Míg a magyar családi vállalkozások súlya a hazai GDP 40-60 százaléka, növekedési lehetőségeik messze elmaradnak az EU-átlagtól, noha tőkeerejükhöz mért jószolgálati tevékenységük és munkaerő-megtartó képességük még válság idején is sokkal erősebb, mint a multiknak. A családi vállalkozások versenyképességének támogatása elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez.

Ha egy állampolgár hibázik munkahelyén, felelősségre vonják, sokuktól azonnal megválnak. Ezzel szemben egy bíró tévedésének, hanyag munkájának nincs következménye. Fleck Zoltán, az ELTE Jogszociológia tanszék vezetője korábban úgy fogalmazott, hazánkban "a bírói hatalom hajlamos bezárkózni és ellenállni minden lényeges változásnak" és nehezen tűri a kritikát. Ezek fényében érdekes, hogyan fogadta a bírói kar a gyakoribb teljesítményértékelést előíró, idén életbe lépő törvénymódosítást. Fleck Zoltán lapunknak körülírta, milyen egy jól működő TÉR az igazságszolgáltatásban.

Kritikus ponthoz közeledik az emberiség által működtetett rendszer, amit az egyre gyakrabban jelentkező és hosszabban tartó krízisek jeleznek. Ha nem változtatunk a gondolkodásmódunkon, elkerülhetetlen lesz egy nagyobb méretű - környezeti és gazdasági - válság, ezért a fenntartható működéshez elsősorban a vezetőknek kell megtanulniuk a változásokat jól kezelni - vélik mind a fizika, mind a társadalomtudományok szakértői.

Október 10-én, idén először Magyarországon is meghirdette a Fordított napot a Common Purpose. A világ egyik legismertebb vezetőfejlesztő szervezete arra hívta fel a világ vezetőit, hogy október 10-én valami olyan dolgot tegyenek, amely teljesen elüt a napi rutintól, amelyet még sohasem próbáltak. A cél egyszerű: felrúgni a napi álmosító rutint és energiát, ötleteket, inspirációt nyerni az újszerű élmények által – írja a portálunkhoz eljuttatott sajtóközlemény.

Sokan gondolkodnak az ország végleges elhagyásán, célállomásnak pedig egyre többen választják a magas életszínvonaláról és munkakultúrájáról híres skandináv országokat az itthoni lehetőségek leszűkülése miatt. Ezek az elszánt emberek képesek egy teljesen új nyelvet is megtanulni és családostul nekivágni északnak - a jobb élet reményében. Szirmay Ágnes klinikai szakpszichológussal beszélgettünk a változás megéléséről, a skandináv és a magyar munkakultúra különbségeiről.

Várhatóan október 11-én tartja alakuló ülését a jövőben országos érdekegyeztető fórumként működő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT), az alakuló ülésen az MTI információi szerint részt vesz majd Orbán Viktor miniszterelnök is.

Lehet egyáltalán kisebb ráfordítással motiválni a dolgozókat? - felettébb tervezgetős, művelt és ravasz vezető, akinek megy. Nem árt egyenként ismernie a dolgozókat: például erősebben húzza az igát a szegény pára, mint az, akinek, mindene megvan. Közmegegyezés szerint a HR-es feladata kipuhatolni, ki milyen szóra hallgat, aztán gyárthatja az egyénre szabott motivációs terveket.

Óriási károkat okoz az országnak, hogy a szervezetek nem gazdálkodnak hatékonyan az emberi erőforrásokkal. Sokszor emiatt a fejlesztések ellenére sem válik hatékonyabbá egy cég és még évek múlva is ugyanott tart, mint korábban. A jövőben ezért a humán erőforrás menedzsment helyébe a humán tőkével való gazdálkodás lép, de a vállalkozások eredményességét az újszerű stratégiatervezés, a jobb változáskezelés, vagy az adótervezés is növelheti.

Egy friss kutatás szerint a vállalatirányítás, a hosszú távú stratégia, az innovativitás és a profitabilitás terén teljesítettek legjobban a magyarországi vállalatok. Az egészséggazdaság vállalatainak átlagos eredménye lett a legjobb, a pénzügyi vállalatoké pedig a leggyengébb a Leadership területén.

Egy mérési módszer bevezetése nem egyszerű, legyen szó tesztekről, értékelő/fejlesztő központokról, vagy 360 fokos felmérésekről. A HR-eseknek egyrészt meg kell győzniük a vezetőt az adott módszer hatékonyságáról, előnyeiről, másfelől a dolgozókban felmerülő félelmet és kétséget is el kell oszlatniuk. Cikkünkben azokat a csapdákat foglaljuk össze, amelyek elkerülésével sikeresebb lehet a mérési folyamat.

Világszerte mozgalmak szerveződnek környezetünk megóvása mellett, a mértéktelen fogyasztás ellen, azt hangoztatva, a fenntartható fejlődés egy oximoron. Szakértők szerint, ha nem változtatunk, 2050 előtt összeomlik a világgazdaság, veszélybe kerül az emberiség fennmaradása. Az egyik vízió a nemnövekedés társadalmát vetíti elő: kevesebb lesz a munka, az utazás, a termelés, a szemetelés, a hitelezés, és ökodemokráciában élünk. Annak jártunk utána, mennyire életszerű ez a jövőkép.

Jövő hétfőn négy szakszervezeti konföderáció tiltakozik a Parlament előtt az elmúlt egy évben hozott, a munkavállalókat érintő intézkedések és az új Munka törvénykönyve ellen. Októbertől sztrájkra készül a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, amennyiben nem teljesülnek követeléseik. Nemcsak Magyarországon tombol azonban „forró ősz”. A világ több pontján is tüntetések, sztrájkok zajlanak.

A munkavállalókat tekintik a legfontosabb érintetti csoportnak a magyarországi vállalatok. Nekik szól a legtöbb CSR program, őket szeretnék legjobban bevonni a működésükbe. Azonban a kétirányú kommunikáció és a civil szervezetek egyelőre még nincsenek előtérben –- derül ki a B&P Consulting által 53 vállalat részvételével lefolytatott idei Good CSR kutatás eredményeiből.

Vajon érzelmek nélkül van vezetés? A vezetők tényleg hideg fejjel hozzák azokat a bizonyos racionális döntéseket, vagy csak azt hiszik? A HR Portal GottHard Anikó munkaszervező-szociológust, Jagudits Ákos HR vezetőt, Dr. Bodó Péter képző-mester coachot, az Európai Coaching Szövetség (ECA) alelnökét, és Cservenyák Tamást, a KPMG-BME Akadémia vezető oktatóját és képzési projektmenedzserét kérdezte az érzelmek üzleti életben és oktatásban betöltött szerepéről és azok fontosságáról.