Továbbra is akadályozza az TÉR objektivitását a vélemények felvállalásának hiánya, a túlzott szubjektivitás, és az önértékeléstől való ódzkodás, illetve még mindig nehézséget jelent annak tudatosítása a szervezetben, hogy ez hasznos tevékenység. Elindult azonban némi fejlődés, hiszen egyre több cég látja be az értékelés jelentőségét, és már sokan felismerték: nemcsak azt kell értékelni, mit nyújtott az illető, hanem azt is, hogy miként, így teljesebb, árnyaltabb kép adható róla.

A büszkeség legméltóságteljesebb megjelenési formája egy belső érzés, mely nehezen fejezhető ki pénzben, de gyakran még szavakban is. Mégis ez az érzés lehet a dolgozók legfőbb motiváló tényezője, amely az egyén elkötelezettségének érzelmi kifejezését jelenti. Egy amerikai tanulmány szerint a büszkeség kialakításának képessége egyre meghatározóbbá válik a vállalat sikere szempontjából, ez a feladat pedig a HR-re vár. A humán erőforrás vezetőknek meg kell találni az alkalmazottak érzelmeihez és tudatához vezető utat. Az embereik büszkeségét sikeresen kiépítő vezetők ugyanis versenyelőnyre tehetnek szert, ami nem elhanyagolandó a jelen gazdasági helyzetben.

A gazdasági válság számos vállalatot nemkívánatos és drasztikus lépésre késztetett. A költségcsökkentő intézkedéseknek pedig sok helyütt nemcsak az eszközök, hanem maguk a munkavállalók is áldozatául estek. Arról azonban kevés információt hallani, hogy a cégek milyen tényezők alapján döntenek egy munkatárs megtartása vagy elbocsátása mellett és milyen módszerrel készítik elő a döntéshozatalt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a teljesítmény kevésbé, inkább a bérköltség és az egyéb juttatások mértéke, a munkaviszonyban eltöltött idő hossza számít.

A dolgozók közül a legjobbak válság idején is hajlamosak munkahelyet váltani, különösen, ha az adott cég elköveti a recessziós időszakban tipikusnak számító hibákat. Az ő megtartásukhoz ad nyolc tippet a Sirota amerikai kutatócég - írja a hr.blr.com.

Két évvel ezelőtthöz képest egy helyet előrelépve, a közép-európai rangsor negyedik helyén végzett Magyarország az amerikai Heidrick and Struggles vezetői tanácsadó cég és az Economy Business Unit által végzett Talent-index felmérésén, melyet a Népszabadság idéz. Hazánk kedvező helyét olyan országok veszélyeztetik mint Ukrajna és Bulgária, amelyekről néhány évvel ezelőtt senki sem tételezett volna fel ilyen mértékű fejlődést - mondták a kutatás készítői.

Kevésbé elkötelezettek a dolgozók a válságban, globálisan a vállalatok 31 százalékánál csökkent ez a mutató a Hewitt felmérése szerint. A magyar munkavállalók körében erősödött a munkahelyhez való kötődés, ami nem jár feltétlenül együtt a motiváció növekedésével. Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy többen félnek állásuk elvesztésétől és attól, hogy nem találnak könnyen új munkát.

Válság idején nehezebb motiválni a dolgozókat, hiszen bizonytalan, mi lesz holnap, lesznek-e újabb elbocsátások, csökkennek-e a fizetések. Sokan ilyenkor a kulcsemberekre koncentrálnak, de több vállalatnak az a fontosabb, hogy a csapatszellemet, az összetartást erősítse. A nyílt, hiteles kommunikáció, a gyakori teljesítményértékelés, a képzések, a karrierlehetőségek hatékony motivációs eszközök a nehéz időszakban - derült ki a II. Országos HR Benchmark Konferencián.

Az új típusú közszolgálati teljesítményértékelés 2006. évi bevezetését megelőzően a tapasztalatok azt mutatták, hogy a teljesítményértékelés kínálta szervezeti, vezetési, motiválási és egyéb lehetőségek kihasználása nem kellő hatásfokkal valósult meg. Szükségessé vált az egyéni teljesítményértékelést új módszertani, jogi, szervezési, pénzügyi alapokra helyezni, valamint az érintetteket felkészíteni a változásokra, az új módszerekre.

Átrajzolja a HR osztály feladatait a válság: a korábbi tömeges toborzási tevékenység és növekedéshez kapcsolódó feladatok változás menedzsment feladatokká alakulnak át. A motiváció fenntartása érdekében oda kell figyelni, hogy a teljesítmény menedzsment, munkaügyi és kompenzációs folyamatok minél nagyobb hatékonysággal működjenek - mondta Barcza Ilona HR menedzser.

Gyakorló HR-esek körében kétféle nézet uralkodik a tehetségek elvesztésének kockázatát illetően. Az egyik tábor szerint recesszió idején a tehetségek maradnak inkább a biztosnak tűnő jelenlegi munkahelyen, a másik nézet képviselői azt hangoztatják, hogy megjelennek a tehetségekre agresszíven vadászó versenytársak, a tehetségek más iparágba távoznak vagy saját vállalkozásba kezdenek. Bármelyik tendenciáról legyen is szó, a tehetségek motiválása, megtartása központi kérdés.

Nehéz időkben a munkavállalók aggódni kezdenek a jövőjük miatt és bizonytalanná válnak. Ez sem a dolgozónak, sem a vállalatnak nem érdeke. A zavarodottság a teljesítőképesség csökkenéséhez vezet, mert a dolgozók inkább a saját sorsukkal, semmint a vállalat eredményeivel lesznek elfoglalva. A vállalat jövője múlhat azon, hogy sikerül-e a recesszió idején az elkötelezettséget szinten tartani, vagy jó esetben akár növelni.

A dolgozók félnek a teljesítményértékeléstől (TÉR), mondván, esélyük sincs változtatni az ítéleteken. Pedig egy jó értékelési rendszer kiszűri a szubjektivitást, mivel olyan biztosítékok vannak beleépítve, amelyek nem engednek teret a vezetői túlzásoknak. Az egyik ilyen a személyügyi osztály folyamatos kontrollja, amely biztosítja, hogy ha túl sok beosztott elégedetlen az értékelésével, a HR nem őket, hanem a vezetőt veszi majd elő. Vagyis a TÉR a vezetői munka értékelése is egyben.