A kiküldött magánszemélyek adózása mindig egy kritikus kérdés a vállalkozások életében, mert „határon átnyúló" adózási módszerek alkalmazásáról, akár több ország adórendszerében való jártasságról is szó van, és ennek a nem megfelelő alkalmazása vagy hiánya a kiküldött magánszemély jövedelmi helyzetét igen jelentősen befolyásolja.

Január 31-ig van idejük a vállalkozásoknak az szja bevallásokhoz szükséges igazolások elkészítésére. A dokumentumok helyes kiállításához - különösen az olyan speciális foglalkoztatási formák, mint a munkavállalók külföldi kiküldetése - a vállalatoknak idén számos új szabályt kell figyelembe vennie. Tudatos kiküldetési politikával, a feladatok komplex megközelítésével a cégek sok kellemetlenségtől kímélhetik meg magukat.

Immár itthon is működik a befektetői letelepedés intézménye, amelynek értelmében tartózkodási engedélyt kaphat az a harmadik országbeli - vagyis unión kívüli - állampolgár, akinek magyarországi befektetései miatt beutazásához és itt-tartózkodásához nemzetgazdasági érdek fűződik.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján megjelent állásfoglalás új szemléletmódot tartalmaz a kiküldetésekhez kapcsolódó, az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezmény alapján munkaviszonyból származó jövedelem adóztatásával kapcsolatban - hívja fel a figyelmet a PwC.

Az eddigi adóhatósági gyakorlattól eltérő, szigorú ellenőrzésekre számíthatnak azon külföldi cégek hazai leányvállalatai, amelyek anyavállalataik dolgozóit foglalkoztatják - hívja fel a figyelmet szerdai közleményében a Mazars könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat.

Egyre kevesebb a klasszikus expatek száma Magyarországon, ami a külföldi beruházások visszaesésével is magyarázható - állítja az Expat-Center ügyvezetője, Cziczárdi Györgyi. Az áttelepítéssel foglalkozó cégek szolgáltatásaik bővítésével, diverzifikálásával, vagy azok személyre szabásával igyekeznek a meglévő ügyfeleik elégedettségét növelni.

Bár a munkáltató bejelentési kötelezettségére vonatkozó új szabályok már 2011 augusztusában hatályba léptek, az érkező külföldi munkavállalók valós számához képest a bejelentések elenyésző számban történnek meg. Most állítják fel azt a rendszert, amely alapján az illetékes hatóságok élhetnek ellenőrzési és szankciós jogukkal a külföldi munkavállalók nem megfelelő regisztrációja esetén a munkáltató felé.

Előre érdemes a munkáltatóknak átgondolni, hogy mennyi időre alkalmaznak nem EU-s állampolgárt, mert sok pénzt veszíthetnek a cégek, ha nem jól kalkulálnak. Módosították ugyanis a társadalombiztosításról szóló törvényt, amelynek értelmében a harmadik országból érkező munkavállalók után is kell járulékot fizetni, ha két évnél tovább maradnak Magyarországon.

Az ideérkező külföldi munkavállaló számára fontos, hogy új otthona kényelmes, biztonságos és jó helyen legyen. Ezzel kapcsolatban a HR-eseknek több elvárása is van a költségeket és az érdekvédelmet illetően. Cikkünkben végigvesszük, hogyan teljesülhetnek ezek a feltételek egy tapasztalt relokációs cég bevonásával.

Azok a vállalatok, ahol expatok dolgoznak, jól tudják, hogy a külföldi munkatársak áttelepítése, beillesztése és foglalkoztatása mekkora költségeket ró a cégre. A jelenlegi gazdasági helyzetben pedig mindenki megpróbálja a költségeit csökkenteni. Felmerül tehát a kérdés: hogyan takarékoskodjunk anélkül, hogy mindez a minőség rovására menne?

A kiküldött munkavállalók jogainak megerősítésére tett javaslatot szerdán az Európai Bizottság. A bizottság a szabálytalanul működő közvetítő cégek ellen is fel kíván lépni a jövőben - olvasható a szerkesztőségünk számára megküldött sajtóközleményben.

A cégvezetők nagy része szerint az elkövetkező években növekedni fog a kiküldetések száma, igaz, közülük sokan fejlesztenék még mobilitási rendszerüket - derül ki egy friss felmérésből. Bár egyre több magyar munkavállaló van kiküldetésben, az ezzel kapcsolatos adózási teendőket sokszor nem tudják még megfelelően kezelni a cégek.

A legtöbb cég akkor fordul profi segítségért, amikor egy unión kívüli állampolgárt szeretne felvenni és akadályokba ütközik a beléptetés során. A tavalyi év tapasztalatai alapján összeszedtük, melyek voltak a leggyakoribb relokációs akadályok.

Üzleti út a kiküldetések helyett, valótlan adatok a hatóságoknak. Tévhitek, amiket gyakorta alkalmaznak cégek azért, hogy visszafogják a relokációs kiadásokat. Csökkenthetünk-e költséget úgy, hogy kikerüljük a szabályokat? Mi a valódi ára az ilyen spórolásnak? Cziczárdi Györgyivel, az Expat-Center ügyvezetőjével a költségcsökkentő megoldások mérlegét vázoljuk.