Alapvető emberi szükséglet a valahová való tartozás, munkahelyünkön is elkerülhetetlen, hogy egy csapat részévé váljunk. Csoportban azonban mindig alkalmazkodni kell, ha valaki erre képtelen, akkor őt kilöki magából a közösség, akár a csoport normájával van baj, akár az egyén viselkedése deviáns - véli Szirmay Ágnes munkapszichológus, aki szerint krízishelyzetben különösen fontos, hogy összetartson a csoport. A vezetőn múlik a deviáns személy sorsa.

Akkor lesz hatékony egy gyakornoki program, amikor mind a vállalatnak, mind a munkavállalónak megéri, azaz kölcsönösen profitálnak belőle. Vállalati oldalról érdemes összegyűjtenünk azokat a szempontokat, melyek a gyakornoki programunk hatékonyságát mutatják. Amennyiben munkavállalóként szeretnének egy ilyen programba belevágni, legalább ennyire fontos megvizsgálnunk, mennyire illeszkedik személyes céljainkhoz.

Jóllehet a gazdasági válság hatása különösen erősen érezhető Nagy-Britanniában, a jelek szerint van egy terület, amelyen itt sem kell visszaeséstől tartani, ez pedig az alternatív energiafajták ágazata. A HR szakembereknek a jövőben segíteniük kell vállalataikat az új technológiák kidolgozásához és működtetéséhez szükséges munkaerő felkutatásában és megszerzésében. Másrészt kialakulhat a HR-szakemberek egy új típusa, a környezetvédelmi területre specializálódott "zöldgalléros" HR-menedzser.

Az egyéni és a szervezeti siker a korszerű munkahely egyik fő meghatározójává vált, egyre inkább ennek eredményességétől függ. Sokféle csoportot szerveznek: funkció-független teamek stratégiai terveket készítenek, időszakos csoportok rövid távú projekteket valósítanak meg, több ágazatban vállalatközi munkacsoportokat is létrehoznak. Napjainkban a virtuális csoportok együttműködése van napirenden, ahol a tagok földrajzilag elkülönült helyeken dolgoznak és soha nem találkoznak egymással.

Továbbra is akadályozza az TÉR objektivitását a vélemények felvállalásának hiánya, a túlzott szubjektivitás, és az önértékeléstől való ódzkodás, illetve még mindig nehézséget jelent annak tudatosítása a szervezetben, hogy ez hasznos tevékenység. Elindult azonban némi fejlődés, hiszen egyre több cég látja be az értékelés jelentőségét, és már sokan felismerték: nemcsak azt kell értékelni, mit nyújtott az illető, hanem azt is, hogy miként, így teljesebb, árnyaltabb kép adható róla.

Gazdasági válságban különösen nem mindegy, hogy a dolgozó/vezető hogyan éli meg a változásokat, hiszen az kihat a szervezet fejlődésére is. Egyesek kalandnak fogják fel, és belső félelmeik ellenére beleugranak az ismeretlenbe, mások lebénulnak, mivel az ismeretlentől való félelmük nagyobb, mint a változás iránti vágyuk. A változás ugyanis kockázatvállalással jár, és ellentmond a biztonság iránti vágyunknak, amely az emberi lélek természetes igénye. A munkapszichológus úgy véli, akkor félünk a nagy váltásoktól, amikor nem tudjuk kontrollálni a körülöttünk levő dolgokat.

A szervezetfejlesztésben is egyre inkább megjelenik a hatékonyság iránti igény, vagyis a vállalatok közvetlen, kézzel fogható eredményeket várnak egy-egy programtól. Mivel a szervezet működése szorosan összefügg az ott dolgozók tudásával és képességeivel, érthető, hogy az utóbbi időben előtérbe kerültek a személyközpontú módszerek. Az egyik ilyen, viszonylag új keletű program a TaskTrain, amely amellett, hogy a vállalati probléma feltárására szerveződik, a résztvevők személyes készségeit is fejleszti.

Hazánkban sokan sokféleképpen gondolkodnak a sztrájktörvényről: míg a szakszervezetek általában megfelelőnek tartják azt, addig a munkáltatók szerint több ponton is változtatni, pontosítani kellene, a jogászok véleménye pedig eltérő ebben a kérdésben. Az is érdekes kérdés, hogy nálunk miért "csak" a szakszervezetek kezdeményeznek sztrájkot, a munkavállalók miért nem élnek ezzel a jogukkal.

A büszkeség legméltóságteljesebb megjelenési formája egy belső érzés, mely nehezen fejezhető ki pénzben, de gyakran még szavakban is. Mégis ez az érzés lehet a dolgozók legfőbb motiváló tényezője, amely az egyén elkötelezettségének érzelmi kifejezését jelenti. Egy amerikai tanulmány szerint a büszkeség kialakításának képessége egyre meghatározóbbá válik a vállalat sikere szempontjából, ez a feladat pedig a HR-re vár. A humán erőforrás vezetőknek meg kell találni az alkalmazottak érzelmeihez és tudatához vezető utat. Az embereik büszkeségét sikeresen kiépítő vezetők ugyanis versenyelőnyre tehetnek szert, ami nem elhanyagolandó a jelen gazdasági helyzetben.

A gazdasági válság számos vállalatot nemkívánatos és drasztikus lépésre késztetett. A költségcsökkentő intézkedéseknek pedig sok helyütt nemcsak az eszközök, hanem maguk a munkavállalók is áldozatául estek. Arról azonban kevés információt hallani, hogy a cégek milyen tényezők alapján döntenek egy munkatárs megtartása vagy elbocsátása mellett és milyen módszerrel készítik elő a döntéshozatalt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a teljesítmény kevésbé, inkább a bérköltség és az egyéb juttatások mértéke, a munkaviszonyban eltöltött idő hossza számít.

A dolgozók közül a legjobbak válság idején is hajlamosak munkahelyet váltani, különösen, ha az adott cég elköveti a recessziós időszakban tipikusnak számító hibákat. Az ő megtartásukhoz ad nyolc tippet a Sirota amerikai kutatócég - írja a hr.blr.com.

A rutin feladatoktól különböző, az egyediség, újszerűség nyomán kockázatokkal bíró munkákat célszerű felkészülten, tudatosan, rendezetten kiviteleznünk. Jelentős segítséget jelent valamilyen bevált projektmenedzsment módszertan alkalmazása. A világon a legelterjedtebb és legismertebb a Project Management Institute által folyamatosan karbantartott szabvány, a PMBOK Guide.

Sokan a dolgozók elbocsátásával válaszolnak a kedvezőtlen gazdasági helyzetre. Pedig hosszú távon sokkal jobb stratégiának bizonyul az értékes munkaerő megtartása. Ennek érdekében érdemes tisztában lenni a lehetőségekkel, amelyeket a munkajog, ha korlátozottan is, de megenged a foglalkoztatásból eredő költségek mérséklésére és így a munkahelyek megtartására.