Mindenki igyekszik a közeledő ünnepek miatt még tartalékolni a meglévő szabadságait, de kérdés, hogy sikerül kivenni a munkavállalónak vagy sem és mi történik akkor, ha mégsem tudja a munkáltató kiadni részére a ki nem vett szabadságait.

Rohan az idő: a néhol még mindig „új” Mt. néven említett jogszabály első igazi, átfogó „ráncfelvarrásán”, ún. novellizálásán esik át rövidesen. Bár a módosító jogszabálytervezet előtt még hosszú menetelés áll, tekintsük át, mennyiben és miként szűrte le a jogalkotó az elmúlt bő három év gyakorlati és jogelméleti tapasztalatait.

Csökkent a kollektív szerződések hatálya alá eső munkavállalók aránya a világ 49 országára kiterjedő elemzés szerint a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása óta, de az egyes országok között jelentős eltérés tapasztalható.

A multinacionális cégek munkaszerződéseivel kapcsolatos legfontosabb probléma, hogy „nagyüzemben” készülnek, így igen kis tér nyílik az adott munkavállalóra, az adott munkaviszonyra vonatkozó speciális rendelkezések megalkotására.

A munkavállaló bérét a munkaidő-nyilvántartás alapján kapja, így fontos annak pontos vezetése, írja Dr. Kártyás Gábor a munkajog.hu-n.

Átfogó jogszabály módosítások készültek. A változások érintik a Munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. Némiképpen szigorodnak a felmondási szabályok, erősödik a munkavédelem.

Pontosítják a pihenőnapok számát, a diplomás munkanélkülieket nem kényszerítik közmunkába, illetve néhány módosítást vezetnek át alkotmánybírósági döntések és uniós jogharmonizáció következtében, írja a Napi.hu. A szabályozás a tervek szerint már 2016 januártól hatályba lép.

Míg 2010-ben még 26 ezren, tavaly csak alig 14 ezren fordultak munkaügyi bírósághoz peres ügyben, írja az Index a Gazdasági Rádióra hivatkozva.

Ha nem jelzi távolmaradását a munkavállaló, sőt később sem veszi fel a kapcsolatot a munkahelyével, mit tehet a munkáltató? Erre keresi a választ a munkajog.hu.

A nyugellátás járulékfizetés fejében szerzett, jövedelemtől és szolgálati időtől függő, rendszeres pénzbeli ellátás. Kizárólag az részesülhet nyugellátásban, aki a jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén azonban a Tny.tv.66.§-a alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást, nyugellátás emelést, illetve egyszeri segélyt állapíthat meg.

A Tbj. szerint a munkaviszonyban álló személy biztosítottnak minősül, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidős-e, ennek alapját az egészségügyi hozzájárulás képezi, írja a 24.hu.

A 2015. évi országos hatósági ellenőrzési terv alapján a munkaügyi célellenőrzés fókuszába 2015. október-novemberben a szabadsággal kapcsolatos szabályok ellenőrzése kerül, írja az ado,hu.

A Profession.hu felmérése szerint a munkavállalók egyharmada nem vesz ki szabadságot, ha gyermekük lebetegedik, és minden tizedik 8-14 év közötti gyermek egyedül marad otthon betegség esetén. A vezető állásportál a gyermekápolás jogi és technikai vonatkozásait járta körbe.