Idén januártól életbe lépő jogszabály változás hatására a keresőképtelenné váló munkavállalók előbb juthatnak hozzá az őket megillető táppénzhez. Cikksorozatunkban górcső alá vesszük, hogyan hat a jogszabályváltozás a foglalkoztató illetve a munkavállaló mindennapjaira.

A munkavégzéssel összefüggésben a munkavállalónak költségei merülhetnek fel. A munkavállaló ugyanis a munkavégzéshez kapcsolódóan használhatja az autóját vagy például a saját telefonját. Az Mt. 51.§ (2) bekezdés ezzel összefüggésben kimondja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszonybeli kötelezettségek teljesítésével indokoltan felmerül. Ennél a rendelkezésnél az „indokoltan” szón van a hangsúly, hiszen nem minden költség viselése tolható át a munkáltatóra csupán azon költségeké, amelyek nélkül a munkaviszonybeli kötelezettségemet nem tudtam volna teljesíteni, és amely költségek a munkáltató érdekében merültek fel.

Közeleg a nyár, sok helyen már kialakulóban vannak a nyári szabadságok, beosztások, amit nem mindig könnyű mindenki megelégedésére összehozni, hiszen ilyenkor mindenki menni akar. Mit érdemes végiggondolni? - teszi fel a kérdést a Pénzcentrum.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében 2015 tavaszán kezdődtek a tripartit (háromoldalú: munkáltatói, munkavállalói oldal, kormányzat) tárgyalások az Mt. módosításáról a szociális partnerek kezdeményezésére. A munkavállalói érdekképviseleteknek számos, míg a munkáltatói érdekképviseleteknek néhány módosítási javaslata volt, melyek a várakozásoknak megfelelően nem estek egybe. A tárgyalások folyamán egyértelművé vált, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal lényegében egyetlen pontban sem tudnak megegyezni. Eközben az érdekegyeztetés keretein kívüli piaci szereplők (pl: multinacionális cégek, külföldi kereskedelmi kamarák) is megjelentek igényeikkel, mint például a rendkívüli munkavégzés éves korlátjának további emelése vagy annak a teljes eltörlése, valamint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás korlátainak az eltörlése. Ebben az ellentmondásos helyzetben jelent meg tavaly ősszel a Nemzetgazdasági Minisztérium jogszabály tervezete, mely meglehe

Amikor a munkavállaló és a munkáltató leülnek és megtárgyalják egymással a munkaviszonyra vonatkozó alapvető feltételeket, akkor olyan dolgokról fognak egyeztetni, mint például a pontos munkakör, a munkavégzés helye és az alapbér. Amikor ezekben a kérdésekben megállapodnak, akkor tehát figyelemmel vannak azokra a szempontokra, amelyekkel a munkavállaló a munkavégzése során szembesülni fog. Amennyiben például valaki a vendéglátás területén helyezkedik el, abban az esetben nyilván nem éri váratlanul az, hogy a hétvégén is adott esetben dolgoznia kell. Sőt alappal tehető fel, hogy ez a munkavégzésének a szerves része lesz. Egy múzeum esetében sem számítunk arra, hogy csupán hétfőtől péntekig kell dolgoznunk. Ezeket az átlagos körülményeket pedig a jog nem tekinti olyan tényezőknek, amelyek pótlékra jogosítanak.

Az Mt.-módosítás legújabb tervezete szerint elvennék a kötelező hétvégi pótlékot a készenléti jellegű munkakörökben dolgozóktól - írja a Napi.hu.

A legjobb szándék mellett is előfordul, hogy a dolgozók a munkavégzés során kárt okoznak a munkáltatónak. Sérül egy csúcstechnológiás elektronikai alkatrész, céges laptop adatokkal együtt eltűnik, céges gépjármű összetörik, targonca elgázol egy vendéget az üzem területén. Egyes károk értéke jelentősen meg is haladhatja a dolgozók havi bérét. A GrECo JLT Hungary Kft. és a Cafeteria TREND szakértői csapata április első felében azt vizsgálta, hogy mit tesznek ilyenkor a munkáltatók.

Ismét az érdekegyeztetés asztalán a Munka törvénykönyve, melynek módosítását már 2015 tavaszán kezdeményezték. A felek azonban nem jutottak egyezségre. A kérdés most újra terítéken van, így érdemes figyelemmel követni, hogyan alakul a munka világának jogi szabályozása.

Míg a boltokban a fogyasztó 300-400 forintot fizet egy kiló almáért, a termelő ezért már csak 100-150 forintot, az almaszedő munkás pedig kevesebb, mint 10 forintot kap. Mindez gyakran emberjogi problémákkal, hazai és nemzetközi jogszabályok felrúgásával társul.

Bár a rendszerváltás óta a magyar társadalom alapvetően passzív a munkavállalói érdekek érvényesítése terén, az elmúlt hónapokban a trend mintha változóban lenne. Több területen kitűzött időpontok vannak a munkabeszüntetésre, illetve sztrájkkészültség van. Mindez hogyan történhet jogszerűen?

Idén januártól életbe lépő jogszabály változás hatására a keresőképtelenné váló munkavállalók előbb juthatnak hozzá az őket megillető táppénzhez.

A munkáltatók előszeretettel nyúlnak a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéshez abban az esetben, amennyiben az adott munkavállalóval nem kívánnak már a jövőben együtt dolgozni. E mögött meghúzódhat vélt vagy valós munkáltatói sérelem (pl.: a felek nem jönnek már ki egymással), de szerepet játszhat ebben a munkavállaló kötelezettségszegő magatartása is, mellyel összefüggésben a munkaviszony felmondással vagy akár azonnali hatályú felmondással is megszüntethető lenne.

A munkáltatónak a munkaviszonnyal összefüggésben széles körű ellenőrzési joga van, mely többek között az Mt.11.§-án alapul. A korábbiakban bemutattam, hogy a munkahelyi ellenőrzésre milyen általános szabályok vonatkoznak. Ebben az elemzésben egyes konkrét ellenőrzési formákat fogok górcső alá venni.