
Közhelyszámba megy, hogy manapság milyen mértékben alakítják át mindennapjainkat és szervezeti életünket olyan trendek, mint a digitalizáció, globalizáció, új generációk megváltozott igényei, a bizalom szerepének felértékelődése, vagy éppen a mérhetőség, eredményorientáltság fokozódása. Érdekes jelenség, hogy a tréning-tanácsadói iparág számos szereplője számára mégis mintha megállt volna az idő, és a múltban ragadtak volna. Az innováció lehetséges útjairól kérdeztük Bölcsföldi Lászlót, a FranklinCovey Magyarország ügyvezetőjét, aki az április 10-ei „Vállalati képzés-fejlesztés a digitális korban” konferencia előadója lesz.

Egyre látványosabb a céges képzések, fejlesztések és a tréningpiac anomáliája. Miközben minden szereplő tudja, hogy a legtöbb vállalat túlélésének kulcsa az adaptivitás, a gyors változási, tanulási képesség fejlesztése. Annak ellenére azonban, hogy szinte minden érintett érzékeli ezt a régi-új kihívást, a megoldáshoz szükséges változások stratégiai perspektívából alig vagy rendkívül lassan valósulnak meg. A képzési piac elakadásairól, a megoldási utakról kérdeztük Dr. Szilágyi Juditot a ComeandGrow ügyvezető igazgatóját, aki az április 10-én tartandó “Vállalati képzés-fejlesztés a digitális korban” elnevezésű konferencia nyitó előadását tartja és az esemény háziasszonya is egyben.

Egy frissen végzett kutatásban több mint hatszáz magyar egyetemista négyötöde úgy nyilatkozott, hogy nincs önbizalma. Ha egy egyetemi szakdolgozatból tudjuk meg, hogy az Önismeret nevű kurzusra lenne a legnagyobb igény a kortársak között, akkor nem kellene meghirdetnünk azt a kurzust végre? - Mihalik Judit konzultáns, egyetemi tanár írása a HR Blogon.

Természetesen - bevallása szerint - magasabb fizetésért. Biztos, hogy pusztán ez áll távozásának hátterében? A munkahellyel való elégedettség, az elköteleződés és a váltásra való hajlandóság motivációs faktorai közül a fizetés gyakran nem is az elsődleges fontosságú tényező. Ecsédi Istvánnal, az ImproversGroup tanácsadói cégcsoport (Samling, FranklinCovey, NEWS, Arbinger) vezetőjével beszélgettünk, aki a témában előadást tart a márciusi Tréning Kerekasztal Konferencián.

Szinte már mindenki tudja, hogy egy tréningtől nem várhatunk nagy változást az üzleti eredményekben. Könnyen igazolható ez, ha megnézzük azt a hatásláncot, ami a valódi változásokhoz vezet munkatársaink, vezetőink fejlődésében. A hatáslánc túl sok elemből és túl nehéz akadályokból áll ahhoz, hogy leküzdje őket az ember egyedül. A teljes hatáslánc öt lépésből áll, és minden lépcsővel meg kell küzdeni, ha eredményeket szeretnénk látni. Minden fejlesztést úgy érdemes kezelni, mint egy személyes változásmenedzsmentet, hiszen az egyén szintjén a változás megvalósulása, régi beidegződések, szokások átírását jelenti. Makó Ferenccel, a Sensa Consulting ügyvezető igazgatójával beszélgettünk, aki a Tréning Kerekasztal konferencián részletesen beszél a témáról.

A tréningnek különböző szerepet szánnak a HR szakemberek és üzleti vezetők: tekintik motivációs eszköznek, megtartást segítő eszköznek vagy éppen az egyéni készségfejlesztés módszerének. Talán még kevesen tekintenek a tréningre úgy, mint az üzleti stratégiát támogató, az üzleti célok elérését biztosító szervezeti beavatkozásra. A tréning módszer üzleti szerepéről kérdeztük Stremeny Gábort, a DEVELOR Tanácsadó Zrt. üzletfejlesztési igazgatóját, aki a március 21-ei Tréning Kerekasztal Konferencián erről a témáról tart előadást.
Lényege röviden, hogy a munkakörök és pozíciók helyett a működéshez szükséges készségekre alapoznak, a munkavállalók kiválasztása, a... Teljes cikk
A hazai versenypályán többre lehetünk képesek, ha tudunk, ha tanulunk, ha az adatok mellé fantáziálunk, álmodozunk, varázsolunk - mondja Csermely... Teljes cikk
Bár az AI egyre több munkát képes elvégezni, nem minden iparág reagál egyformán a technológiai változásokra. A World Economic Forum adatai szerint a... Teljes cikk
Mindannyian halljuk a panaszt a munkaerőpiacon: a Z generációt nehéz megszólítani, a motivációjukat megtalálni, a lojalitásukat elnyerni. De mi van... Teljes cikk