Ezzel a kérdéssel azért érdemes külön elemzés keretében is foglalkozni, mivel mind a munkáltatókat, mind pedig a munkavállalókat érinti. A munkavállalót az érdekli, hogy ha már a család egyszer úgy döntött, hogy gyermeket vállalnak, fontos látni azt is, hogy az édesanyára milyen szakmai jövő vár. Visszatérhetnek-e a munkahelyükre, ugyanazon munkakört igényelhetik-e, mikor és mennyi szabadságot vehetnek igénybe, miben védi őket a jog. A munkáltatót pedig az érdekli, hogy a gyakran évekre eltűnő munkavállalót hogyan pótolhatja, adott esetben lecserélheti-e. Harmadik szereplőként egyébként a kormányzat is belép, és a gyermekvállalás támogatása érdekében jogszabályokat módosít. Ez a terület véleményem szerint tényleg sikerterületnek tekinthető, habár arra is rá kell mutatni, hogy az élet és a jogi szabályozás nem mindig járnak kéz a kézben.

Az erre vonatkozó rendelet alapján a munkáltató a közigazgatási határon kívülről érkező munkatársai számára köteles téríteni a munkábajárás és a hétvégi hazautazás költségeinek legalább 86 százalékát, írja Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND magazinban.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítélete szerint jogsértően járt el az a békéscsabai cég, amely nem alkalmazott egy nőt, aki kukásautó-sofőrnek jelentkezett, írja a Bors.

Jogellenesen bocsátotta el az MTVA Gecse Gézát - állapította meg a munkaügyi bíróság. Több millió forintot fizethetnek ki volt dolgozójuknak.

Nemrég Magyarországra is kötelező érvényű ítéletet hozott a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB): Mihai Barbulescu román mérnök egy munka célra létrehozott csevegőprofilon keresztül beszélgetett menyasszonyával, lebukott, perelt. Strasbourgban a vállalat javára döntöttek - olvasható a Magyar Nemzet Olnine cikkében.

Az európai vállalatoknak jogukban áll megfigyelni dolgozóik privát beszélgetéseit is munkaidő alatt, ez a következménye Emberi Jogok Európai Bírósága döntésének, írja az mno.hu.

Az elmúlt tíz évben 29 ezerről 2014-re 14 ezerre csökkent a munkaügyi perek száma, amely kifejezett kormányzati cél volt, írja a Világgazdaság.

Mindenki tudja, hogy Magyarországon létezik a munkahelyi diszkrimináció, de leginkább úgy teszünk, mintha nem lenne. Ma Magyarországon az ideális munkavállaló huszonöt-harminc év körüli férfi, illetve gyermeket nem vállaló nő - írja a Piac és Profit.

A munkabér védelmére vonatkozó szabályok alapját az ILO C95. számú egyezménye képezi, melyet a 2000. évi LIV.tv. hirdetett ki, és amelyeket az Mt. is tartalmaz. Nézzük a részletszabályokat.

Hacsak nem kötelező védőoltásokról van szó, az ember általában mérlegelhet a hozadék és az esetleges mellékhatások ismeretében, hogy beadat-e magának egy választható védőoltást. Azonban nem mindenki van mérlegelési helyzetben. Kötelezhet-e védőoltás beadatására a munkáltató, teszi fel a kérdést az Origo.

A Kúria egy közelmúltbeli esete rávilágít, hogy a diszkrimináció tilalma nem "jolly joker", amelyet bármely munkaviszony megszüntetéssel szemben be lehetne dobni. Közös megegyezésnél már maga a felvetés is fogalmilag kizárt - írja Dr. Kártyás Gábor munkajogász a Munkajog.hu-n megjelent szakcikkében.

Egyre több szakmai fórumon jelenik meg hírként, hogy 2016. január 1. napjával változik a Munka törvénykönyve, valamint egyéb, foglalkoztatással összefüggő jogszabályok. Egyes fórumok a változások tartalmát is ismertetik, illetve a változásokkal összefüggésben képzéseket is szerveznek. Fontos így kiemelni, hogy a foglalkoztatási szabályok a jövő év elején biztosan nem változnak.

Az utalvány akkor minősül nem pénzben adott juttatásnak, ha a felhasználási köre tételesen meghatározható, csak abban a körben használható fel és kizárt a céltól eltérő felhasználás lehetősége - a Kúria eseti döntését ismerteti a Munkajog.hu cikke.