Feltételekkel, de támogatják az egyetemi oktatók, hogy a munkájuk értékelésekor fontos szempontként vegyék figyelembe a hallgatók elégedettségét, értesült a Magyar Nemzet. Jövőre egységes minősítési rendszer jöhet az egyetemeken, amely befolyásolná a béreket is.

A jó hír, hogy aki dolgozik, az mától nettó értelemben magának keres. A rossz, hogy egészen eddig a járulékokért és az adókért gürcölt. Mindez nem véletlen, mert régiós összehasonlításban a legtöbb elvonás a magyarokat sújtja, írja a hvg.hu.

Egyre nő azoknak az aránya, akik úgy látják előre készülniük kell nyugdíja éveikre, mert az állami nyugdíj nem lesz elég a megélhetéshez. Az emberek 70 százaléka aggódik amiatt, hogy hogyan fogja tudni finanszírozni a kiadásait, írja a VG Online.

Havonta mintegy nettó 270 ezer forint lehet a fiatal szakorvosok minimálbére 2016. január elsejétől - közölte Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár az M1-en. Az állam a rezidensképzés költségeit is átvállalja a kórházaktól, júliustól.

Egy-másfél millió forintot visznek haza a magánklinikákon dolgozó orvosok. Ehhez a fizetéshez többen úgy jutnak hozzá, hogy legalább három intézményben, és külföldön is dolgoznak. A magánkórházak ápolónői nettó 150-160 ezret keresnek, ami kb. 30 százalékkal magasabb az állami ellátásban dolgozók fizetésénél. A lakosság fele vett igénybe magán-egészségügyi szolgáltatást 1 éven belül, de országos lefedettséggel sztenderd magas színvonalon jelenleg senki nem tud szolgáltatni.

Európában az ötödik legolcsóbb a magyar munkaerő, az átlagos órabér 7,3 euró írja a Metropol.

Bár lassul, de továbbra is jelentős a bérdinamika elemzők szerint. Idén 3,5 százalékos reálbér-növekedés valósulhat meg a Takarékbank szerint, míg az ING közfoglalkoztatás nélkül 2,5 százalékos reálbér-növekedésre számít.

2015. január–áprilisban 3,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva - jelenti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Összesen 75 ezer embernek nő az illetménye, fizetése júliustól. A rendvédelmiseknek folyamatosan továbbképzésre kell majd járniuk, öt évig tart a vezetői megbízás, és folyamatosan mérik az egyéni és a szervezeti teljesítményt.

A tudásalapú világban a nők lepipálják a férfiakat. Egyelőre inkább a háttérből irányítják a szálakat, mivel számtalan akadály (előítéletek, ellenállás, családi teendők) nehezíti előrejutásukat. De a pénzt és vele a hatalmat kezdik megszerezni. A nemek közötti egyenlőségre törekvő országok, vállalatok által hozott intézkedések révén egyre több nő bizonyíthat CEO szinten is. Közben megdőlni látszanak a nőkkel kapcsolatos sztereotípiák, például az, hogy túl érzelmesek, nem alkalmasak túl magas pozícióra. Hazánkban egyelőre kevésbé érzékelhető ez a szolgáltató szektor által generált jelenség. Ha azonban egyszer kijutnak a vezetés útvesztőjéből, a macsó társadalomnak annyi.

A vizsgálat középpontjában, amely a Debreceni Egyetem munkapszichológiai témájú szakdolgozati kutatásához készült, az értékesítők motivációs komponenseinek, az ehhez közvetlenül kapcsolódó karrierhorgonyok, időperspektívák és a külső-belső kontroll személyiségjellemző, valamint az ösztönzési lehetőségek, vágyak, elképzelések feltárása áll.

Az emberek kíváncsiak és szeretnek benézni másokhoz. Meg persze tudni szeretnék mi fán teremnek a startupok és hogyan lehetne egyet indítani. Ezért kapott helyet a budapesti városi sétákat szervező Hosszúlépés csapata kínálatában a „Kreatív Budapest” séta, melynek során Veiszer Alindával, a Bridge Generáció című könyv szerzőjével be lehet kukkantani néhány hazai startup irodájába.

A jegybanknál 2010 óta a bérekre kifizetett összeg megduplázódott és meghaladja a havi 1 milliárd forintot, az átlagfizetés 870 ezer forint, írja a Népszabadság.