Bár a rendszerváltás óta a magyar társadalom alapvetően passzív a munkavállalói érdekek érvényesítése terén, az elmúlt hónapokban a trend mintha változóban lenne. Több területen kitűzött időpontok vannak a munkabeszüntetésre, illetve sztrájkkészültség van. Mindez hogyan történhet jogszerűen?

Idén januártól életbe lépő jogszabály változás hatására a keresőképtelenné váló munkavállalók előbb juthatnak hozzá az őket megillető táppénzhez.

A munkáltatók előszeretettel nyúlnak a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéshez abban az esetben, amennyiben az adott munkavállalóval nem kívánnak már a jövőben együtt dolgozni. E mögött meghúzódhat vélt vagy valós munkáltatói sérelem (pl.: a felek nem jönnek már ki egymással), de szerepet játszhat ebben a munkavállaló kötelezettségszegő magatartása is, mellyel összefüggésben a munkaviszony felmondással vagy akár azonnali hatályú felmondással is megszüntethető lenne.

A munkáltatónak a munkaviszonnyal összefüggésben széles körű ellenőrzési joga van, mely többek között az Mt.11.§-án alapul. A korábbiakban bemutattam, hogy a munkahelyi ellenőrzésre milyen általános szabályok vonatkoznak. Ebben az elemzésben egyes konkrét ellenőrzési formákat fogok górcső alá venni.

A munkáltató kártérítési felelőssége objektív jellegű, munkabaleset esetén, de lehetősége van mentesülésre, ha bizonyos körülményeket bizonyítottnak lát a bíróság, írja a munkajog.hu.

Elsőként onnan érdemes kiindulni, hogy a munkáltató és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer a felek személyiségi jogait érintheti. Az ún. személyiségi jogok felsorolását a Ptk. tartalmazza, de nem adja meg azok összes esetét azaz, a felsorolás példálózó jellegű. A legfontosabb személyiségi jogok a magánélethez, a becsülethez, a jó hírnévhez, a képmáshoz, a hangfelvételhez, valamint a személyes adatokhoz való jog. Bizonyos esetekben ezek a jogok a munkavégzéssel összefüggésben korlátozhatóak. A munkaviszony célja ugyanis a munkáltató érdekében történő rendelkezésre állás, munkavégzés. Érthető tehát, hogy a jog lehetőséget biztosít a munkáltatónak arra, hogy ennek a kereteit kontrollálja. Ennek alapvetően két megnyilvánulási formája van: a munkáltatói adatkezelési jogok és a munkavállaló ellenőrzése. Ez az elemzés ez utóbbira fókuszál. Természetesen a munkáltató ezen ellenőrzési joga nem korlátok nélküli. A feltételek egy része a Munka törvénykönyvében (Mt.), másik része pedig az In

Húsz nap fizetett szabadság az alap, ehhez jönnek a kor és a gyerekek után járó plusznapok. Ha azonban az ember történetesen rendőr, tűzszerész, repülőgépvezető, tanár, logopédus, vagy épp köztisztviselő, másként alakulnak ezek a számok.

Ezzel a kérdéssel azért érdemes külön elemzés keretében is foglalkozni, mivel mind a munkáltatókat, mind pedig a munkavállalókat érinti. A munkavállalót az érdekli, hogy ha már a család egyszer úgy döntött, hogy gyermeket vállalnak, fontos látni azt is, hogy az édesanyára milyen szakmai jövő vár. Visszatérhetnek-e a munkahelyükre, ugyanazon munkakört igényelhetik-e, mikor és mennyi szabadságot vehetnek igénybe, miben védi őket a jog. A munkáltatót pedig az érdekli, hogy a gyakran évekre eltűnő munkavállalót hogyan pótolhatja, adott esetben lecserélheti-e. Harmadik szereplőként egyébként a kormányzat is belép, és a gyermekvállalás támogatása érdekében jogszabályokat módosít. Ez a terület véleményem szerint tényleg sikerterületnek tekinthető, habár arra is rá kell mutatni, hogy az élet és a jogi szabályozás nem mindig járnak kéz a kézben.

Az erre vonatkozó rendelet alapján a munkáltató a közigazgatási határon kívülről érkező munkatársai számára köteles téríteni a munkábajárás és a hétvégi hazautazás költségeinek legalább 86 százalékát, írja Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND magazinban.