A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint hazánkban 186 ezer forint a bruttó átlagfizetés, ez 116 ezer nettó. A jelenlegi átlagos magyar bér harmada az olasznak, negyede az osztráknak és ötöde a németnek. Ha marad a piac által diktált felzárkózási ütem - ez számítások alapján hozzávetőleg 1,3 százalékos -, akkor 35-40 év alatt érjük be a nyugat-európai bérszínvonalat - cikkezik a Magyar Hírlap.

A bruttó átlagkeresetek 6,5, a nettó átlagkeresetek 0,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A január-februári reálkereset 7,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél január-februárban 2 millió 773 ezer fő állt alkalmazásban.

A hazai egészségügyi bérek az európai uniós átlagnak mindössze az egyhatodát teszik ki, és nem sok remény van arra, hogy a közeljövőben az ágazatban jelentős keresetnövekedés történjen. A magyar helyzetre felfigyeltek több tagállamban is, ahová egyre csábítóbb ajánlatokkal várják a magyar orvosokat, akiktől már a nyelvtudást sem várják el - cikkezik a Napi Gazdaság.

A számvevőszék szerint a magyar országgyűlési képviselők juttatása nem kiugróan magas sem a versenyszféra vezető tisztségviselőinek, sem a minisztériumok vezetőinek átlagához képest. A magyar képviselőknek biztosított költségtérítések abban térnek el a nemzetközi gyakorlattól, hogy az alapbéren felüli juttatások számlákkal, bizonylatokkal való alátámasztását nem szabályozták - emeli ki az ÁSZ.

Megkezdte az aláírások gyűjtését a közalkalmazotti bérek előmozdítása érdekében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). A tömörülés elnöke pénteki sajtótájékoztatóján azon reményének adott hangot, hogy a szükséges 50 ezer aláírás többszörösét sikerül összegyűjteni.

Továbbra sincs megegyezés a hivatásos állományúak 2007. évi bérfejlesztéséről és a szolgálati törvény módosításáról a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumán (SZÉF), azonban úgy tűnik, sikerül módosítani a hivatásosokat hátrányosan érintő magánnyugdíj-pénztári törvényt és a vizitdíjról szóló szabályt - közölte Kónya Péter szakszervezeti vezető.

Az idei bérek alakulását részben a korábbinál magasabb infláció határozza meg - mondta Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki Zrt. közgazdász kutatója a Népszavának.

Április 12-e ismét nagy adóbevallási és -befizetési határnap. Most érett befizetésre számos előleg, így a munkáltató által levont személyi jövedelemadó-előleg, a különadó-előleg, a kifizető által levont személyi jövedelemadó-előleg, a különadó-előleg, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő által fizetendő adóelőleg, az egyszerűsített vállalkozói adó előlege - adja hírül a Népszava.

Az állami vállalatok többsége már a múlt év végén megkötötte bérmegállapodásait, annak ellenére, hogy az OÉT ajánlása csak januárban született meg. Nagy részük azonban tartotta a keretszámokat. A versenyszférában ugyanakkor több olyan vállalat is akad, ahol csak júniusban kezdik meg a végleges egyeztetést - számol be a Népszabadság.

A nyugdíjrendszer rövid távú problémáiért egyértelműen a politikai döntéshozók felelősek - derült ki a Magyarország Holnap Nyugdíj és Időskor Kerekasztal (NYIKA) mai ülésén.

A tanári munkát minősítő teljesítményértékelési rendszert vezet be az oktatási tárca 2008-tól. A helyzet azonban nem egyszerű: bár a cél érthető, a szándék nemes, a pedagógus szakszervezet alelnöke nem tudja, miből fogják jutalmazni a tanárokat. A szaktárcától egyelőre nem tudtunk meg konkrétumokat.

Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága a plusz egy havi illetmény előrehozott kifizetését szabályozó törvénymódosítási javaslatot a testület hétfői ülésén.