Kisgyermekes szülők atipikus foglalkoztatására irányuló felmérést indít a Magyar Távmunka Szövetség Munkacsoportja. A szövetség fejlesztési irányok megfogalmazásával, gyakorlati tapasztalatokkal támogatná a munkáltatókat a kisgyermekes szülők rugalmas foglalkoztatásban történő visszatérésére vonatkozólag - áll a lapunknak eljuttatott sajtóanyagban.

A Munka Törvénykönyvének várható változásai számos ponton érintik a munkaerő-piaci szolgáltatásokat. Cikksorozatunkban a munkaerő-közvetítést, a kölcsönzést, és a „diákmunkát” érintő fontosabb változásokat vesszük számba. Ezúttal a diákmunka jogi hátterét, az iskolaszövetkezetek munkájával kapcsolatos szabályokat mutatjuk be.

Törvényhozás szempontjából nem lehet panaszuk a kölcsönző cégeknek: az EU irányelv átültetésében szakmai szövetségeik véleményét figyelembe vették a jogalkotók, miként az új Munka Törvénykönyvvel sem jártak éppenséggel rosszul. Azokat a pontokat kerestük, ahol a törvénymódosítás egyaránt jót hozott a kölcsönvevőknek és a kölcsönbeadóknak.

Németországban az azonos képesítésű, de szerződéssel, ideiglenesen dolgozó munkavállalók jelentősen kevesebbet keresnek, mint a törzsgárda tagjai - tűnik ki az RWI tanulmányából, melyről a Világgazdaság Online számol be.

A Telenor és Microsoft kezdeményezésére április 21-én Magyarországon első alkalommal rendezik meg a Dolgozz Otthonról Napot. A két cég szerint a rugalmas munkavégzés nem csak a kreativitást segíti: az otthoni munka motiválja a kollégákat, növeli a lojalitást, és javíthatja a munkavállalói imázst. A kezdeményezés célja, hogy a lehető legtöbb hazai - elsősorban szellemi munkát adó - munkáltató tegye lehetővé az otthoni munkavégzést minél több munkatársa számára.

A kormányzat a közelmúltban társadalmi egyeztetésre bocsátott négy, EU-forrásból finanszírozott pályázatot, melyek célja a nők társadalmi és gazdasági szerepvállalásának támogatása, elsősorban a rugalmas munkahelyek megteremtése révén - olvasható a lapunknak eljuttatott közleményben.

A Munka Törvénykönyvének várható változásai számos ponton érintik a munkaerő-piaci szolgáltatásokat. Cikksorozatunkban a munkaerő-közvetítést, a kölcsönzést, és a „diákmunkát” érintő fontosabb változásokat vesszük számba. Ezúttal a munkaerő-kölcsönzés jogi problémáit, a jogharmonizációs szabályokat és az anomáliákat járjuk körbe.

Kevés szakember tervezi elhagyni a munkáltatóját annak ellenére, hogy elégedetlenek a munkájukkal - ezt mutatta ki az Accenture új világméretű, "Az előrelépés útja" címet viselő kutatása. Többségük a rugalmas munkafeltételekkel érvel a maradás mellett.

Távmunkában dolgozó alkalmazottak, mobiltelefonon kínált szolgáltatások, átjárható alkalmazások és ennek következtében megváltozó munkaerőpiac lehet a virtualizáció terjedésének eredménye az Adecco Academyn elhangzottak szerint.

Az utóbbi időben tapasztalható „jogszabálydömping”, különösen a Munka Törvénykönyvének közelmúltbeli, illetve várható változásai számos ponton érintették a munkaerő-piaci szolgáltatásokat. Cikksorozatunkban a munkaerő-közvetítést, a kölcsönzést, és a „diákmunkát” érintő fontosabb változásokat vesszük számba. Elsőként a közvetítés szabályozásának gyenge pontjait, további fejlesztését járjuk körbe.

Az új felsőoktatási törvény és a keretszámok elfogadása után egyre hangsúlyosabbá válik a kérdés: hogyan, és miből finanszírozzák a hallgatók tanulmányaikat? A diákmunka jogi környezetét rendezte a kormány, így ezzel biztonságos keretek között a legolcsóbb legális munkaerőt lehet kínálni a cégeknek. A HÖOK és a felsőoktatási intézmények támogatják a diákmunka szakmai gyakorlatba történő integrálását - derült ki egy tegnapi sajtótájékoztatón.

Drágább lesz a kölcsönzés, amit elsősorban a szolgáltatás színvonalának emelésével ellensúlyozhatnak a kölcsönző cégek. Aki nem bírja a versenyt, kiesik a piacról - ilyen keményen átrendezheti a munkaerő-kölcsönző üzletágat a Munka Törvénykönyvének (Mt) ez év közepétől hatályos változtatása.

A Malév csődjében érintett több száz munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállaló bérének kifizetését nem támogatja a vállalkozások saját dolgozóit védő jelenleg is hatályos törvény. Csőd esetén ugyanis a munkaerő-kölcsönzés szolgáltatási követelésnek számít és nem bérjellegű tartozásnak. A HR Portál információi szerint a Malév-ügyben is tapasztalt elbíráláson szeretne változtatni három szervezet.