Dr. Kéri Ádám, a KRS Ügyvédi Iroda foglalkoztatási üzletágának vezetője, a HR Portál jogásza nyitóbeszédében kiemelte, hogy jelentős átalakuláson megy keresztül a foglalkoztatás világa Magyarországon. Egyrészt nő a foglalkoztatottak száma, másrészt pedig állandó változásban van a rájuk vonatkozó joganyag. Példaként hozta fel a Munka törvénykönyvének tervezett módosítását, illetve az iskolaszövetkezetekre és a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályok változását. Arra is rámutatott, hogy a gyakorlat ráadásul sokszor a sötétben tapogatózik, hiszen nem áll rendelkezésre kellő számban bírói gyakorlat, a munkahelyi ellenőrzés vonatkozásában pedig elegendő NAIH állásfoglalás. A rendezvény célja ennek megfelelően az volt, hogy komplex módon mutassa be a munka világának komplex változását és fogódzót adjon a szakemberek számára.

Több olyan esetről számolt be a PDSZ, amikor az április 20-ai sztrájkban résztvevő tanároknak hetekre szüneteltették, vagy egyáltalán nem állították vissza tb-jogviszonyát. Az erre vonatkozó törvények viszont ellentmondani látszanak egymásnak - írja a Hvg.hu.

Amíg az átlagos órabér Dániában és Belgiumban 40,-EUR körül mozog, addig ez az Európai Unió keleti felében (pl: Bulgáriában) alig 4,-EUR. A probléma pedig akkor kezdődik, amikor a 4 eurós költséggel dolgozó szolgáltató rövidebb vagy hosszabb időszakra a nyugat-európai piacokon megjelenik és az ott letelepedett vállalkozások vonatkozásában versenyt támaszt.

Semmilyen szankció nem érheti a munkavállalót, ha - akár a munkáltató által biztosított - telefonon munkaidőn kívül nem érhető el - írja Dr. Kártyás Gábor munkajogász a Munkajog.hu-n megjelenő szakmai cikkében.

A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy tapasztalja a munkajogi fórumokon, hogy a munkáltató nem veszi figyelembe a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, a munkavállalók pedig nincsenek tisztában jogaikkal. Összeállításuk egyik fontos pontja: a munkáltató nem élhet vissza jogaival.

Kevesen tudják, hogy a munkaidő-nyilvántartás olyan „banánhéj”, amelyen a legtöbb munkáltató könnyen „megcsúszik”. - Más szavakkal a munkaügyi ellenőrzés könnyen találhat hibát a munkaidő-nyilvántartásban - néha akkor is, ha azt gondoljuk, hogy minden rendben van.

Téved-e az a munkáltató, aki azt gondolja, hogy minden esetben védhető, ha a munkaidő kezdő és befejező időpontjaként az érkezés/távozás blokkolási időpontját adja meg? Sok munkáltató csúszik el apró hibák miatt a munkaügyi ellenőrzéseken. Az alábbiakban összeszedtük, mire érdemes odafigyelniük.

2014. március 15. napjával hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv. Tekintettel arra, hogy az új kódex a polgári jogviszonyok alapjogszabálya, így a változás az élet valamennyi területét érinti. Alapvető változások következnek be az öröklési jog, a családjog, a jogi személyek, valamint a szerződések joga területén. A Ptk. hatályba lépésével több száz jogszabály is változik, közöttük az új Munka törvénykönyve.

Január elsejétől teljes egészében hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (Mt.). A legtöbb rendelkezés már tavaly júliustól érvényben volt, ezért cikkünkben most azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt mintegy féléves gyakorlat - ami egyfajta "„tesztidőszaknak" is felfogható - milyen kérdéseket vetett fel, és miként reagált a mindennapok személyügyi-munkajogi gyakorlata az átszabott jogszabályi, működési keretekre.

Bulgária gazdasága a válság miatt 5 százalékkal gyengült tavaly, így a kormány más uniós országokhoz hasonlóan drákói lépések megtételére kényszerül a költségvetési bevételek növelése, illetve a kiadások visszafogása céljából, hogy ne szaladjon el az államháztartás hiánya. Bár a nyáron csökkent a bolgár munkanélküliség, az állami szférában jelentős leépítésekre lehet számítani.

Annak ellenére, hogy a Munka Törvénykönyve pontos utasításokat ad a munkaszerződés változtatását indokló eseményekre, a valós életben számtalan példa azt igazolja, hogy nem egyértelmű, mikor kötelező és mikor ajánlott a munkaszerződés módosítása.

A munkaidőhöz a teljes munkaidővel, a munkarenddel és a munkaidőkerettel kapcsolatos szabályok kapcsolódnak.

A nők foglalkoztatási rátája folyamatosan emelkedik, de még így is messze elmarad a férfiakétól (58,8 százalék vs. 71,5 százalék). Az alacsony foglalkoztatási mutatók mögött számos tényező meghúzódhat.