Hogy történhet a munkavállaló kifizetése, miután úgy szűnik meg a munkaviszonya, hogy korábban versenytilalmi megállapodást írt alá? - erről írt a HVG.

A munkavállaló az általa okozott károkért gondatlan károkozás esetén korlátozott, súlyosan gondatlan vagy szándékos károkozás esetén korlátlanul felel. Az Mt. azonban bevezette a Ptk.-ból ismert úgynevezett "elvárhatósági klauzulát", miszerint a munkavállaló akkor köteles kártérítést fizetni, ha "nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható". Ez felveti azt a problémakört miszerint hogyan döntsük el, hogy "kitől mikor mi várható el"? A válasz az adott helyzet körülményeinek mérlegelés során dönthető el.

A napjainkra jellemző munkaerőhiányos időkben a cégeket egyre jobban aggasztja, hogy a munkavállalóikat a konkurenciájuk elcsábítja, ezért ezt szeretnék valamilyen jogi eszközzel megakadályozni. Erről szól a versenytilalmi megállapodás. A versenytilalmi megállapodást azonban nagyon könnyű elrontani: könnyen előállhat olyan helyzet, hogy a megkötésekor jogszerű megállapodás az érvényesítésekor válik jogszerűtlenné.

Gyakran felmerül mind a munkáltatói, mind pedig a munkavállalói oldalon kérdésként, hogy mikor érdemes határozott, illetve határozatlan idejű munkaviszonyt létesíteni, illetve melyek egyáltalán az előnyei az egyes munkaviszony típusoknak. Az alábbiakban így a legfontosabb jellemzőket és buktatókat mutatjuk be.

A munkáltató a működése során tucatnyi személyes adatot kezel. Ezekhez hozzájuthat a munkaerő toborzásával, a munkavállalók ellenőrzésével, a munkahelyi visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével vagy akár a bérszámfejtéssel összefüggésben. Nem mindegy ugyanakkor, hogy az adatkezelés során eleget tesz-e a jogszabályi követelményeknek. Ellenkező esetben ugyanis azzal kell számolnia, hogy polgári vagy akár büntetőeljárás is indulhat, sőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) akár több milliós bírságot is kiszabhat. Sőt a munkavállalót a személyiségi jogai megsértésére tekintettel akár az azonnali hatályú felmondás joga is megilletheti. Nézzük tehát végig a munkáltató működése szempontjából legfontosabb adatkezelési jogalapokat, és azt, hogy azok mely területen tehetik lehetővé az adatkezelést. Ennek során az adatvédelmi Irányelv (irányelv), az Info tv., az Mt. rendelkezéseire, a NAIH gyakorlatára, illetve az Adatvédelmi Munkacsoport véleményeire szükséges figyelemmel l

A mai joggyakorlatban is előfordulnak olyan ügyek, melyeknek a tárgya a munkavállalói jogellenes megszüntetés. Ennek egyik formája, mikor a munkaadó azzal az indokkal mond fel, hogy a munkakört szünteti meg, de utólag kiderül, hogy az indok nem valós, mert ugyanazt a munkakört újra meghirdetik. Munkaügyi jogászt kérdeztünk, mit lehet ebben az esetben tenni.

Február 14-e Valentin nap, a szerelmesek ünnepe. Rengeteg olyan téma és esemény van, amire az ünnep kapcsán kifejezetten felhívják figyelmünket, legyen szó akár ajándék vásárlási tippekről, éttermekről, szokásokról, a szingli és a párkapcsolati lét ál vagy valós ellentmondásáról, és még sorolhatnánk. Bizonyos veszélyekre vagy kockázatokra azonban kevesen hívják fel a figyelmet. Mert legyen az ember akár boldog kapcsolatban vagy keressen párkapcsolatot, vagy partnert, akivel a szerelmesek napját eltölti, hajlamosak vagyunk megfeledkezni személyes adataink biztonságáról. Egy ajándékként adott erotikus művészi fénykép vagy házi videó, egy ismerkedési és könnyed időtöltésre bekapcsolt webkamera vagy intim kép könnyen megváltoztathatja megszokott életünket. A Wolters Kluwer jogi összefoglalója sok kérdésre választ ad.

A munkahelyen elkövetett lopás sértettje tipikusan a munkáltató, de lehet egy másik munkavállaló, vagy a munkahelyen tartózkodó egyéb személy is (pl. a munkáltató ügyfele, partnere). A lopás természetesen mindhárom esetben kirívóan súlyos kötelezettségszegés, amely egy sor munkajogi szabály megszegését jelenti. Így sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekét, vagy a munkatársakkal való együttműködés kötelezettségét, a munkakörnek megfelelő bizalom tanúsítását - írja Kártyás Gábor az ado.hu-n.

A munkáltató a munkavállalót a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. A munkáltató ellenőrzése és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak azonban az emberi méltóság megsértésével. Ezen túlmenően a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. Ezeknek az elveknek a gyakorlati alkalmazását a munkahelyi kamerás megfigyeléssel összefüggésben az alábbiakban vizsgáljuk meg.

Az internet, különösen a közösségi oldalak az emberi kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatásai mellett számos veszélyt is rejtenek az egyének személyiségi jogainak megsértése tekintetében. Ha például valakit egy negatív mesefigurához hasonlítunk, megüthetjük a bokánkat. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjével, Dr. Parázsó Helgával az interneten, ezen belül is elsősorban a Facebookon elkövethető személyiségi jogsértésekről beszélgettünk.

Napjaink digitális világában szinte ellenállhatatlannak tűnik a kísértés, hogy a leendő munkatársakat egy egyszerű Google keresés segítségével, vagy a közösségi oldalon található profiloldalon fellelhető információk alapján ellenőrizzük, hiszen a pályázó online aktivitásának áttekintésével számos - az álláspályázatra elküldött önéletrajzban nem szereplő - információ birtokába juthatunk. Ezzel összefüggésben HR, fejvadász és munkáltatói körökben napi szinten vetődik fel a kérdés, hogy az állásra jelentkező pályázó közösségi oldalakon elérhető adatai vajon felhasználhatók-e a felvételi folyamat során, ezt a kérdést járja körül a Valós jogok blog.

A Mediaworks megsértette a lap munkatársainak jogait, amikor előzetes tájékoztatásuk nélkül döntött a Népszabadság felszámolásáról és a munkavállalók munkavégzés alóli felmentéséről - döntött másodfokon is a bíróság az ügyben, derül ki a TASZ közleményéből.

Az Orbán Viktor miniszterelnökkel készült "Győztessé tesszük az országot" címen megjelenő karácsonyi interjú szövegét a 33.000 példányban megjelenő és 169.900 olvasóval rendelkező Fejér Megyei Hírlapban négy helyen, utólagosan, jogosulatlanul módosították. A megjelenést követően az érintett újságírókat, szerkesztőket szintén sajtóinformációk alapján telefonon riadóztatták, kihallgatásra behívták, gépeiket pedig átvizsgálták. Ezt követően egyes munkavállalók munkaviszonyát azonnali hatállyal, másokét pedig közös megegyezés keretében szüntették meg, a folyamat azonban úgy tűnik még nem zárult le. Nézzük elsősorban munkajogi szempontból mely esetekben és milyen formában lehet az esettel összefüggésben a fennálló munkaviszonyt megszüntetni, valamint, hogy milyen egyéb jogi igények érvényesíthetők az egyes szereplők vonatkozásában.