A kormány szerint a CSOK egyszerre családpolitikai és gazdaságélénkítő intézkedés, amelynek három célja van: az építőipar fellendítése, több gyerek születése és a családok lakáshoz jutása. „Utóbbi zárójelbe tehető, de nem ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy kizárólag a közép- és felsőosztály megsegítéséről szól, miközben a legszegényebbeket, a munkanélkülieket, a közmunkásokat, a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott például tanárokat, a külföldre ingázó szezonális munkásokat tudatosan kizárják abból. Hiszen nekik nincs folyamatos munkaviszonyuk” – mondta a HR Portálnak Szikra Dorottya szociálpolitikus.

Európa-szerte átlagosan 16,1 százalékkal alacsonyabb összeget visznek haza a nők havonta az Eurostat adatai szerint. Az egy évvel korábbi állapotokhoz képest a legnagyobb javulás Magyarországon következett be, írja a vg.hu.

Jelenleg 60 adófajta létezik Magyarországon a Jalsovszky Ügyvédi Iroda számításai szerint. Az általános forgalmi adó (ÁFA) 25 százalékban, a személyi jövedelemadó pedig 13 százalékban járul hozzá a központi adóbevételekhez, ugyanakkor az adók döntő többsége 1 százaléknál kisebb mértékű bevételt generál. Nemzetközi viszonylatban is soknak tűnik a 60 féle adó.

A közfoglalkoztatottak bére idén sem éri el az 52 ezer forintot, így a minimálbérnél 22 ezer forinttal kevesebbet visz haza egy közmunkás, írja a Magyar Nemzet keddi számában a Belügyminisztériumtól kapott információk alapján.

A versenyszférában működő szállítmányozó cégek csábítják a munkaerőt, amiből hiány van, így jelentősen emelik a béreket. Míg az állami vállalatoknál sorban jelentik be a sztrájkkészültséget a megegyezés hiányában, írja a Napi.hu.

A jóléti államok béreihez felzárkózás még évtizedekig csak álom maradhat. Magyarországon a dolgozók nagyjából az osztrák bérek harmadát kapják, így nem csoda, hogy egyre több területen helyeznek kilátásba sztrájkokat a szakszervezetek, írja a Világgazdaság.

Decemberben 5,7, a tavalyi év átlagában 4,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagos nettó kereset az múlt év átlagát tekintve 162 300, decemberben 178 585 forint volt - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számos munkatársának fizetése alig haladja meg a minimálbért. Egy középfokú végzettségű, kezdő pénzügyőrjárőr például nagyjából bruttó 130 ezer forintot keres havonta - írta a Magyar Nemzet.

8,7 milliárd forintos bérkompenzációt kapnak a helyi önkormányzatok dolgozói, derül ki a Magyar Közlönyből. A forrást a Miniszterelnökségtől csoportosítják át, írja a Portfolio.

Közel 24 milliárd forintnak megfelelő túlórát fizettek ki a rendőrségnél, a katonaságnál és a katasztrófavédelemben és a büntetés-végrehajtásban tavaly, amelynek nem csak a menekültválság, hanem létszámhiány is állhat a hátterében, írja a Magyar Nemzet.

Még mindig a hatodik legmagasabb a magyar adóék, 48,2 százalék, ami annyit tesz hogy az összeg, amennyibe a munkavállaló kerül a munkáltatónak, és a pénz között, amit végül a dolgozó megkap jelentős a különbség. A személyi jövedelemadó csökkent, a bérterhek így valamivel csökkentek, nagyjából Olaszországgal vagyunk egy szinten, írja a Világgazdaság.

Jelentős összegeket fizettek be az önkéntes nyugdíjkasszákba a pénztári tagok és munkáltatóik is. Nagy arányban nőttek a megtakarítások az előző évhez képest. A pénztárak szerint a munkáltatók törekszenek arra, hogy hosszabb távon hasznosítható juttatásokat adjanak, ezzel is növelve a lojalitást.

Januártól új szabályok is érvényesülnek a családi adóalap-kedvezmény nyilatkozat kitöltésében, ami nem egyszer gondot okoz a munkavállalóknak és a munkáltatóknak, írja a munkajog.hu.