A BKV szerint a 13 százalékos teljesítménycsökkenés mellett 3-4 százalékos csoportos létszámleépítés "méltányos és elfogadható".

Megállapodott a BKV-val a csoportos létszámleépítésről hétfőn az a sztrájkbizottság, amelyet két szakszervezet hozott létre, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ), valamint a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ).

Változni, változtatni nem könnyű, ám sokszor ez a siker kulcsa. A rugalmas alkalmazkodás képessége rendkívüli előny a munkaerőpiacon. Hajdrik Anita, a Menekülj előre! HR Blog szerzője rendet tesz a szorongó fejekben.

Tesztekkel bármely munkakörre való alkalmasságot, a szükséges kompetenciát, kompetenciákat „mérhetjük" a feladatok adott szintjén, fontos, vagy kevésbé fontos feladatok esetén. A felvételi eljárásban a teszt csak egy forrást képvisel, a pályázati anyagokból nyert információkat egészíti ki, teszi teljesebbé. Nem mindegy azonban, hogy használjuk.

Könnyű azt mondani - jön rögtön a válasz. A jelen kor sajátsága, hogy nincs idő semmire, akinek van munkahelye az jóformán állandóan dolgozik és örül, ha este hazaér, akinek pedig nincsen, súlyos megélhetési problémákkal küzd. De ebből álljon az egész életünk? Van-e kiút az ilyen mókuskerékből, és ha igen, mi zökkenthet ki ebből a kerékvágásból? A témát a Business Coach Kft. senior executive coacha, Vásárhelyi Judit, valamint a BME Ergonómia és Pszichológia tanszék szervezet- és szakpszichológusa, dr. Kun Ágota segítségével járjuk körbe.

Az „"Erasmus - fiatal vállalkozóknak" programban a kezdő vállalkozók tapasztalt üzletemberektől tanulhatnak. 2011 óta összesen 22 magyar vállalkozó külföldi útját támogatta az unió, hatan a jövő év tavaszáig jutnak ki. A 3 magyar kapcsolattartó szervezet meghatározott költségvetési kerete és a magas túljelentkezés miatt a magyarok átlagosan 3 hónapra utaznak ki. A kiutazások költsége a program magyarországi indulása óta összesen 87-90 ezer euró közötti összeg, a menedzsmentek költségein kívül.

Augusztus 16-án Pályakezdők és Diák Munkavállalók Szakszervezete néven önálló szervezet alapítását kezdik meg pályakezdő fiatalok, melynek célja, hogy egy speciális réteg érdekeinek védelmére is kiterjedjen a munkavállalói érdekképviselet, írja a Munkástanácsok közleménye. A még nem „szervezett munkavállaló fiatalok számára így nagyobb lehetőség nyílik például a jogsegély-szolgáltatás és más, a kollektív munkajogban meglévő ismeretek megszerzésére és igénybe vételére.

Bérezésük miatt alakított sztrájkbizottságot a Spar élelmiszerlánc dolgozóinak egy része. A panaszok között hosszú munkaidő, ki nem fizetett túlóra, kötelező munkaruha-vásárlás és alacsony bérek szerepelnek, írja a hvg.hu.

Kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett és sztrájkbizottságot alakított a BKV-nál működő Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége (BKSZSZ) és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VTDSZSZ). A Közösségi Közlekedési Dolgozók Szakszervezet - Egységes Közlekedési Szakszervezet (KKDSZ-EKSZ) is sztrájkbizottságot alakított.

Néhány cégben egy Való Világ típusú valóságshow megy, ahol a "„nézők" szerepét a cégvezető, a HR-es és a tulajdonosi kör veszi fel, akik időről időre kiszavaznak játékosokat és időről-időre pedig beszavaznak játékosokat. Néha pedig nem azt a személyt szavazzák ki, akit ki kellene és nem mindig azt a személyt szavazzák be, akit igazán be kellene szavazni, és nagyon valószínűleg nem azok nyernek, akik a legtöbbet teszik a csapatért, hanem akik a legintelligensebben játsszák a munkahelyi valóság show-t.

A jelenlegi gazdasági helyzet egyértelműen változtatott mind a vezetők, mind a munkatársak hozzáállásán. Amíg vezetők felelőssége még nagyobb abban, hogy működőképesen és fizetőképes állapotban tartsák a cégeiket, addig a munkavállalók még inkább megbecsülik a tényt, hogy van munkájuk, ezáltal együttműködőbbek és talán „könnyebb is őket vezetni.

Szerdán együttműködési megállapodást kötött a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ), Budapesten, a Munkástanácsok székházában.

Régóta közszájon forog Ogilvy mondása, hogy a marketingre költött pénz 50 százaléka kidobott pénz. Csak azt nehéz eldönteni, hogy melyik 50 százalék az, ami hasznos volt és melyik nem. A mai gazdasági környezetben a cégek minden lehetséges módon csökkentik a költségeiket és ennek igen gyakran áldozatául esik a marketing költségvetés is. A nagy kérdés, hogy ezzel valóban felesleges kiadást spórol-e meg a cég vagy pont az ellenkező hatást éri el vele: tovább csökkenti a túlélési potenciálját.

Három éve még kiugróan magas forgalomról és értékarányos nyereségről árulkodtak az építőiparban tevékenykedő TERC Kft. mérlegei, majd a szektort sújtó piacszűkülés az 1990-ben alapított céget is elérte. Forgalmuk egyharmadát elveszítették, a nyereségük pedig évi közel százmillió forinttal zuhant. Az alapító tulajdonos, Molnár Miklós Konrád kétségbeesés helyett az előremenekülés mellett tette le a voksát: nem épített le, nem csökkentett fizetéseket, ehelyett merészen pályázott, és beruházott.