikeres első év után a munkatársak továbbra is részt vesznek különböző fenntarthatósági projektekben, népszerűsítik a környezetbarát megoldásokat, és értékes ismereteket osztottak meg egymással.

Miért tört bele Magyarországon a legtöbb próbálkozó cég bicskája a 4 napos munkahétbe? Megteremthető a munka-magánélet egyensúlya? Hogyan lehet a számos munkahelyen jelen lévő 4 generációt jól integrálni? veszélyt jelent a dolgozókra a mesterséges intelligencia? Bőgel Györggyel, a CEU nyugalmazott közgazdász professzorával beszélgettünk.

Bár a kezdeti javaslatok még kiforratlanok és messze van a tárgyalások vége, de már most lehet számolgatni, hogy 2025-ben mennyi lesz a minimálbér összege Magyarországon - cikkezi a vg.hu.

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben - állapítja meg a Deloitte 2024-es közép-európai CFO-felmérésének kiegészítő tanulmánya, amelyben a szakértők a pénzügyi osztályok belső működését és változó szerepeit vizsgálták. A megkérdezett pénzügyi vezetők 39%-a az új munkatársak felvételének nehézségét jelölte meg a pénzügyi területen belüli változást befolyásoló legfontosabb tényezőként.

A legproduktívabb munkahelyi teljesítményt nyújtó emberek is küzdenek néha önbizalomhiánnyal. Ha valaki sokat szorong és belsőleg képtelen megélni a sikert, annak ellenére, hogy külső, objektív módon magas teljesítményt nyújt, valószínűleg imposztor szindrómával küzd. Mit lehet tenni ellene és hogyan támogathatja a vezetés és a HR, hogy se egyéni, se csapatszinten ne okozzon fennakadást ez a jelenség? - erről ír a hrbartender.com oldalon Sharlyn Lauby HR tanácsadó, aki egy szervezetpszichológus tanácsát kéri ki.