A KSH kimutatása szerint egy főre napi átlagosan 214 perc fizetetlen otthoni munka jut. Miközben a termelő tevékenységre, szintén átlagban, csak 164 perc jut. A népesség 30 százaléka vesz csak részt utóbbi, fizetett tevékenységben, írja a Világgazdaság.

A kormány tavaly ősszel engedélyezte az állami cégek vezetőinek béremelését. A legnagyobb vállalatok ezt meg is lépték, és így negyvenötszörös lett a fizetéskülönbség a legjobban és a legrosszabbul kereső alkalmazott között - adja hírül a Népszabadság.

A Mol és az OTP Bank honorálja a legbőkezűbben igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjait. Tiszteletdíjuknál már csak havi bérük, részvényjuttatásaik magasabbak - írja a Világgazdaság.

A 2015-ben egyre nyilvánvalóbbá váló munkaerőhiány következtében elkezdtek emelkedni a bérek a versenyszférában. A januári statisztikák alapján, egy év alatt nagyjából 6,8 százalékos növekedés következett be, számolta ki a Portfolio.

Akár milliárdokra is rúghat az a kártérítési összeg, amit a magyar állam kifizethet a panaszosoknak, akiktől a közszférában 2013-tól, továbbfoglalkoztatásuk miatt elvették a nyugellátásukat, írja a Népszabadság.

A KSH legfrissebb jelentése szerint pontosan 294 400 forint volt idén januárban, ami 5,8 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. A növekedés elsősorban a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének köszönhető.

Idén januártól 111 ezer forint a bruttó minimálbér, ami 2010 óta 51 százalékkal emelkedett, a nettó bér ellenben mindössze 23 százalékot, amellyel a visegrádi országok közt is sereghajtó Magyarország, írja a Napi.hu. Egy dolgozó a bruttó bérének mindössze 66 százalékát kapja meg, míg Csehországban a 89 százalékát.

Magyarországon egyes ágazatok bizonyos munkaköreiben átlagosan 1,5-2 millió forintos bruttó átlagkeresetek vannak. Egy HR-igazgató például 1,3 millió forintot kereshet havonta egy felmérés szerint - tudatja az Origo.hu.

2013 óta hárommal nőtt a különadók száma, így összesen 15 különadó van hatályban Magyarországon. - Ugyanakkor kérdés, hogy nem veszélyeztetik-e céljuk teljesülését azzal, hogy hatásukra csökken a beruházások mértéke, lassul a növekedés, ami végső soron az adóbevételek csökkenéséhez vezethet - vetette fel Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója a portáluknak eljuttatott szakcikkében.

Már nem csak a mérnökökért, a kvalifikált szellemi dolgozókért, hanem a betanított munkásokért is kiélezett verseny zajlik a cégek között. Miközben a régiós országok cégei is megkezdték a hazai dolgozók elszívását. Muszáj lesz emelni a béreket - írja a Napi.hu.

A 34 tagú OECD-n belül Magyarország az egyik legolcsóbb hely, ha néha nem is így érezzük. Csak Lengyelország olcsóbb nálunk. Ugyanakkor bérek tekintetében Magyarország áll a második legrosszabb helyen, elemzi az OECD adatait a Napi.hu.

A kormány szerint a CSOK egyszerre családpolitikai és gazdaságélénkítő intézkedés, amelynek három célja van: az építőipar fellendítése, több gyerek születése és a családok lakáshoz jutása. „Utóbbi zárójelbe tehető, de nem ez a legnagyobb probléma, hanem az, hogy kizárólag a közép- és felsőosztály megsegítéséről szól, miközben a legszegényebbeket, a munkanélkülieket, a közmunkásokat, a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott például tanárokat, a külföldre ingázó szezonális munkásokat tudatosan kizárják abból. Hiszen nekik nincs folyamatos munkaviszonyuk” – mondta a HR Portálnak Szikra Dorottya szociálpolitikus.

Európa-szerte átlagosan 16,1 százalékkal alacsonyabb összeget visznek haza a nők havonta az Eurostat adatai szerint. Az egy évvel korábbi állapotokhoz képest a legnagyobb javulás Magyarországon következett be, írja a vg.hu.