A közérdeklődésre számot tartó témák egyike vitán felül a vasárnapi pótlék kérdése, melynek szabályozása számos félreértésre is okot ad. A tisztánlátást ezzel összefüggésben a vasárnapi munkavégzési tilalom bevezetése, majd megszüntetése is tovább rontották. Nézzük tehát mi is a helyzet jelenleg.

dr. Jónás Tünde Ado.hu szakmai portálon megjelent cikkében azt veszi sorra, mi történik akkor, ha a munkáltató haza szeretné rendelni dolgozóját szabadságáról.

Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavégzés lényege éppen abban rejlik, hogy számos megkötéstől el lehet tekinteni. Fontos tehát ismernünk, hogy mely előírásokat nem fogja a jog a munkáltatótól számon kérni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavégzés tipikus megjelenési időszaka a nyár, hiszen ekkor van szükség nagyobb számban mezőgazdasági és turisztikai idénymunkásokra, illetve alkalmi munkavállalókra, akikre az elkülönült szabályozás kiterjed.

Rejtőzködés, titkolózás, buziviccek hallgatása, elúszó kedvezmények, zaklatás, kirúgás: az LMBTQI-emberek munkahelyi helyzetét vizsgálta új kutatásában a Háttér Társaság. A hr-esek sem mindig tudják, hogy nem rúghatnak ki egy dolgozót, csak azért, mert például meleg - tudta meg az Index.

Bejelentés nélkül alkalmazza dolgozóit egyik üzletében az országszerte Cosmos City néven összesen negyven ruházati bolttal jelen lévő, indiai hátterű üzletlánc. A munkáltató állítja, szabályosan foglalkoztatja dolgozóit - tudta meg a Magyar Idők.

Franciaország Európa egyik szociálisan leginkább érzékeny állama. A szociális ellátások szintje a nyugat-európai átlagtól is eltér, természetesen a munkavállalók előnyére. A munkavállalók 2000 óta 35 órás munkahétben dolgoznak, gálánsak a gyermekvállalási támogatások, valamint számos intézkedéssel segítik elő a kisgyermekes munkavállalók munkaerőpiacra történő visszatérését. Az átlagos ledolgozott órák szintje Európában itt a legrövidebb, mindössze 36,1 óra hetenként. Ezzel együtt a franciák a világ legtermelékenyebb munkavállalói között találhatóak. A gazdasági válság azonban Franciaországot sem hagyta érintetlenül. A munkanélküliség átlagos szintje 10 százalék, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig ennél jóval magasabb. Ennek orvoslására a kormányzat a munka törvénykönyvének módosítására készül.

Dr. Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda foglalkoztatási üzletágának vezetője, a HR Portál jogásza nyitóbeszédében kiemelte, hogy jelentős átalakuláson megy keresztül a foglalkoztatás világa Magyarországon. Egyrészt nő a foglalkoztatottak száma, másrészt pedig állandó változásban van a rájuk vonatkozó joganyag. Példaként hozta fel a Munka törvénykönyvének tervezett módosítását, illetve az iskolaszövetkezetekre és a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályok változását. Arra is rámutatott, hogy a gyakorlat ráadásul sokszor a sötétben tapogatózik, hiszen nem áll rendelkezésre kellő számban bírói gyakorlat, a munkahelyi ellenőrzés vonatkozásában pedig elegendő NAIH állásfoglalás. A rendezvény célja ennek megfelelően az volt, hogy komplex módon mutassa be a munka világának komplex változását és fogódzót adjon a szakemberek számára.

Több olyan esetről számolt be a PDSZ, amikor az április 20-ai sztrájkban résztvevő tanároknak hetekre szüneteltették, vagy egyáltalán nem állították vissza tb-jogviszonyát. Az erre vonatkozó törvények viszont ellentmondani látszanak egymásnak - írja a Hvg.hu.

Amíg az átlagos órabér Dániában és Belgiumban 40,-EUR körül mozog, addig ez az Európai Unió keleti felében (pl: Bulgáriában) alig 4,-EUR. A probléma pedig akkor kezdődik, amikor a 4 eurós költséggel dolgozó szolgáltató rövidebb vagy hosszabb időszakra a nyugat-európai piacokon megjelenik és az ott letelepedett vállalkozások vonatkozásában versenyt támaszt.

Semmilyen szankció nem érheti a munkavállalót, ha - akár a munkáltató által biztosított - telefonon munkaidőn kívül nem érhető el - írja Dr. Kártyás Gábor munkajogász a Munkajog.hu-n megjelenő szakmai cikkében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy tapasztalja a munkajogi fórumokon, hogy a munkáltató nem veszi figyelembe a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, a munkavállalók pedig nincsenek tisztában jogaikkal. Összeállításuk egyik fontos pontja: a munkáltató nem élhet vissza jogaival.