Az amerikai Bloomberg ügynökség nemrégiben kiértékelte a felső vezetők fizetését. Amellett, hogy a világ legerősebb gazdaságának és cégeinek vezetői ők, kiváltságos helyzetben is vannak, hisz nem meglepő módon óriási javadalmazásokat visznek haza. Azonban melyek azok az ágazatok, ahonnan a topmenedzserek a legnagyobb fizetést vihetik haza? Íme a lista.

Csökkenteni kell az élőmunka terheit a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint, mert a jelenlegi állami jövedelem-elvonási rendszer gátja egy nagyobb arányú bérreformnak. Egy forint nettó bér kifizetéséhez csaknem egy forint állami elvonás párosul.

Az alacsony jövedelműek között nálunk mindenki minimálbért keres, ezért nincs különbség a nemek között. A közepes jövedelműek között pedig a nők bérhátránya 8,7 százalék, amivel a vizsgált országcsoportok között jól állunk. A magas keresetűek között azonban sajnos Magyarországon a legnagyobb a nők bérhátránya. Itthon egy jól kereső nő 26 százalékkal kap alacsonyabb bért, mint egy jól kereső férfi, írja az Index.

A minimálbér-emeléssel egy sor jegybanki vezető mellékjövedelme is automatikusan megemelkedik 2016-ban. Akad, aki vezető tisztségviselőként évente 80 millió forintnál is több tiszteletdíjat kap. Ugyanis az MNB által tulajdonolt társaságokban a tiszteletdíjat a minimálbérhez viszonyítva kapják a tisztségviselők. Akinek tehát a minimálbér hétszerese a honoráriuma, azoknak több tízezer forinttal nő a jövedelme.

Az informatika és a távközlés területén, illetve a gyógyszeriparban a legérdemesebb karrierbe kezdeni, ha valaki sokat szeretne ma keresni Magyarországon. De még ezeket is lekörözheti, ha légiforgalmi-irányító lesz, írja a hvg.hu.

Több százezer közalkalmazott késve kapta meg a bérét novemberben és decemberben is. Egészségügyi dolgozók, tanárok, szociális munkások, akiknek amúgy sem magas a bére, késve kapták meg a fizetésüket. A Magyar Államkincstár közölte az informatikai átállás nem hátráltatta a bérek számfejtését, írja a Népszabadság.

A reálbérek globálisan várhatóan 2,5 százalékkal emelkednek, Magyarországon a világtrendekhez hasonló 2,4 százalékos bérnövekedés várható. Ez az arány az elmúlt három évhez képest jelentős növekedést jelent.

Bár bejelentették a pedagógus életpályamodell kiterjesztését a diplomás bölcsődei gondozókra, ez csak a dolgozók 14 százalékát érinti, mert csak 2009-ben indult erre a szociális területre diplomát adó képzés, írja a Dívány.

A hazai aktív korú lakosság 64 százaléka véli úgy, hogy a nyugdíjba vonulása után is dolgozni fog valamilyen módon – derült ki az OTP Öngondoskodási Indexéből. Ezzel szemben a kutatás eredményei rámutatnak: a nyugdíjasok mindössze 9 százaléka dolgozik nyugdíj mellett.

A kincstár 900 ezer állami alkalmazott fizetését utalja, amely rendszerátállások miatt akadozik, így sokan, akik egyébként is alacsony bérrel rendelkeznek nem kapják meg időben a fizetésüket, írja az Index. A Magyar Államkincstár pénteken közölte, nem ők a felelősek az esetleges csúszásokért.

Az Mt.12.§-a szerint a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. Ennek részletszabályait az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló 2003. évi CXXV.tv. (Ebktv.) tartalmazza.

Szeptemberben eltörölték az állami cégvezetők esetében a 2 millió forintos bérplafont. A cél ezzel, hogy az állami vállaltok versenyképes fizetéseket tudjanak ajánlani a szakembereknek. A plafon 5 millió forintra emelkedett, és bár az emelés csak 2016 januártól jelentkezhetne, vannak, akik már most többet kapnak a maximális összegnél is, derítette ki a Világgazdaság.

Bár az átlagbér az elmúlt időszakban folyamatosan növekszik, így az "átlag" dolgozó akár már 160 ezer forint körül is hazavihet egy hónapban, a középérték ennél jóval, nagyjából 18 százalékkal alacsonyabb. A legalacsonyabb és legmagasabb fizetések között akár 28 szoros különbség is lehet, írja a Napi.hu.