Egyes vélemények szerint ma már nem létezik egyensúly munka és magánélet között, inkább azt kell jól eltalálni, hogy hogyan szabjuk meg a határokat és különítsük el egymástól a két területet. Míg más nézőpont szerint igenis meg kell találni egy egyensúlyt az életünk e két szelete között, amit egyes helyeken (akár földrajzilag, akár munkáltatói szempontól) jobban, másutt rosszabbul csinálnak. Az Egyesült Államokban decembertől kiterjesztik azoknak a körét, akik jogosultak lesznek túlórapénzre, ami akár több mint 4 millió munkavállalót érinthet (majdnem annyit, ahányan Magyarországon összesen dolgoznak). A magyar munkavállalók átlagosan 2-3 órával teljesítik túl a 40 órás munkahetet.

Focilázban ég az ország. Ma este 18 órakor Ausztria ellen kezdi meg szereplését a magyar labdarúgó válogatott a franciaországi Európa-bajnokságon. 1986 óta nem jutottunk ki nemzetközi tornára, itt a nagy lehetőség, hogy újra felkerüljünk Európa futballtérképére. Sokan pontokat, továbbjutást várnak a magyar csapattól, de vajon milyen hatása lehet a sikeres szereplésnek a focisták karrierjére? Hogy lehet mentálisan felkészülni egy nemzetközi tornára?

Az egészségügyben, a rendvédelemben, a szociális és a kulturális szférában, valamint a járási- és a kormányhivatalokban is emelkedhetnek a fizetések a tervek szerint, a 2017-es költségvetés elfogadása után, írja az Origo.

Módosította az oktatásra vonatkozó törvényeket az Országgyűlés. Ennek következtében összevonják a fenntartói és működtetői feladatokat, vagyis teljes lesz az államosítás. Valamint az intézményvezető differenciálhat a pedagógusok béremelésében az adott költségvetési keretek között.

Míg a leggazdagabb háztartások jövedelme emelkedett az elmúlt öt évben, addig a szegényebbek bevétele tovább csökkent, derült ki a BCE Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ elemzéséből, amiről a Portfolio írt.

Legalábbis ezt mutatja a 20 százalékos béremelkedés, amennyivel többet kaptak 2015-ben, mint egy évvel korábban, derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) friss adataiból, írja a Napi.hu.

Minden harmadik európai kis- és középvállalkozás (kkv), valamint minden negyedik nagyvállalat több munkavállalót tudna felvenni, ha számláit gyorsabban kiegyenlítenék, a nagyobb fizetési fegyelemben jelentős munkahelyteremtő potenciál rejlik - derül ki az Intrum Justitia nemzetközi pénzügyi szolgáltató cég éves európai fizetési jelentéséből.

A fizetés mértéke tipikusan az a kérdés, amit az ember, ha saját magáról van szó ritkán szeret kiteregetni, de a másik bérezése általában rendkívüli módon érdekli, már csak az összehasonlítás végett... A bérek transzparenciájának kérdése szervezeti, jogi és pszichológiai szempontból egyaránt érdekes. Hiszen a nyíltság és átláthatóság egyszerre jelentheti egy induló cégben a szervezeti kultúra alapjait, míg másutt komoly munkahelyi feszültségeket teremthet, titoktartási szabályok és személyiségi jogok akár súlyos megsértését jelentheti a bérek nyilvánosságra kerülése.

Idén januártól életbe lépő jogszabály-változás hatására a keresőképtelenné váló munkavállalók előbb juthatnak hozzá az őket megillető táppénzhez. Cikksorozatunk következő részében további példákon keresztül boncolgatjuk, hogyan hat a jogszabályváltozás a foglalkoztató-, a kifizetőhely illetve a munkavállaló mindennapjaira.

Bár Magyarország az idei adócsökkentéssel szembement a régiós trenddel, a munkavállalói járulékok kiugró szintje miatt vezetjük a régiós listát - tudatja a Világgazdaság.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a mindenki számára garantált alapjövedelem megfelelően orvosolná a társadalmi problémákat. A konzervatív közíró politikai demagógiának tartja az elképzelést. Sajtóinformációk szerint az európaiak hatvannégy százaléka támogatja az ellátás koncepcióját.

Az idézőjel nem véletlenül került a kezdőkérdés mellé, hiszen a jelenlegi munkaerő-piaci helyzet megoldására ez az út nem tűnik mindent problémánkat megoldó, kizárólagos megoldásnak. Talán érdekesebb, ha megnézzük, hogy mi minden áll a háttérben? Az OTP Nagyvállalati konferenciáján került terítékre ez a téma. Arra kértek, hogy szakértő szemmel segítsek a vezetőknek ránézni a jelenlegi helyzetre.

2016. január-márciusban a bruttó átlagkeresetek 6,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).