A Nemzetgazdasági Minisztérium úgy tapasztalja a munkajogi fórumokon, hogy a munkáltató nem veszi figyelembe a munkaidővel kapcsolatos szabályokat, a munkavállalók pedig nincsenek tisztában jogaikkal. Összeállításuk egyik fontos pontja: a munkáltató nem élhet vissza jogaival.

Kevesen tudják, hogy a munkaidő-nyilvántartás olyan „banánhéj”, amelyen a legtöbb munkáltató könnyen „megcsúszik”. - Más szavakkal a munkaügyi ellenőrzés könnyen találhat hibát a munkaidő-nyilvántartásban - néha akkor is, ha azt gondoljuk, hogy minden rendben van.

Téved-e az a munkáltató, aki azt gondolja, hogy minden esetben védhető, ha a munkaidő kezdő és befejező időpontjaként az érkezés/távozás blokkolási időpontját adja meg? Sok munkáltató csúszik el apró hibák miatt a munkaügyi ellenőrzéseken. Az alábbiakban összeszedtük, mire érdemes odafigyelniük.

2014. március 15. napjával hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv. Tekintettel arra, hogy az új kódex a polgári jogviszonyok alapjogszabálya, így a változás az élet valamennyi területét érinti. Alapvető változások következnek be az öröklési jog, a családjog, a jogi személyek, valamint a szerződések joga területén. A Ptk. hatályba lépésével több száz jogszabály is változik, közöttük az új Munka törvénykönyve.

Január elsejétől teljes egészében hatályba lépett az új Munka törvénykönyve (Mt.). A legtöbb rendelkezés már tavaly júliustól érvényben volt, ezért cikkünkben most azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt mintegy féléves gyakorlat - ami egyfajta "„tesztidőszaknak" is felfogható - milyen kérdéseket vetett fel, és miként reagált a mindennapok személyügyi-munkajogi gyakorlata az átszabott jogszabályi, működési keretekre.

Bulgária gazdasága a válság miatt 5 százalékkal gyengült tavaly, így a kormány más uniós országokhoz hasonlóan drákói lépések megtételére kényszerül a költségvetési bevételek növelése, illetve a kiadások visszafogása céljából, hogy ne szaladjon el az államháztartás hiánya. Bár a nyáron csökkent a bolgár munkanélküliség, az állami szférában jelentős leépítésekre lehet számítani.

Annak ellenére, hogy a Munka Törvénykönyve pontos utasításokat ad a munkaszerződés változtatását indokló eseményekre, a valós életben számtalan példa azt igazolja, hogy nem egyértelmű, mikor kötelező és mikor ajánlott a munkaszerződés módosítása.

A munkaidőhöz a teljes munkaidővel, a munkarenddel és a munkaidőkerettel kapcsolatos szabályok kapcsolódnak.

A nők foglalkoztatási rátája folyamatosan emelkedik, de még így is messze elmarad a férfiakétól (58,8 százalék vs. 71,5 százalék). Az alacsony foglalkoztatási mutatók mögött számos tényező meghúzódhat.

Idén januártól életbe lépő jogszabály változás hatására a keresőképtelenné váló munkavállalók előbb juthatnak hozzá az őket megillető táppénzhez. Cikksorozatunkban górcső alá vesszük, hogyan hat a jogszabályváltozás a foglalkoztató illetve a munkavállaló mindennapjaira.

A munkavégzéssel összefüggésben a munkavállalónak költségei merülhetnek fel. A munkavállaló ugyanis a munkavégzéshez kapcsolódóan használhatja az autóját vagy például a saját telefonját. Az Mt. 51.§ (2) bekezdés ezzel összefüggésben kimondja, hogy a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszonybeli kötelezettségek teljesítésével indokoltan felmerül. Ennél a rendelkezésnél az „indokoltan” szón van a hangsúly, hiszen nem minden költség viselése tolható át a munkáltatóra csupán azon költségeké, amelyek nélkül a munkaviszonybeli kötelezettségemet nem tudtam volna teljesíteni, és amely költségek a munkáltató érdekében merültek fel.

Közeleg a nyár, sok helyen már kialakulóban vannak a nyári szabadságok, beosztások, amit nem mindig könnyű mindenki megelégedésére összehozni, hiszen ilyenkor mindenki menni akar. Mit érdemes végiggondolni? - teszi fel a kérdést a Pénzcentrum.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében 2015 tavaszán kezdődtek a tripartit (háromoldalú: munkáltatói, munkavállalói oldal, kormányzat) tárgyalások az Mt. módosításáról a szociális partnerek kezdeményezésére. A munkavállalói érdekképviseleteknek számos, míg a munkáltatói érdekképviseleteknek néhány módosítási javaslata volt, melyek a várakozásoknak megfelelően nem estek egybe. A tárgyalások folyamán egyértelművé vált, hogy a munkavállalói és a munkáltatói oldal lényegében egyetlen pontban sem tudnak megegyezni. Eközben az érdekegyeztetés keretein kívüli piaci szereplők (pl: multinacionális cégek, külföldi kereskedelmi kamarák) is megjelentek igényeikkel, mint például a rendkívüli munkavégzés éves korlátjának további emelése vagy annak a teljes eltörlése, valamint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás korlátainak az eltörlése. Ebben az ellentmondásos helyzetben jelent meg tavaly ősszel a Nemzetgazdasági Minisztérium jogszabály tervezete, mely meglehe