Akár milliárdokra is rúghat az a kártérítési összeg, amit a magyar állam kifizethet a panaszosoknak, akiktől a közszférában 2013-tól, továbbfoglalkoztatásuk miatt elvették a nyugellátásukat, írja a Népszabadság.

A KSH legfrissebb jelentése szerint pontosan 294 400 forint volt idén januárban, ami 5,8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A növekedés elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének köszönhető.

Idén januártól 111 ezer forint a bruttó minimálbér, ami 2010 óta 51 százalékkal emelkedett, a nettó bér ellenben mindössze 23 százalékot, amellyel a visegrádi országok közt is sereghajtó Magyarország, írja a Napi.hu. Egy dolgozó a bruttó bérének mindössze 66 százalékát kapja meg, míg Csehországban a 89 százalékát.

Magyarországon egyes ágazatok bizonyos munkaköreiben átlagosan 1,5-2 millió forintos bruttó átlagkeresetek vannak. Egy HR-igazgató például 1,3 millió forintot kereshet havonta egy felmérés szerint - tudatja az Origo.hu.

2013 óta hárommal nőtt a különadók száma, így összesen 15 különadó van hatályban Magyarországon. - Ugyanakkor kérdés, hogy nem veszélyeztetik-e céljuk teljesülését azzal, hogy hatásukra csökken a beruházások mértéke, lassul a növekedés, ami végső soron az adóbevételek csökkenéséhez vezethet - vetette fel Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója a portáluknak eljuttatott szakcikkében.

Már nem csak a mérnökökért, a kvalifikált szellemi dolgozókért, hanem a betanított munkásokért is kiélezett verseny zajlik a cégek között. Miközben a régiós országok cégei is megkezdték a hazai dolgozók elszívását. Muszáj lesz emelni a béreket - írja a Napi.hu.

A 34 tagú OECD-n belül Magyarország az egyik legolcsóbb hely, ha néha nem is így érezzük. Csak Lengyelország olcsóbb nálunk. Ugyanakkor bérek tekintetében Magyarország áll a második legrosszabb helyen, elemzi az OECD adatait a Napi.hu.

A kormány szerint a CSOK egyszerre családpolitikai és gazdaságélénkítő intézkedés, amelynek három célja van: az építőipar fellendítése, több gyerek születése és a családok lakáshoz jutása. „Utóbbi zárójelbe tehető, de nem ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy kizárólag a közép- és felsőosztály megsegítéséről szól, miközben a legszegényebbeket, a munkanélkülieket, a közmunkásokat, a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott például tanárokat, a külföldre ingázó szezonális munkásokat tudatosan kizárják abból. Hiszen nekik nincs folyamatos munkaviszonyuk” – mondta a HR Portálnak Szikra Dorottya szociálpolitikus.

Európa-szerte átlagosan 16,1 százalékkal alacsonyabb összeget visznek haza a nők havonta az Eurostat adatai szerint. Az egy évvel korábbi állapotokhoz képest a legnagyobb javulás Magyarországon következett be, írja a vg.hu.

Jelenleg 60 adófajta létezik Magyarországon a Jalsovszky Ügyvédi Iroda számításai szerint. Az általános forgalmi adó (ÁFA) 25 százalékban, a személyi jövedelemadó pedig 13 százalékban járul hozzá a központi adóbevételekhez, ugyanakkor az adók döntő többsége 1 százaléknál kisebb mértékű bevételt generál. Nemzetközi viszonylatban is soknak tűnik a 60 féle adó.

A közfoglalkoztatottak bére idén sem éri el az 52 ezer forintot, így a minimálbérnél 22 ezer forinttal kevesebbet visz haza egy közmunkás, írja a Magyar Nemzet keddi számában a Belügyminisztériumtól kapott információk alapján.

A versenyszférában működő szállítmányozó cégek csábítják a munkaerőt, amiből hiány van, így jelentősen emelik a béreket. Míg az állami vállalatoknál sorban jelentik be a sztrájkkészültséget a megegyezés hiányában, írja a Napi.hu.

A jóléti államok béreihez felzárkózás még évtizedekig csak álom maradhat. Magyarországon a dolgozók nagyjából az osztrák bérek harmadát kapják, így nem csoda, hogy egyre több területen helyeznek kilátásba sztrájkokat a szakszervezetek, írja a Világgazdaság.